Tolnai Népújság, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-31 / 203. szám
2007. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG BALASSA JANOS MEGYEI KÓRHÁZ laboratórium Az izotóp-diagnosztika tulajdonképpen nem más, mint funkcionális képalkotás. Az egyetemen nem tanították. A gyakorlatban tanultak meg mindent az osztály dolgozói. A különböző orvosi diagnosztikai eljárások jól kiegészítik egymást KIMUTATJÁK AZ ELVÁLTOZÁSOKAT Harmincnyolc évi munka után, augusztus 1-jén nyugdíjba vonult dr. Pasztarak Erzsébet, a Balassa János Megyei Kórház izotóp-diagnosztikai laboratóriumának osztályvezető' főorvosa. F. Kováts Éva Gyermekorvos szeretett volna lenni, piciny emberkéket gyógyítani, de mert 1969-ben, amikor a pécsi egyetemen végzett, a szekszárdi megyei kórházban nem volt ilyen szabad státusz, ezért a véradóállomásra ment dolgozni. Már a szigorló évét is Szekszár- don töltötte 1968-tól 1969-ig, a férje után jött, aki 1967-től kezdett aneszteziológusként dolgozni a megyei kórházban. A fiatal doktornőnek úgy megtetszett a diagnosztika, hogy amikor lehetősége adódott volna váltani, gyógyítással foglalkozni, akkor is inkább maradt. Hat év után a kórház központi laboratóriumába ment át, ott tevékenykedett 1987-ig, amíg a kémiai és az izotóp-diagnosztikát ketté nem választották.- Először fogalmam sem volt, mi is az izotóp-diagnosztika, az egyetemen nem tanították. A gyakorlatban tanultunk meg mindent a munkatársaimmal együtt - emlékezik vissza a kezdetekre a főorvosnő. Robbanás- szerű fejlődés az orvostudománynak ezen területén az 1980-as évek elején történt, amikor megjelentek az első szkennerek, majd a gammakamerák. A központi laboratórium akkori vezetője, dr. Kovács Sándor az orvosi diagnosztikában megjelent minden új készüléket rögtön beszereztetett. A szekszárdi kórházban az izotóp-diagnosztika tulajdonképpen ekkor indult fejlődésnek. 1982-ben megkapták az első gammakamerát, 1986-ban a másodikat, dr. Pasztarak Erzsébet akkor kötelezte el magát végképp ebbe az irányba. A fejlődés következő lépcsőfokaként a központi laboratóriuDr. Pasztarak Erzsébet búcsút mondott kedves műszereinek. Harmincnyolc évet dolgozott, nyugdíjasként az első harmincra emlékezik szívesen mot 1987-ben két részre osztották: kémiai-bakteriológiai, illetve izotóp-diagnosztikai osztályra. Öt év múlva, 1992-ben az izotóp-diagnosztikai rész elköltözött a központi laboratóriumból a külön erre a célra kialakított C- épületbe. Időközben új, nagyhatású diagnosztikai műszereket kaptak - korszerű SPECT készülék érkezett, nagy látómezejű gammakamera - a szekszárdi kórház izotóp-laboratóriuma az ország egyik legkorszerűbben felszerelt izotóp osztályává vált.- Kiváltságos helyzetben érzem magam, mert munkatársaimmal együtt, akik valamennyien kiválóan képzett, nagy tudású szakemberek, részesei lehettünk a szakterület fejlődésének, mondja a doktornő és sorolja, hogy mi mindenre használható a kívülállók számára rejtélyes izotóp-diagnosztika. A lényeg, a korszerű készülékek segítségével szervenként tudják kimutatni az emberi testben lévő, betegségre utaló elváltozásokat. Vizsgálják a csont- és ízületi rendszert, a szívizom vérellátását, a májat, agyat, a tüdőt, a pajzsmirigyet, nyálmirigyet, a vesét és a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseit.- A csontszcintigráfiás vizsgálatnak nincs versenytársa, egy kóros folyamat kimutatása a csontrendszerben hónapokkal korábban lehetséges izotópos módszerrel, mint röntgennel vagy CT-vel. A rosszindulatú daganatok többsége ugyanis a csontokba ad áttétet, halljuk. A szívizom szcintigráfiás vizsgálatát azoknál a magas rizikófakto- rú betegeknél végzik el, akik szívpanaszokkal fordulnak az orvoshoz, a szívkoszorúerek átjárhatóságát nézik. A tüdő izotópos vizsgálata a tüdőembólia kimutatásának vagy kizárásának eszköze, a pajzsmirigy esetében annak működését vizsgálják. A bélgyulladásos betegeknél a fehérvérsejt jelölési technika segítségével azt tudják megmondani, hogy a vékony-, illetve vastagbélgyulladás az emésztőrendszer melyik szakaszán, milyen kiterjedésben található.- Az izotóp-diagnosztika funkcionális képalkotás, míg a radiológia, CT, MR, UH pedig morfoDr. Pasztarak Erzsébet szakmai elismerései- pro sanitate emlékérmet adományozott az egészség- ügyi miniszter 2000-ben dr. Pasztarak Erzsébet osztály- vezető főorvosnő részére az izotóp-diagnosztika Tolna megyében történő bevezetése és a mai követelményeknek megfelelő magas színvonalon való alkalmazása elismeréseként.- KIVÁLÓ MUNKÁÉRT Miniszteri Dicséretben részesült 1984-ben. lógiai. A pajzsmirigy göbös elváltozását például ultrahanggal meg lehet állapítani, de azt, hogy a göb milyen működésű, azt csak az izotópdiagnosztika tudja kimutatni - magyarázza a különbséget dr. Pasztarak Erzsébet hozzáfűzve, hogy a képalkotó társszakmák nem versenytársai, hanem fontos kiegészítői egymásnak. A különböző orvosi diagnosztikai eljárások jól kiegészítik egymást, érdekes, szép szakma mindegyik. A kérdésre, hogy miként történt a nyugdíjazása, maga akart menni, vagy küldték, mosolyogva kapjuk a választ.- Soha jobbkor nem történhetett volna a visszavonulásom, a nagyobbik fiamnál ikrek születtek, szükségük van rám. Annak idején én is nagyon sok segítséget kaptam a szüleimtől a gyermeknevelésben, nélkülük nem tudtam volna két szakvizsgát letenni, sikereket elérni a munkámban. Egyébként sem csöppentem bele a semmittevésbe, unalomba. Sok olyan hobbim van, amire eddig nem jutott elegendő időm, nagyon szeretek kertészkedni, kézimunkázni, olvasni. Megtalálom a módját, hogy ne unatkozzak. A férjem tavaly óta van nyugdíjban, nagy harmóniában telnek a napjaink mióta mindketten otthon vagyunk. Aztán később még hozzáfűzi.- Nekem még megadatott, hogy a 38 évből, legalább 30-at „igazi” egészségügyben dolgozhattam, amikor nem kódolással, pontokkal, adminisztrációval kellett foglalkozni, hanem a betegekkel. Mi még azt tanultuk az egyetemen, hogy a betegeket mindig türelmesen kell meghallgatni, a testi bajok mögött sokszor lelki problémák is vannak. Ma éppen erre a fontos meghallgatásra nincs idő. Nem lett volna szabad az egészségügyet, az orvosi hivatást így lejáratni. Éppen ezért én az első harminc évre szeretnék emlékezni. AZ OLDAL A BALASSA JÁNOS MEGYEI KÓRHÁZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. A világrajövetel utáni első napok meghatározó jelentőségűek szülészet Együtt szülés, mellrehelyezés, rooming-in szoba - itt figyelnek a csecsemőkre és a kismamákra Az első életnapok meghatározó szerepet játszanak a mama-baba kötődés kiváltásában és a családdá válás folyamatában. A megyei kórház szülészet-nőgyógyászat- és újszülöttrészlegén mindent megtesznek a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében. Kutatók egyre korábbi időszakra helyezik a kötődés és egyben a személyiségfejlődés alapmozzanatait meghatározó kritikus periódust. A szekszárdi Balassa János Megyei Kórház szülészeti osztálya ezt a felelősséget felvállalva teremtette meg az együtt szülés - apával, családtagokkal - lehetőségét, valamint az anya és újszülött egy szobában történő - ez az úgynevezett rooming-in szoba - együttes elhelyezését. A kórházban mindent megtesznek a korai anya-gyermek kapcsolat kialakulásának elősegítése érdekében.- Az újszülöttet megszületés után rögtön az édesanyja hasára helyezzük a korai bőr-bőr és szemkontaktus kialakulásának érdekében. Ezt követően a baba a veleszületett kereső- és szopóreflex segítségével mellre kerül, megtörténik az első szoptatás - magyarázta Osztermajerné Fodor Ilona, az újszülöttrészleg vezetője, aki ebben a témakörben tartott előadást a Szoptatás Világhete alkalmából. Az újszülött érintésének ingere olyan anyai reakciókat indít el, amelyek jelentős szerepet játszanak a kismama „kompetencia élményének" kialakulásában, és ami a későbbi anyai magatartására is kihat. Ezek az édesanyák többet simogatják, dédelgetik, puszilgatják csecseAz anyai ölelés, a szoptatás nagy jelentősége A Harlow házaspár rhesus majmokkal folytatott kísérlete - a megkapaszkodás táplálkozástól függetlenül alapszükséglet- igazolta Hermann Imre magyar kutató feltételezését, miszerint az emberi utódban is él a meg kapaszkodást ösztön. Ez az anya-gyermek kapcsolat szimbolikus egységét van hivatva biztosítani, amely az újszülötteknek egy ideig létérdeke. Az emberi csecsemőknél a tapintás mellett a közvetettebb érzékelési formák - hő, hang, szag lás - kapnak nagyobb szerepet. Az anyai ölelés, az anyatest melegének érzése, a bőr gyengéd ingerlése, a szoptatás, az anya hangja, a gondozással együtt járó sokféle illat mind-mind az anya jelenlétét bizonyítja, és ez a megkapaszkodási ösztön pótkielégülésének a forrása. mőiket, a baba-mama kapcsolatot lágyabb, szeretetteljesebb gondozás jellemzi. Az anyák a rooming-in szobákban a nap 24 órájában együtt vannak az újszülöttekkel, minden szükséges segítséget megkapnak. Gyermekápolók, szülésznők, a kórházi védőnő, a gyermekorvos folyamatos jelenléte segít a kezdetben felmerülő nehézségek, bizonytalanságok legyőzésében az anyukáknak.- A legcsodálatosabb dolog: új életet világra hozni. A második legcsodálatosabb dolog: ezért a kis életért megtenni mindent, hogy egészséges, boldog felnőtt lehessen majd belőle - mondta Osztermajerné Fodor Ilona. A mellre helyezésénél Osztermá- jerné Fodor Ilona segít az anyának *
