Tolnai Népújság, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-17 / 192. szám

2007. AUGUSZTUS 17., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Betegek a legjobb kezekben? A szocialisták szerint az új rendszerben a biztosítók nem válogatnak majd az ügyfelek között egészségi állapotuk szerint Nem lesz járulékemelés biztosítás Fidesz: hozza nyilvánosságra a kormány a részleteket ■i.kjimja Nem segített az optikai üzlet az üvegkérdésben profil Olvasónk egy pár üveglencsét is vásárolt a szemüvegébe a mű­anyag mellé. Azokat is be- csiszoltatta. Fél év után ki akarta cseréltetni a len­cséket, ám az üzlet már csak műanyag lencsékkel dolgozik. „Nem tudjuk, milyen megál­lapodás született a két fél kö­zött, így a kérdésre érdem­ben nem tudunk választ ad­ni” - mondták a Közép-ma­gyarországi Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségén. A probléma nem fogyasztó- védelmi jellegű - véli jogi szakértőnk. A négyéves, 49/2003-as jogszabály sze­rint a fogyasztóvédelmi ható­ság csak az eljárás jogszerű­ségét vizsgálhatja. Például, hogy van-e az üzletben vá­sárlók könyve, az előírt he­lyen tartják-e, felvesznek-e reklamációs jegyzőkönyvet, ha keli stb. A fenti ügy kulcsa a jogász szerint az adásvételi szerző­dés, amely polgári ügylet. Az ezen alapuló vita állami (hatósági) eljárással nem, csakis polgári úton rendez­hető. (Sokan minőségi kifo­gással is a fogyasztóvéde­lemhez fordulnak, holott in­tézkedni a hatóságnak nem feladatköre.) Kérdés: köteles-e az üzlet az általuk becsiszolt lencsét a megváltozott profil mellett is a keretbe tenni? És ha nem, akkor az üveggel foglalkozó cégnek meg kell-e azt csinál­nia? A történethez hozzátar­tozik ugyanis, hogy egy má­sik opükai boltban az urat azzal utasították vissza: mi­vel a lencséket nem náluk rendelte, a szemüveget sem készítik el. (Lehetséges, hogy ez félreértés. Talán vállalják, csak nem ingyen, illetve nem kedvezménnyel. Vagy nincs jótállás a len­csékért, mint ahogy ott lett volna, ahol azokat vá­sárolta.) kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nem lesz járulékemelés, a pénztárak nem mazso- lázgathatnak az ügyfelek között, és az alapszolgál­tatások köre sem csökken a biztosítási reformmal. Legalábbis 2010-ig nem. Bánky Bea „Nem lesz járulékemelés az egészségügyben a több pénztár megjelenése miatt” - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frak­cióvezetője tegnap a közszolgá­lati televízió reggeli műsorában. Ez összecseng azzal, amit Mol­nár Lajos volt egészségügyi mi­niszter korábban mondott: a já­rulék mértékének és annak, hogy egy- vagy több-biztosítós rendszer működik, „semmi kö­ze nincs egymáshoz”. Lendvai tegnap az egyenlő járulékért egyenlő egészségügyi szolgálta­tás elvét hangsúlyozta, hozzáté­ve: az egészségügyi hozzájáru­lás összegét nem emelik, és az alapszolgáltatások körét sem szűkítik. 2010-ig ez biztosan így lesz Sinkó Eszter egészségügyi köz­gazdász szerint: „Nincs az a kor­mány, amely választások előtt két évvel járulékot emelne, vagy csökkentené az egészségügyi szolgáltatásokat.” A Semmel­weis Egyetem Egészségügyi Me­nedzserképző Központ közgaz­dásza lapunknak elmondta: sok múlik azon, hogy a biztosítók milyen okokat látnak az Egészségbiztosítási Alap jelenleg pozi­tív mérlege mögött. A büdzsében keletkezett többletet ugyanis egyes szakértők szerint a telje- sítményvolumen-korlátozás (tvk) is generálta: a kórházak és szak­rendelők a limit miatt kevesebb beteget látnak el, ami megtaka­rítást eredményez. Ez a korláto­zás „hosszú távon nem tartható fenn” - mondta Sinkó Eszter. A szocialisták az utóbbi idő­ben kínosan ügyeltek arra, hogy elkerüljék a több-biztosítós mo­dell kifejezést. Vél­hetően azért, mert a klasszikus piaci biztosítási rendszer (Egyesült Államok) része a kockázatszelekció, amelynek lényege, hogy mielőtt egy biztosító szerződést kötne egy új ügyféllel, a vérnyomásától a haskörfogatáig alaposan feltér­képezi a páciens egészségi álla­potát. Ha például dohányzik vagy cukorbetegségre hajlamos, elutasíthatják a jelentkezését. Lendvai Ildikó ezúttal is hang­súlyozta: ilyen nem lesz a ma­gyar modellben. Bár az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló tör­vénytervezetet augusztus 24-ére ígérte a kormány, a Fidesz teg­nap nyomatékosan felkérte a kor­mányt, hozza nyilvánosságra en­nek részleteit. Mikola István, az ellenzéki párt szakpolitikusa szí­vesen beletekintene a részletes szakmai anyagokba, hatástanul­mányokba, valamint a biztosítás­matematikai számításokba. Mivel még keveset lehet tud­ni a körvonalazódó elképzelés­ről, a Magyar Gyógyszerész Kamara is fenntartásokat fo­galmazott meg a biztosítási rendszerrel kapcsolatban. Hankó Zoltán alelnök szerint ahhoz, hogy az ország bármely gyógyszertárában a beteg hoz­zájusson a támogatott készít­ményhez, a létrejövő öt-nyolc egészségpénztárnak az összes patikával szerződést kell köt­nie, ami „a jelenleginél sokkal bonyolultabb és költségesebb rendszert eredményez”. HÍRSÁV BKV-sztrájk: teljesen leáll a tömegközlekedés? szeptemberben akár az összes BKV-járat leállhat, ha pénteken tíz óráig nem egyeznek meg a szakszerve­zeti vezetők a céggel - kö­zölte a Városi Tömegközle­kedési Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége. A BKV Zrt. fejenként 15 ezer forin­tos béremelést ígért, ám nem tekint el 400 fős leépí­tési szándékától. Kevés a fizetett szabadság hazánkban AZ UNIÓS ORSZÁGOK kÖZÜl csak az írek, a hollandok és a britek kapnak kevesebb fizetett szabadságot, mint a magyarok - derül ki egy a BBC által közölt felmérés­ből. A legtöbb fizetett sza­badságot (40 napot) a dánok vehetik igénybe. Őket köve­tik az osztrákok 38 nappal, majd a svédek 36 nappal. Harmincöt napot vehetnek igénybe a szlovák, a luxem­burgi és a francia alkalma­zottak. Németországban tar­tományonként és szektoron­ként 34 és 39 között válto­zik a fizetett szabadságok száma. Visszautasítja a Magosz Túri-Kovács kritikáját SZAKMAI MEGÁLLAPODÁS született a gazdák érdekeit szem előtt tartva augusztus elején a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­riummal - mondta Budai Gyula, a Magyar Gazdakö­rök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szövet­ségi igazgatója. Hozzátette: visszautasítják a Kisgazda Polgári Egyesület vezetője, Túri-Kovács Béla kritikáját a fagykárenyhítési megálla­podással kapcsolatban. Túri-Kovács kritikája nem ért célt Beszáll az egészségügy működtetésébe egy bank részt vesz a hazai kórházak üzemeltetésében ősztől az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank (EBRD) is - írta tegna­pi számában a Népszabadság. A napilap információi szerint az egészségügyi portfóliával még nem rendelkező EBRD négymillió eurós befektetéssel kisebbségi tulajdont szerez a Hospinvest Zrt-ben, a legna­gyobb hazai kórházműködtető magáncégben. Az üzleti aján­lattal maga a Hospinvest Zrt kereste meg a pénzintézetet, amely négy kórházat, négy szakrendelőt és több vidéki fek­vőbetegellátó intézeti gyógy­szertár üzemeltetését végzi A cégcsoport a jövőben leg alább 10-15 intézményből álló hálózatot szeretne kialakítani. m A gyógyszereszek szerint drága lesz a rendszer. Ősszel a nagycsaládosok az utcára vonulhatnak közoktatás Kétszázezerrel kevesebb gyereknek jár iskolakezdéskor az ingyenes tankönyv Internetes voksok a kormányzati negyed nevéről Ősszel az utcára vonulnak a nagycsaládosok - ezt közölte tegnap Morvayné Bajai Zsuzsan­na. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) azért szervez utcai demonstrációt, mert elége­detlen a közoktatásban kialakult helyzettel - jelentette ki a Peda­gógusok Demokratikus Szak- szervezetével közösen tartott saj­tótájékoztatón a NOÉ elnökhe­lyettese. Morvayné azért tartja szüksé­gesnek az utcai megmozdulást, mert az iskola-összevonások és -bezárások, valamint a kötelező óraszám emelése számos prob­lémát vet fel. Az elnökhelyettes szerint a közoktatás több terüle­te - így például a tehetséggondo­zás - „lopakodó módon” tandí­jassá válik. Morvayné arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy idéntől a gyerme­küket egyedül nevelő szülők nem jogosultak ingyenes tankönyvre, kedvezményt csak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, a fogyatékos vagy speciális nevelési igényű tanulók kaphatnak. Tény: a költségvetés a tavalyi 7,7 milliárd forint helyett idén jóval kevesebbet, 6,43 mil- liárdot különített el az ingyenes tankönyvekre. A fenti szigorítá­sok jegyében csökken a támoga­tott diákok száma is: 740 ezerről 520 ezerre. Az egyedülálló szü­lőkkel kapcsolatos megszorítást a többi között azzal indokolták a A gyermeküket egyedül nevelők nem jogosultak az ingyentankönyvekre kormánypárti döntéshozók, hogy manapság sokan már nem háza­sodnak össze, így a „szóló” anyu­kák gyakran nem is rászorultjai a segítségnek. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeté­nek (PDSZ) elnöke kijelentette, a közoktatás nemcsak a civil szer­vezetek ügye, hanem össztársa­dalmi ügy, a közjó része, és a je­lenlegi oktatásban zajló folyama­tok éppen ezt, vagyis a közjót csorbítják. Ez ellen pedig min­den lehetséges eszközzel fel kell lépni - fűzte hozzá. A PDSZ elnöke úgy látja, az is­kolai leépítések mögött nem szakmai, hanem kizárólag taka­rékossági okok állnak. ■ T. G. „A zöldgondolatot és a polgár­barát szolgáltató államot is jel­képezniük kell azoknak az öt­leteknek, amelyeket október végéig várnak a kormányzati negyed elnevezésére” - han­goztatta tegnap a kormányszó­vivő. Daróczi Dávid elmondta: a két szakaszban megvalósuló pályázat során október 31-ig várják a névjavaslatokat. A be­érkező pályázatok közül a tíz legjobbat választja ki egy szak­mai zsűri, majd ezek közül internetes szavazáson dől el, hogy melyik lesz a majdani kormányzati negyed elnevezé­se. A névadó pályázat ered­ményhirdetése a jövő év ele­jén várható. ■ É. S. I

Next

/
Thumbnails
Contents