Tolnai Népújság, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-14 / 189. szám

GAZDASÁGI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. AUGUSZTUS 14., KEDD HÍRSÁV Csökkentené az Unió az elhagyott területeket az európai unió tervei sze­rint 2020-ban az üzem­anyagok tíz százalékának kell növényi alapanyagból származnia. Tavaly ezek aránya csupán 1,6 százalé­kos volt az unió területén. Szakértők szerint a terv megvalósításához szükség lesz a parlagoltatott földte­rületek egy részének moz­gósítására. Jelenleg az EU termőterületeinek tíz száza­léka van parlagon, ez 3 mil­lió hektárt jelent. E terüle­tek művelésbe vonása már jövőre 10-17 millió tonnával növelné a gabonatermést. Ötnapos program a fővárosi Borfaluban augusztus 16-ÄN, csütörtö­kön 16 órakor nyitja kapuit a Borfalu Budapesten, a XIV. kerületben, az 56-osok te­rén. Az ötnapos program fő témája a hazai borvidékek bemutatása. Tolna megyét a szekszárdi Szent Gaál és Bodri pincészet, valamint a zombai Gallus Pince, a felső­nyéki Szigetvin és a bonyhá­di Sebestyén Pince képvise­li. A Borfalu 12-től 24 óráig tart nyitva, valamint hétvé­gén már 10 órától éjféüg várják a vendégeket. A napi belépő 1300 forint. Öt napig a boroké lesz Budapest Bemutató a szőlő növényvédelméről szőlő-növényvédelmi be­mutatót tartanak Zombán, a Misóczki szőlőültetvényen augusztus 17-én, pénteken 16 órától. Az idei év tapasz­talatait permetszereket for­galmazó cégek képviselői, köztük a Dow AgroSciences Kft.-t képviselő Takács Attila összegzi. A szakmai nap vacsorával és borkóstolóval zárul. Két állatvásárt tartanak a hétvégén a megyében A MAGAS TAKARMÁNYÁR az ál­lattartási kedvre is rányomja a bélyegét A malac nem ke­lendő, legfeljebb egyet-egyet vásárolnak a gazdálkodók, azt is saját családjuk élelme­zésére. Szekszárdon és Dunaföldváron legközelebb augusztus 19-én, vasárnap lesz vásár. Megkezdődött a szüret, a cukorfok lehetne jobb a szekszárdi borvidéken megkezdődött a szüret. Ezen a héten a bátaszéki határban már az oportót szedik, de a zweigelt is be­érett. Szeptember elejére már a kékfrankos szedését tervezik a szőlősgazdák. @ további hírek: www.tolnainepujsag.hu 1, , _ ;|/ «3* | jrajtoft. Jgjri Krekó György, az öntözési rendszer üzemeltetője megmutatta, hogy a Dunából hogyan szivattyúzzák a vizet a földek alatti csőhálózatba Öntözéssel az aszály ellen technológia Szivattyú emeli át a Duna vizét a termőföldekre Az öntözött területek nagysága évről évre csök­ken, pedig az aszály nem csak az idén okozott mil­liós veszteséget a mező- gazdaságnak. Mauthner Ilona Hazánkban a mintegy hatmillió hektárnyi mezőgazdasági terü­letből elvileg is csupán 800 ezer hektár alkalmas öntözésre, mert csak ott lehet locsolni, ahová a víz eljuttatható, illetve a talaj nem szikesedik. A nyolcvanas években a 800 ezer hektárra kiépített ön­tözési rendszernek is csupán a tíz százalé­kát használták rend­szeresen. Ilyen kö­rülmények között a szakma sze­rint az aszálykárok enyhítésé­ben az öntözés elhanyagolható szerepet játszhat. Mi a helyzet Tolna megyében? A mözsi, a tolnai, a sióagárdi me­zőgazdasági szövetkezet, vala­mint a Szekszárdi Mezőgazda- sági Zrt. és néhány magángazda közösen használja azt az öntözé­si rendszert, amely még 1974 és 1976 között százmilliós állami beruházásként épült. Krekó György, az öntözési rendszer üzemeltetője elmondta, 2000 hektárra készült el a berende­zés, melyből jelenleg 250 hektá­ron élnek az öntözés adta lehe­tőséggel. A baj az - mondta a szakember -, hogy az öntö­zőrendszer fenntartása a szezo­non kívül is pénzbe kerül. Ezt a költséget a földtulajdonosok többsége nem vállalja fel, és a többség - összesen 250 földtulaj­donosról van szó - nem is kéri a szolgáltatást. Természetesen amikor értékesíteni kívánják a területüket, akkor örülnek, hogy üyen plusz szolgáltatással is ren­delkeznek, hiszen az öntözési berendezés miatt értékesebb a földjük. Az öntözőví­zért a tulajdonosok alapdíjat havonta, il­letve a fogyasztásuk után köbméteren­ként is fizetnek, és vállalják a holtidényben lévő költségeket. A mözsi termelőszö­vetkezet a burgonyáját, kukori­cáját, a szekszárdi mezőgazda- sági cég a kukoricáját, a magán- gazdálkodók pedig a fűszerpap­rikájukat, illetve szőlőiskoláju­kat öntözték az idén. A 200 hek­tárra az idei száraz melegben május elejétől augusztus 9-ig összesen 250 ezer köbméternyi vizet locsoltak ki a telepen, vala­mint 98 ezret a csatornán ke­resztül. A szivattyúkat villamos árammal üzemeltetik, ami nem csak szezonban, hanem azon kí­vül is pénzbe kerül. Az üzemel­tető igyekezett takarékosan dol­gozni, így este 9 órától reggel 8- ig működtette a berendezéseket. A szekszárdi-tolnai-faddi három­szögben a Dunából egy szivaty- tyú emeli át a vizet, majd 6 kilo­méteres, szabadvezetésű csator­nán folyik le az öntözésre szánt víz, ahol egy másik szivattyú se­gítségével jut el a földek alatti csőhálózatba. A termelők többsége nem olyan szerencsés, hogy kiépített öntözőrendszer van a termőföld­jük alatt. Az is tény, hogy az ille­gálisan fúrt kutak miatt senki nem tudja pontosan, mennyi is az öntözési célú vízkivétel. Az ilyen fúrt kúttal a szakember szerint maximum egy-két hek­tárnyi földterület öntözhető. A saját területen fúrt kúthoz is vízjogi engedélyre van szükség. A nagy, kiépített öntözőfürtök ál­talában egy folyóhoz, vagy na­gyobb tóhoz kapcsolódnak. Az öntözőművek technikai * színvonalát nézve a Haltenyész­tési és Öntözési Kutatóintézet (Haki) adatai szerint lesújtó a kép: korszerű, víztakarékos mikro- öntözési eljárással mindössze 5000 hektár rendelkezik. A többi helyen a nagyüzemi táblákra ki­fejlesztett, önjáró, sok vizet hasz­náló, magas párolgási veszteség­gel dolgozó berendezések üzemel­nek. A Haki kutatásai szerint en­nek oka, hogy a nagyüzemek fel­bomlása miatt a régi technika egyre kevésbé használható, az új viszont nagyon drága, a mikroön- tözés kiépítése hektáronként akár 500 ezer forintba is kerülhet Babilóniától hosszú volt az út az Alföldig az első ismert öntöző és víztároló hálózatot a Tigris és azEufrá- tesz völgyében 7-8000 évvel ezelőtt hozták létre. Az ókori civilizáci­ók, Babilónia, Egyiptom, Kína, kialakulásában jelentős szerepe volt az öntözésnek. Európába a keresztes háborúk idején, a 11-13. században terjedt el ez a megoldás. A víz kiemeléséhez állati erőt, széllel, vízzel hajtott kerekeket használtak. hazánkban az Árpád-korban betelepült szerzetesek öntözték el& szőr a veteményesüket. Csak az 1863-as nagy szárazság, majd a századvégi agrárválság után terjedt el az öntözés. Ekkor épült a Bácskában az első öntözőcsatorna, majd ötven évvel később a Dél-Alföldön, Szentesen, Gyulán, Békésben. ■ A szivattyúk szezonon kí­vül is pénzbe kerülnek. A fesztiválokon is nézik a nyugtaadást a revizorok Az idegenforgalmi szezon kez­detétől őszig folyamatosan vizs­gálódnak az adóellenőrök. Az APEH Dél-dunántúli Regi­onális Igazgatóságának munka­társai előre meghatározott útvo­nalterv alapján a társszervekkel összehangoltan végzik a mun­kájukat. A nyugta- és számla­adás mellett ellenőrzik a munka- vállalók foglalkoztatásának jog­szerűségét, igyekeznek kiszűrni a feketén foglalkoztatottakat. Minden nap több foglalkozta­tó akad fenn a rostán, leggyak­rabban az alkalmi munkaválla­lói könyvbe felejtenek el bejegy­zést tenni és közteherjegyet be­ragasztani a munkaadók. Ilyen mulasztás esetén az adóhatóság az adózó üzletét 12, 30, illetve 60 napra lézárja, vagy ugyan­ilyen időtartamra felfüggeszti a vállalkozás tevékenységét. A legnagyobb számban a nyugtaadást vizsgálják a revizo­rok, előszeretettel bukkannak fel az alkalmi rendezvényeken és fesztiválokon is. A próbavásárlás után az előírt nyilvántartások ve­zetését, a pénztárgép állapotát, adómemóriájának tartalmát, az értékesítésre kínált termékek eredetét, a beszerzések bizony­latolását is figyelemmel kísérik - tájékoztatta lapunkat Ferenczi Anita, az APEH regionális igaz­gatóságának sajtosa. ■ I. M. HIRDETÉS Szüreti ajánlatunk viszonteladóknak, nagyfelhasználóknak Hordómosó anyagok, hordópácok. Szüretelőkádak, kádtartozékok. Szüreti eszközök, szőlőfeldolgozó kisgépek. Merülőfedeles acéltartályok. Szüretelőládák, zsákok, vödrök, ollók. Műanyag ballonok, kannák, hordók, edények Borászati termékek, anyagok, eszközök. Versenyképes árak, nagy áruválaszték! FarmForg Kft. Szekszárd, Palánk 18. Mezőgazdasági jellegű árucikk nagykereskedelem Tel.: 74/410-073, 319-903, 510-182 Fax: 74/413-850 web: farmforg.hu e-mail: info@farmforg.hu ■EEE3Ö5EH Magas árak és rekordkereslet július végén, az öt tőzsdei napon tovább emelkedtek a gabonaárak a Budapesti Ér­téktőzsde árupiaci szekciójá­ban. Az eurobúza összes jegyzése meghaladta a öt­venezer forintot, a takar­mánybúza is 45 és 49 ezer forint között zárt. A legna-. gyobb emelkedést az említett öt napon a takarmánykuko­rica érte el. A szeptemberi jegyzés 44 400 forinton zárt, a távolabbi, új jegyzésre vo­natkozó kötések viszont öt­venezer forint felett alakul­tak, elérve az eurobúza árát. A szakemberek szerint az emelkedés hátterében az aszály okozta terméskiesés áll. Míg a búza ára, az erős hazai és uniós kereslet elle­nére csak 2000 forintot emelkedett, addig a kukorica új termésre vonatkozó jegy­zései több mint 4000 forint­tal nőttek. A repce ára a jel­zett időszakban már nem emelkedett, a szeptemberi elszámoló ár 67 500 forint. Forrás: AKI maasEEEB Pénzt csaltak ki az álellenőrök az unió által finanszírozott támogatások kezelésével, ki­fizetésével megbízott Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) feladata a földterületek, projektek hely­színi ellenőrzése is. Idén is­mét arról érkezett hír, hogy több megyében is magát helyszíni ellenőröknek kiad­va néhányan félrevezetik a gazdálkodókat, és munkadíj­ként 10 ezer forintot csalnak ki. Az MVH felhívja az ag­rár- és vidékfejlesztési támo­gatások kedvezményezettje­it, hogy a valódi ellenőrök magukat a hivatal emblémá­jával ellátott azonosító kár­tyával igazolják. Az ellenőr­zés idejéről a hivatal a gaz­dálkodókat előre értesíti, és az ellenőrök az elvégzett vizsgálat fejében pénzt nem kérhetnek. Későn jött az eső, terjedhet a rothadás végre bőséges csapadékban volt része a megye termőterü­leteinek. Az elmúlt három napban volt, ahol ötven-hat- van milliméternyi eső is hul­lott. A kukoricának, naprafor­gónak már nem sokat hasz­nált, de a kiskertekben, illet­ve a szőlőben, másodvetések­nél még segített az eső. A szőlőtermelők attól tartot­tak, hogy a bőséges égi áldás szétrepeszti a bogyókat. Az egészséges szőlőnél nem okozott gondot az eső, de a lisztharmattal fertőzött fürtök megrepedtek, és akár a rotha­dással is számolni kell. Gyors járvány kialakulásával nem kell számolni, de többszöri eső hatására felszaporodhat a kórokozó, és a késői érésű fajtákban szeptember végére már erősebb fertőzések is lehetnek. Ezért a héten a botritisz elleni permetezést javasolja a szakember. ■ M. I. i t * « « 4

Next

/
Thumbnails
Contents