Tolnai Népújság, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-17 / 192. szám

2007. AUGUSZTUS 17, PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TÜKÖR JEGYZET IHÁROSI ^ IBOLYA A jó bornak is kell a cégér Európa és a világ emelkedő tendenciáival ellentétben Ma­gyarországon stagnál a ven­dégérkezések száma. A bevé­telek pedig alig 1 százalékkal nőttek az idei év első hat hó­napjában. Ugyanakkor az or­szágban éppúgy, mint a me­gyében, nőtt a belföldi turiz­mus. Ez részben az üdülési csekk kedvezményeinek kö­szönhető. SZAKEMBEREK szerint a nagyvárosok lakói elsősor­ban nyugalomra vágynak azon az egy-két héten, amit pihenéssel tudnak tölteni. A személyességre, a barátságos vendéglátásra vevők az em­berek. A városi gyerekeknek manapság már a háziállatok is egzotikumnak számítanak. szájhagyomány útján is ter­jed a kellemes helyek jó híre, de azért a jó bornak is kell a cégér. Pár évvel ezelőtt reg­geltől estig minden tévécsa­tornán, újságban az Adriát dicsőítették. Hogy akkor is drágább volt, mint a Balaton, az csak a helyszínen derült ki. Az idén már legalább a közszolgálati tévében van rendszeres balatoni műsor. Hirdetni, népszerűsíteni kell értékeinket. Más nem teszi meg helyettünk. Guargumi: „nem hozzuk hírbe a vállalkozókat” Nem kívánja nyilvánosságra hozni azoknak a vállalkozók­nak a nevét a megyei élelmi­szerlánc-biztonsági és állat­egészségügyi igazgatóság, akik­nek a készletét zárolták a guargumi-ügy miatt. Mint be­számoltunk róla, Tolna megyé­ben 110 élelmiszert gyártó, illet­ve forgalmazó vállalkozó kapott levelet a megyei igazgatóságtól. Dr. Maróthy Zsuzsanna megyei élelmiszer-higiénikus elmond­ta, több mint hetven visszajel­zést kaptak eddig, 10 vállalkozó készletét zárolták vizsgálat mi­att, és két esetben már fel is ol­dották a zárolást Ismételt meg­keresésünkre dr. Maróthy Zsu­zsanna elmondta, azért nem kí­vánják nyilvánosságra hozni a vállalkozók nevét, mert kicsi az esély arra, hogy dioxinnal fertő­zött szállítmányuk lenne. A vál­lalkozókat nem kívánják előre hírbe hozni. Természetesen, ha a vizsgálatok eredménye ezt in­dokolja, azonnal jelzik a vásár­lók felé - tette hozzá. Dr. Korzenszky Ernőd, a Tolna megyei főállatorvos tegnap fel­hívta a figyelmet: augusztus 22- én lejár az érintett cégek beje­lentési kötelezettsége. Ez azok­ra az élemiszer- és takarmány- ipari vállalkozókra vonatkozik, amelyek rendszeresen használ­nak guargumit vagy ilyen tar­talmú adalékanyag-keveréket akkor is, ha a felhíváskor nem rendelkeztek ilyennel. A beje­lentést az elelmiszerinfo@oai.hu e-mail címen tehetik meg. ■ M. I. HÍRSAV Nyugalmat keresnek falun turizmus Az érdekes vidéki fesztiválokat szeretik a vendégek A múlt nagyjainak emlékét szeretnék megőrizni A háromcsillagos Hotel Hirschen mindazt a kényelmet nyújtja, amit egy modern szálló csak nyújtani tud, és birtokolja a több mint százéves parasztház minden előnyét. A hangulatos pan­zió ebben a vadászszezonban is a természet szerelmeseinek egyik kedvenc helye. A Hirschen hat luxus szobával, és éttermében a francia, illetve a magyar konyha remekeivel, így vadételekkel várja vendégeit a jövő hétvégi falunapon is. A panzióban kisebb rendezvények lebonyolítását is vállalják. Hotel Hirschen, Szálka, Kossuth u. 68, tel.: 74 409 533, www.hirschen.hu . A tavalyinál jobb szezon­nak örülhetnek a falusi turizmusban tevékenyke­dők. Huszárné Lukács Ro­zália, a Tolna Megyei Falu si Turizmus Egyesület el­nöke elmondta, az idén a szokásosnál több volt a hazai turista. Mauthner Ilona A németek inkább a Balatont vá­lasztják, de a nagyobb városok­ban élők egyre inkább igénylik a csendet és az aktív pihenést. Huszárné Lukács Rózába szerint akkor számíthat a vendéglátó fel­lendülésre, ha a településen vagy környékén nagy rendezvény, így például fesztivál is van. A Falusi és Agroturizmus Országos Szö­szép udvar, legalább két szo­ba, mely alkalmas vendégek fogadására, őstermelői vagy adóhivatalnál kiváltott adó­szám, ez a minimális feltétele a falusi turizmusnak. az engedélyt a helyi jegyző vétségé (FATOSz) rendszeresen minősíti a szálláshelyeket. A me­gyei elnök szerint a FATOSz által kibocsátott fémtábla garancia a magas minőségre. A borutak, a különféle térsé­gi szerveződések, egyesületek szervezett programokkal segí­tenek bekapcsolódni a falusi szállásadásba. Megyénkben ki­váló példa minderre Szálka, Kakasd, Gyönk, Hőgyész, Vá- rong, Zomba, ahol néhány csa­lád szezonális jelleggel vállal­kozik turisták fogadására. Álta­lában jellemző, hogy a falusi tu­rizmusra vállalkozók munká­juk mellett, tehát nem főállás­ban végzik ezt a tevékenységü­ket. Ennek oka, hogy nem tud­nának megélni a falusi vendég­látásból. A vendégek többsége magyar, és közülük sok a vis­adja ki. A tevékenység 800 ezer forintig adómentes. Uni­ós pénzekre pályázni csak szakirányú végzettséggel, ke­reskedelmi, vendéglátóipari, vagy hathónapos tanfolyam elvégzése után lehet. szajáró. A legtöbben nem kér­nek étkezést. Szakemberek sze­rint inkább a szerényebb jöve­delemmel rendelkezők választ­ják nyáron a Vidéki nyaralást. Ez a megállapítás azonban nem teljesen igaz. A bátaapáti Aplit Kft. által üzemeltetett vendég­házban megfordul­tak már a magyarok mellett portugál, bel­ga, német és olasz vadászok is. Krachun Eszter, a vendégház házvezetője elmond­ta, öt évvel ezelőtt egy régi pa­rasztházat újítottak fel a csodá­latos szépségű környezetben. Tíz kétágyas szoba, külön für­dőszobával, konyhával, étkező­vel áll a vendégek rendelkezésé­re. Két éve tovább bővítették az épületet, ma már hatvan főre konferenciatermet és étkezést tudnak biztosítani, a tetőtérbe pedig újabb hat szobát, fürdő­szobával ellátva adtak át. A Nas­polya étterem specialitása a vad­étel, de megrendelésre bármit elkészítenek. Az éttermet nem csak a szállóvendé­gek látogathatják. Az idén készült el a legújab beruházás, a fürdőház, melyhez medence, pezsgőfürdő, szolári­um, szauna és kávézó tartozik. A bátaapátihoz hasonló falusi vendégfogadás ritka, de ott, ahol öszszekötik valamilyen rendez­vénnyel - rétesfesztivál, művé­szeti, gasztronómiai, lovas na­pok - a falusi életet, ott fellen­dült az üdülési kedv. Falusi vendéglátó bárkiből lehet ■ A vendégek nagy többsége magyar. ozora A közel két éve ala­kult Ozoráért Baráti Kör Egyesület egyik fontos felada­tának tekinti, hogy az utókor megismerje a múltat - tudtuk meg Endreffyné Takács Mári­ától, az egyesület elnökétől. Emléktáblát szeretnének állí­tani dr. Sommer Gyulának, aki negyven évig körorvos­ként gyógyított, Hadffy Béla igazgató kántortanítónak, aki közel hatvan évig oktatta, ne­velte a község fiatalságát, va­lamint Pintér Endre Zsig- mond tanárnak, Ozora törté­nete kutatójának, (vl) A polgármester adja át a mözsi civilházat mözs Augusztus 20-án, reg­gel nyolc órakor kezdődik a kenyérszentelő mise a tem]> lomban. Az istentiszteletet kö­vetően adja át dr. Sümegi Zol­tán, Tolna polgármestere a Mözsért Civil Egyesületnek, a Mözsi Német Nemzetiségi Klubnak és a Hargita Székely Egyesületnek a civilházat - tudtuk meg Szabó Imre tolnai alpolgármestertől. A házban német és székely nemzetiségi kiállítás lesz. (kp) Isztambulban mutatták meg tudásukat őcsény Nagy sikerrel szere­pelt az őcsényi Bogár István Hagyományőrző Egyesület tánccsoportja Isztambulban a 8. nemzetközi eurázsiai kulturális fesztiválon. A he­lyieken kívül spanyol, észt, romániai, lett, szerb, belgiu­mi, francia és görög csopor­tok felléptek. Valamennyi együttesnek három alkalom­mal kellett bemutatni tudá­sát. Az őcsényiek Bogár Ist­ván koreográfiáit adták elő a Csurgó zenekar kíséretével - tájékoztatott Scultéty Erzsé­bet, az egyesület elnöke, (ii) Sikerrel szerepeltek Isztambulban Erdőben járva az ember azt hiheti, hogy ősz van aszály Nyugalmi állapottal védekeztek a növények a forróság és a vízhiány ellen Az őszt idézik: az akácok levelei már elsárgultak, nagy részük lehullott Sárgulnak, hullanak a fákról a levelek. Ha az ember nem nézné a naptárt, arra is gondolhatna, hogy október eleje van. Egyetér­tett ezzel Benke János erdész is, aki a pincehelyi erdőgazdaság műszaki vezetője. A felügyelete alá tartozó ötezer hektárnyi terü­leten másfél hónapig tartott a forróság és az aszály. A múlt hét végén viszont két nap alatt 120 milliméternyi csa­padék hullott. Az eső ellenére sem változott a helyzet. Az egy­éves facsemetéket viselte meg legjobban a meleg és a száraz­ság, a kár 30-40 százalékos, mondta a szakember. Négy évvel ezelőtt volt hasonló szárazság, de akkor nem volt ilyen hőség. Ennek ellenére közel száz hek­tárt kellett újból erdősíteni. Az idősebb fák most is úgy próbál­tak meg védekezni a hosszantar­tó aszály és a korábbi hőség el­len, hogy idő előtt lehullajtották a leveleiket. Nyugalmi állapotot vesznek fel és csökkentik a pá­rologtatásukat. Az eső nagyjából 25-30 centiméter mélyre hatolt le a talajba, ez pedig a hosszabb gyökérzetű fáknak szinte sem­mi. A bátaszéki erdészetnél is hasonló a helyzet - mondta Túróczi Ferenc erdőmérnök. Az akácosok már ledobták a levelü­ket, olyan az erdő, mintha javá­ban ősz lenne. A tényleges kárt, amit a szárazság okozott majd csak tavasszal tudják felmérni, amikor újból hajtanak a növé­nyek. ■ Mauthner Szükség lenne állami támogatásra a telepítéshez az aszály miatt elpusztult facsemeték pótlását minél előbb meg kell oldani, de ez a szakemberek szerint már meghaladja a gaz­dálkodók erejét. Mindenképpen szükség lenne állami és uniós tá­mogatásra. Már csak azért is, mert az erdőtelepítéseknek szere­pük van az időjárás szélsőségeinek enyhítésében. I

Next

/
Thumbnails
Contents