Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-13 / 214. szám
2007. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 INTERJÚ Uj kapcsolatokat keres cél Nagyobbra nyitná az egyetem kapuit a közvélemény előtt Új képet fest József Attiláról dr. Horváth Béla hamarosan megjelenő nagymo- nográfiája. A PTE új rektorhelyettese elmondta, hogy a szekszárdi főiskolai kollégium a felújítandó épületek első csomagjában szerepel. Ihárosi Ibolya Dr. Horváth Béla egyetemi tanárt rektorhelyettessé nevezte ki dr. Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora. Mint annak idején megírtuk, a szekszárdi főiskolai kar volt főigazgatója tavaly már nem indulhatott a posztért, mert letöltötte három ciklusát. Kapott viszont egy évnyi alkdtószabadságot. Ezt az időt használta fel arra, hogy eleget tegyen az Akadémiai Kiadó felkérésének, és megírja nagymonográfiáját József Attiláról. Egy korszak lezárásáról és az új feladatokról kérdeztük a professzort, aki megosztja munkaidejét Pécs és Szekszárd között, ahol az Irodalomtudományi és Nyelvészeti Intézetet vezeti.- Elkészült-e a nagymonográfiával?- A kézirattal nagyjából készen vagyok, elküldtem már a lektoroknak, de még van munka vele. Finomítani kell a szöveget, hátravan a jegyzetek egyeztetése, kiegészítése. Bevallom, nem gondoltam, hogy ekkora munkára adtam a fejem.- Mikor jelenik meg?- A decemberi könyvvásárra kerül a boltokba.- Mi újat lehet még mondani József Attiláról?- A monográfia műfajából következik, hogy összegezni kell a mai tudásunknak megfelelő József Attila képet. Azt hangsúlyoztam, hogy miként gondolkodunk a költő életművéről az ezredfordulón, hozzátéve saját egyéni értelmezésemet. A korábbiakat csak érintőlegesen mutattam be. Az olvasó tapasztalni fogja, hogy sok műről teljesen más az én egyéni olvasatom, mint a korábbiak voltak. Gondolok itt az avantgárd művekre, az úgynevezett freudo-marxista versekre és prózákra, vagy éppen a Szabad ötletek jegyzékére. Az ismertebb művek közül ilyen A Dunánál című költemény.- Váratlanul érte a rektorhelyettesi kinevezés?- Mindig meglepetés, ha fontos felkérést kap az ember. Más értelemben meg nem ért váratlanul, mert amikor Gábriel Róbert rektor a pályázatát készítette, felkeresett, és megkérdezte, ha ő lesz a rektor, tudnék-e vele dolgozni. Már akkor csapatépítésben gondolkodott. Két cikluson keresztül volt dékán, az én második, harmadik főigazgatói ciklusom ezzel egybeesett. Éppen ezért jól ismerjük egymás gondolkodását, törekvéseit, és sokmindenben hasonlóképpen gondolkodunk.- Konkrétabban mi lesz a munkája?- A rektor mellett négy helyettes van, közülük egy a felsőoktatási törvény előírása szerint az orvosegyetemi centrum elnöke. A másik háromnak van saját területe. Az enyém a kapcsolati rektorhelyettes teljesen új funkciója. A munkám lényege, hogy az egyetem társadalmi, gazdasági kapcsolatait ápoljam, bővítsem. Ezek közé tartozik a sajtóval és hallgatókkal való kapcsolatok fejlesztése is. A feladat igencsak szerteágazó, mert a rektor rám bízta, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében megvalósuló Regionális Tudásközpont kivitelezésének egyetemi részét én koordináljam. Óriási a feladat, hiszen a tudás- központ 11 ezer négyzetméteres épületegyüttes lesz, a beruházás költsége 4,8 milliárd forint. A munka másik szelete, hogy az egyetem belevág a kollégiumok rekonstrukciójába, úgynevezett PPP konstrukcióban. Ebből adódik, hogy a feladat megvalósítására egységes szervezetet kell létrehozni, aminek a kialakítása, majd felügyelete is a kapcsolati rektorhelyettes feladata.- A szekszárdi kar kollégiumának felújításáról már évek óta szó van. Mikor kerül sorra?- Igen, ez a program húzódott, részben a korábbi egyetemi vezetés hezitálása, részben a gazdasági helyzet alakulása miatt. Az egyetem vezetése már döntött. Egy-egy csomagban több kollégium szerepel azért, hogy meg lehessen tervezni a hallgatók elhelyezését. Az első csomagban szerepel a szekszárdi kollégium felújítása. Ha 2008ban beindul a rekonstrukció, és a szekszárdi kar tartja a korábbi szándékát, akkor megkezdődhet a felújítás.- Milyen elképzelései vannak a sajtókapcsolatok fejlesztésére?- Meggyőződésem, hogy az egyetemnek erőteljesebb kapcsolatokat kell kiépítenie az ön- kormányzatokkal, civil- és társadalmi szervezetekkel, iskolákkal és a sajtóval. Ez kell ahhoz, hogy jelentőségéhez méltó szerepet töltsön be a régió közéletében. Az egyetem korábban csak a pécsi médiára koncentrált. Az én felfogásom, hogy a dél-dunántúli sajtó egészét be kell vonnunk a partnerkapcsolatba. Egy szélesebb körű megbeszélést tervezek még az ősszel. Szeretnénk megbeszélni, hogy a tájékoztatást milyen kölcsönös együttműködési formában lehetne kialakítani. A célunk, hogy az egyetem erőteljesebben legyen jelen a sajtóban, de azt is tudom, hogy ehhez sokkal több információt kell kapniuk az egyetem életéről, terveiről, mindennapjairól.- A szekszárdi tanítás, intézetvezetés és a rektorhelyet- tesség mellett hogyan folytatja tudományos munkáját?- A monográfia elkészült. Felkérést kaptam a Nap Kiadótól egy József Attiláról szóló esszékötetre. Szívem szerint való lenne a munka, de most egy kis türelmet kértem. A szakmai életrajz főbb állomásai dr. Horváth béla egyetemi tanár, CSc. Habil, intézetigazgató, tanszék\'ezető, az irodalomtudomány kandidátusa, 1980-tól egyetemi doktor. A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-orosz szakon végzett 1977-ben. német közép-, angol alap- és orosz felsőfokú nyelvvizsgája van. 2005-TÓL egyetemi tanár és intézetvezető. Tanszékvezető, főiskolai tanár, főigazgató 1995-től 2006-ig. 1984-1995-ig a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett tagozatának tanszékvezetője. kutatási területei: József Attila költészete, művészi kommunikáció. Önálló kötetei: 1992: „Egy, ki márványból rak falut”, József Attila és a folklór, Szekszárd, Babits Kiadó, 1999: A hetedik (József Attila-tanulmányok), Budapest, Pannonica Kiadó, Műközeiben (Irodalomtörténeti tanulmányok, műelemzések), Budapest, Korona Kiadó. 2000: József Attila (Kismonográfia), Budapest, Mikszáth Kiadó, 2006: Egyéniség és valóság, Budapest, Nap Kiadó. Az én felfogásom, ho| kell vonnunk a partnerkapcsolatokba mondta dr. Horváth Béla TARCA Fuvar lengyel JÁNOS z nem igaz! - elmúlt tíz óra, s kilencre a kozmetikusnál kellett volna lennem. Kiugróm az ágyból. Bár ne tettem volna! A tükörből egy torzonborz, lestrapált nő néz velem szembe. Úristen, ez én vagyok?! Alig múltam negyven... Hol van a papucsom? Ebben az átkozott lakásban semmi sincs a helyén? Képtelen vagyok papucs nélkül a firdőbe menni. z a nap is rosszul kezdődik. Egyre többször van így, amióta a fiamat elvittem a kollégiumba. Nehéz megszoknom az egyedüllétet. Amíg ketten voltunk - immár tíz éve -, sajátos ritmus szerint teltek a napok. Az iskolai órarend körül forgott a világ. Délutánonként egymást érték a kiegészítő programok: hétfőn úszás, kedden és pénteken angol, szerdán színjátszó szakkör, csütörtökön foci. A hétvégén rendszerint együtt voltunk, mert a volt férjem nem élt rendszeresen a láthatás jogával, mint ahogy a gyermektartási díjat is csak egy általa ismert rend szerint fizette. z élet szép - gondoltam akkor is, amikor már feszítőén hiányzott egy társ, egy férfi, akivel megoszthattam volna azt, amit egy gyerekkel nem lehet. A flam minden időmet és energiámat lekötötte. Volt férjem egyszer egy külföldi kiküldetésről már nem hozzánk jött haza. Az új barátnője, a cégük tulajdonosának lánya egyik napról a másikra csábította el Jóska ugyan sokadik volt a hódítások sorában, de ez őt nem zavarta. Vonzó volt a jómód, a gondtalan élet ígérete. Elmenekült a spórolás elől. Barátnőim közül többen is hasonló cipőben jártak, így legfeljebb a rossz tapasztalatok kibeszélése volt a téma, ha találkoztunk. Egy jobb élet reményével hitegettük egymást, s vártuk, hogy egyszer mégis eljön majd fehér lovon az a mesebeli szőke herceg. Bármilyen nehéz is a sors, a remény hal meg utoljára. Időnként azzal vigasztaltuk egymást, hogy ebben a kis országban több mint háromszázezer olyan anya van, aki egyedül neveli a gyermekét, s szinte csak matematikai esélye van arra, hogy normális családot alapítson. Sovány vigasz! Elképesztő! orábban azt hittem, hogy a kisgyermek nevelésénél nincs megterhelőbb dolog a világon. Már tudom, hogy a magány, a tétlenség még elviselhetetlenebb. Hirtelen lettem időmilliomos, nem készültem föl rá. A fiam másodikos a középiskolában, már nem jön haza minden hétvégén, barátnője van. A nyelvtanulásban találtam egy kis örömet, jó a társaság, de ez is csak hetente egyszer van. S ott a többi nap! Ráadásul egy kisvárosban alig van ismerkedési lehetőség. A baráti társaságokban pedig kiderült: a nekem való pasik kivétel nélkül elkeltek. Feleségeik, barátnőik anyatigrisként vigyázzák kiválasztottjaikat Már egy félreérthető bókért, vagy gesztusért is szinte életveszélyesfenyegetés jár. egnap este is a saját csapdámba estem. Társaságéhségem okán elfogadtam egy meghívást. Pedig éppen hogy túl vagyok egy megalázó kapcsolaton. Úgy tűnik, csak a saját hibámból tudok tanulni. Ha tudok! Szóval késve értem a buliba, mert szorított egy határidős munka. Egész nap nem ettem, fájt a fejem. Mégsem hazafelé indultam. Bekaptam egy tablettát, taxiba vágtam magam, és bekopogtam a vendéglátók ajtaján. A hangulat már a tetőfokán, s mindenki a késés okát firtatta.- Adjatok egy konyakot - próbáltam elejét venni a magyarázkodásnak - ki vagyok száradva. Kaja már sehol, néhány ételfoszlány árulkodott arról, hogy volt itt minden, ami szemnek és szájnak ingere. Már csak pia van, és egy spicces, nagyhangú társaság. Barátaim jól felkészültek belőlem. Alkoholgőzbe fuldokló ajánlataikra adott elutasító válaszomat rendre cinikus, harsány nevetés kísérte. így van ez, ha az egyedülálló nőt könnyű prédának nézik. öszönés és feltűnés nélkül távoztam. Mélyeket szippantottam a nyárvégi éjszaka fullasztó levegőjéből. Észre sem vettem, hogy egy taxi lassít mellettem. Egy mosolygós arc invitált az autóba. Igent mondtam. Még sajgóit a fejem, s az ital sem tett jót. Percek alatt otthon voltunk. Fizetni akartam, amikor a taxis azt mondta: fürdő szobába kellene mennie, ha engedem, letudtuk a fuvardíjat. A negyvenes férfi azonban maradt, sőt kávét is kért és kapott, majd minden előzmény nélkül a nappali díványára döntött. Nem tudtam, mit teszek! Nem tiltakoztam! Fél óra múlva, amikor becsukódott mögötte az ajtó, jöttem rá, hogy valójában mi is történt. Kitártam az erkélyajtót, levegőért kapkodtam. A taxi akkor'kanyarodott el a ház elől. Az oldalán a felirat: „Nálunk csak 500 Ft!” Adhattam volna drágábban is!
