Tolnai Népújság, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-07 / 183. szám
10 A tojástermelők szövetsége az áremelés mellett van A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint a tojás ára elérheti akár az ötven forintot is. A drágulás legfontosabb oka, hogy a rendkívüli hőség legalább húsz százalékkal csökkentette a tojási kedvet. A tojás önköltségi ára 18 forint, 40 százalékkal nagyobb, mint egy éve. Amikor kezdődik a szüret, több lesz az adminisztráció A szüret megkezdését követően nyolc napon belül be kell jelenteniük a borászoknak a hegyközségnél, ha mustot javítanak, vagy savat csökkentének - mondta Szikszai Péter, a szekszárdi hegyközség munkatársa. A szüreti jelentésről is kell készíteni beszámolót, ennek végső határideje november 30. Készletjelentés a borról: augusztus 15. a határidő A szekszárdi vámhivatal jövedéki alosztályára kell legkésőbb augusztus 15-ig minden Tolna megyei borásznak beküldenie a készletjelentését. A kötelezettség azokra vonatkozik, akik egyszerűsített boradóraktári engedéllyel rendelkeznek. Évente kétszer kell készletjelentést készíteni, január 15-ig, illetve augusztus 15-ig. Fogadja a törkölyt a kunfehértói Aranykapu Az idén augusztus 6-tól fogadja a kunfehértói Aranykapu Zrt. a borkészítés melléktermékét, a törkölyt. Babos László kereskedelmi képviselő elmondta, a lepárlóüzem az idén 32 ezer tonna törkölyre számít, mert kevesebb a termés, mint tavalyelőtt. A termelőknek minden évben új szerződést kell kötniük. Az átvétel feltétele, hogy a törköly minősége megfelelő legyen, vagyis 100 kilogrammnyi 2,8 hektoliterfok alkoholt tartalmazzon. Az átvételi ár 7 forint kilónként, Kunfehértóra leszállítva. Kevesebb törkölyre számítanak Fiatal gazdákat támogat az európai alap A Magyar Közlöny 99. számában megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 67/2007. (VII. 26) rendelete. Eszerint a fiatal mezőgazdasági termelők pályázhatnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásra. @ további hírek: www.tolnainepujsag.hu GAZDASÁGI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. AUGUSZTUS 7., KEDD Kukorica, az okos növény tengeri gondok Vizsgázott a termelők szaktudása, hozzáértése Dr. Csíbor István szerint a kukorica az idén minden igyekezete ellenére kicsi csöveket tudott csak növeszteni Aratás után, a kukorica betakarítása előtt cserélték ki tapasztalataikat a napokban Bátaszéken a helyi és környékbeli, pörbölyi, szekszárdi, bátai gazdák. Mauthner Ilona Az idei év a gazda és a kukorica létért való harcáról szólt - mondta dr. Csíbor István, a Szekszárdi Növény Zrt. igazgatója. Ten- gelic és Nagydorog határából néhány növényt, különböző fajtákat gyökerestől húztak ki a főidből, és a látottakat együtt elemezték ki a gazdálkodókkal. Csíbor István szerint a szántóföldi növények közül a kukorica rendelkezik a legtöbb intelligenciával. Tökéletesen alkalmazkodik a körülményekhez. Ha jól érzi magát, nagy csöveket fejleszt, ha még jobbak a körülmények, akkor két csövet is. Az ilyen száraz, forró nyáron, mint az idei, a növény teljesen felélte a leveleit, a többi vegetatív részeit, hogy minden erejét beleadja a cső fejlesztésébe. Minden igyekezete ellenére az idén kicsi csöveket, rajta apró szemű kukoricát tudott csak növeszteni. A kései vetésekkel a termelők még rosszabbul jártak, a legtöbb tő meddő maradt. A helyzetet nehezítette, hogy gazdája nagyon | sűrűn, 85-ös tőszámmal vetette \ a busás haszon reményében, | nem számolt az előre nem látható aszáüyal. Mi lehet a megoldás ilyen esztendőben? - kérdezték többen Is, hiszen ki tudja, jövőre menynyiben változik az időjárás. Csíbor István volt évfolyamtársát, Pilisi Jánost is magával hozta. A Kalocsa környéki gazdálkodó több évtizedes tapasztalatait osztotta meg a bátaszéki gazdákkal. A nitrogénnel való fejtrágyázás segített a növénynek könnyebben elviselni a vízhiányt, valamint a kultivátoros töl- tögetés is sikeresnek bizonyult - mondta Pilisi János. Már a vetés előtt, a talajelőkészítéssel meghatározza a termelő a kukorica sorsát. Minden egyes munka- műveletnek, tárcsázásnak, simítózásnak, gyomirtásnak, vetésnek kiemelkedő szerep jutott az idén. Némi vita is kialakult a jelenlévők között, a talajelőkészítésnél ugyanis a többség szereti morzsalékossá tenni a talajt, mellyel a szakember szerint tönkreteszik a dűlőket. Nem véletlen, hogy ilyen talajban korábban kezdett furulyázni a kukorica. A gazdák hozzászólásából kiderült, minden igaz és az ellenkezője is. A lényeg, nincsenek csodafajták, melyek minden helyzetre jók. Minden termelőnek ismernie kell a saját földjét, körülményeit és ahhoz kell igazítani az igényeit is. Csíbor István óva intett mindenkit attól, hogy a különböző fajtakísérletek eredményeit meghallgatva beleugorjanak a számukra ismeretlen technológiákba. Pilisi János szerint fontos a vetésváltásra is figyelni. A repce és a napraforgó a talaj mélyebb rétegeit mozgatja meg, hiszen a napraforgónak ötvenezer, míg a repcének ötmillió kis gyökere van, mely lyukakat fúr a talaj mélyebb rétegeibe. Ha ezek után a növények után gabonát vetnek a gazdák, sokkal jobb eredményt érnek el, mint más esetben. Kovács István bátaszéki gazdálkodó a takarmányborsó, mint a búza kitűnő elővetemé- nyét dicsérte. Az aszály és a kukoricabogár felezte a termést természetesen szó esett a kukoricabogárról is. Csapadékos időben nem látszana ekkora kár, mint az idei, még akkor sem, ha nagy a fertő- zöttség, mert a kukorica a sérültgyökér helyett vízben könnyen növeszt újat. Száraz időben erre nincs lehetősége. Mindent összevetve a gazdák Bátaszéken megállapították, az idén jóval kevesebb kukoricára számíthatnak, noha a hektáronkénti önköltségük így is elérte a százötvenezer forintot. hiába magas a felvásárlási ár, ha a fele termett a tavalyinak, a bevétel még a negyvenezer forintos tonnánkénti árral számolva is alig haladja meg az önköltséget. A termelőkön múlik, marad-e a Nefela támogatás A tét a jégeső-elhárítás jövője Somogy, Baranya és Tolna megyékben Ismét veszélyben van a Nefela Dél-magyarországi Egyesülés jövője. Az elmúlt tizenhat év során nem először. Az egyesülés május elsejétől szeptember 30- ig végzi munkáját. Ez az időszak ugyanis időjárási szempontból a legérzékenyebb - mondta Huszár István igazgató. A három megye területének védelme 100 millió forintba kerül, a költségek felét az egyesülés 600 tagja (földtulajdonosok, hegyközségek, önkormányzatok) befizette, az állami támogatás azonban hiányzik. Úgy tűnik, a jövőben erre nem is számíthat a jégesőelhárítás. Egyetlen remény van a fennmaradásra, ha a termelők végre megérük: csatlakozniuk kell. Sokan vannak ugyanis, akik csak élvezik a védőháló áldását, de tagdíjat nem fizetnek. Szelektálni pedig nem lehet, hiszen a három megye felett egységesen mindenkinek jut a vé■ A termelők jól járnak a Nefelával, a biztosító kevesebb díjat kér, ha a tagságukat igazoljak. delemből, annak is, aki fizet, annak is, aki nem. Pedig a számok önmagukért beszélnek. Az elmúlt 16 évben 71 százalékkal csökkent a jégkár megyénkben, ami csak a szántóföldi növényi kultúrákban évi 1,4 milliárdos kármegtakarítást jelent. A termelők eddig hektáronként 130 forintot fizettek a védelemért. Maga a jégeső-elhárító berendezés is értékes, hiszen egymilli- árd forintot ér. Ez veszik el, ha időben nem csatlakoznak a termelők a Nefela jégeső-elhárítási egyesüléshez - mondta Huszár István. Viharok előtt, egy-egy generá- toros beavatkozás óránként százezer forintba kerül. A felhívást követően bátaszéki, bátai és pörbölyi gazdálkodók tömegesen kérték felvételüket a Nefela egyesüléshez, ugyanis megértették, hogy nem jelent akkora plusz költséget nekik, mint amennyit nyernek a jégkár csökkentésével. ■ Mauthner Dudás Ádám kezeli a generátort ■m Tovább emelkedett a takarmány ára Július 20. és 23. között a Budapesti Értéktőzsde Árupiaci szekciójában eurobúzából 27, takarmánykukoricából 20, takarmányárpából 12 és takarmánybúzából 7 új kötés született. Az eurobúza augusztusi jegyzése 1800, a szeptemberi határidőre vonatkozó jegyzése 1500 forintot emelkedett az előző időszakhoz képest. A decemberi jegyzés 50 800 forinton, a jövő év márciusi jegyzés 49 600 forinton zárta a hetet. A takarmánybúza ára is emelkedett, 45-47 ezer forint között alakult. A takarmányárpa augusztusi jegyzése 41 800, a szeptemberi 42 300, a decemberi 43 000 forinton zárt. Takarmánykukoricánál 2400- 4650 forintot ugrottak a különböző határidőre vonatkozó jegyzések. A szeptemberi 41 200, a novemberi és decemberi kötés 45 ezer forinton zárt. Forrás: AKI BmgEBBi Postázzák az elszámolást, a korrekciós kérelmeket július közepétől postázza a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelőknek a 2006/2007- es kvótaév elszámolásait. Postán kapják meg az idei évi támogatásokhoz kapcsolódó hatósági bizonyítványokat és a korrekciós kérelmeket. Első körben több mint 6000 tejtermelő kapta meg a már említett dokumentumokat - tájékoztatta lapunkat Potori Károly, az MVH sajtószóvivője. A 6000 tejtermelő önbevallási kötelezettségét határidőre teljesítette. Amint lezárták a további éves jelentéseket, az MVH megküldi a szükséges iratokat a többi érdekeltnek is. Az idei évtől egyébként a tejtermelők a 2007. március 31-én rendelkezésükre álló tejkvóta szerint kapják meg a támogatást, termelési kötelezettség nélkül. ■ M. I. msmmm Csökkent a kifogásolható élelmiszerek mennyisége összehangolt élelmiszer- biztonsági ellenőrzésnek köszönhetően csökkent a kifogásolható termékek mennyisége, így kevesebb volt a kirótt bírság is. Dr. Maróthy Zsuzsa, a Tolna megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal élelmiszer-ellenőrzési igazgatóságának higiénikusa elmondta, megyénkben a kiemelt ellenőrzés június 18- a és augusztus 24-e között folyamatos. Elsősorban a mézes termékeket, azok csomagolását, kereskedelmi forgalmazását ellenőrizték. Szarvasmarha-, sertéstelepeket, tejházakat, tejfeldolgozókat látogattak az ellenőrök. Kisebb szabálytalanságokat tapasztaltak, elsősorban a hűtők meghibásodása miatt - mondta a higiénikus. ■ I. M. 4 f * I i
