Tolnai Népújság, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-02 / 152. szám
2007. JÚLIUS 2., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Olajháború a jég alatt? ARKTiKA Az arab készlet kétszerese bújik meg a sarkvidék alatt Be kell tartani a szerződésben foglaltakat a kártérítéshez Megtagadhatják a biztosítótársaságok a kártérítést, ha az ügyfél leszereli a szerződéskötéskor közölt és a megállapodásban is rögzített vagyonvédelmi berendezést, és ezt nem jelenti be - döntött a Fővárosi ítélőtábla a következő ügyben: a felperes cég casco-biztosítást kötött a járműparkjára. Alig fél év múlva ellopták a telephelyéről az egyik Volvo gépkocsit, mégpedig úgy, hogy valaki az igazgatói íróasztalról elemelte az indítókulcsot, és elhajtott az autóval. A nyomozás nem vezetett eredményre. A cég kártérítést követelt a biztosítótól. A társaság azonban elutasította a kárigényt, mondván, hogy a lopást a felperes gondatlansága tette lehetővé, és ez kizárja a biztosító helytállási kötelezettségét. A cég ezért bírósághoz fordult, 11 millió forintot követelve a biztosítótól. ■ Nem jár pénz, ha leszerelik az autó biztonsági berendezéseit. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetnek. A döntés szerint csak az alperes általános casco-biztosítási feltételei váltak a szerződés részévé. A biztosító külön szabályzatába foglalt vagyonvédelmi előírások nem tartoztak az általános szerződési feltételek közé. A biztosító fellebbezett. Állította, hogy a vagyonvédelmi előírások is a szerződés részét képezték, és egy ilyen nagy értékű gépkocsinál a casco feltétele volt, hogy az autóban legyen GPS (nyomkövető) berendezés. A felperes nyilatkozott is arról, hogy az autóban volt GPS, utóbb azonban a berendezést kiszerelte, amiről csak a lopás után tájékoztatta a biztosítót. A Fővárosi ítélőtábla helybenhagyta a fellebbezést. Megállapította: a biztosított kötelezettsége, hogy minden, a kockázatvállalás szempontjából jelentős változást öt napon belül közöljön a biztosítóval. A kockázatvállalás szempontjából jelentősége volt a GPS-nek is. Tény, hogy a felperes az autóból utóbb kiszerelte a berendezést - amely valóban szerződési feltétel volt -, és azt nem jelentette be a biztosítónak. Mulasztásával pedig megszegte szerződési kötelezettségét. így az alperes biztosítónak nem kell fizetnie. ■ VG Több ország is szemet vetett a sarkvidék jege alatti szénhidrogénkészletre. Ez kétszer nagyobb, mint az arab országok teljes kőolaj vagyona. Csák Elemér A legkorszerűbb műszaki eszközök segítségével mérte fel újra a sarkvidék szénhidrogénkészletét a Lomonoszov atomjégtörő hajó speciális expedíciója. A most nyilvánosságra került beszámoló szerint - amelyet Moszkvában világszenzációként tálalnak - legalább százmilliárd tonna fűtőanyag rejlik a jégpáncél alatt (a Föld ismert fűtőanyagkészlete 350 milliárd tonna). A nagy kérdés az, hogy kit illet ez a stratégiai jelentőségű kincs. A Lomonoszov-jelentés értelmezése szerint a mező legalább egytizede az orosz kontinentális talapzathoz tartozik, a lelőhely felosztásába azonban Dánia, Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok is bele akar szólni. Annál is inkább, mert a sarkvidéken nemcsak kőolaj és földgáz található, hanem - az Északisark alatt húzódó Lomonoszov hátság közelében - arany, nikkel, platina, ón és ólom is. Egy 1982-ben elfogadott tengerjogi ENSZ-konvenció kimondja, hogy az egyes országok területi vizeinek határa 12 mérföldre van a parttól. Az úgynevezett kontinentális talapzaton azonban kétszáz mérföldre kiterjed a gazdasági zóna, ahol más államok hajózhatnak, halászhatnak, de a föld méhének kincse az adott országot illeti meg. A vita abból fakad, hogy ki élvezhet kizárólagos bányászati jogot akkor, ha a self (a szárazföldi talapzat) meghaladja a 200 mérföldet. Ennél fogva a térség több állama gondolhatja úgy (és gondolja is), hogy a szóban forgó sarki zónán egyszerre többeknek kellene osztozni. Ha például Moszkva ügyesen tárgyal, akár 1 millió 200 ezer négyzetkilométerrel is megnövelheti területét (amely Európa kétharmada). Az orosz Okeanologija kutató- intézet igazgatója, Valerij Ka- minszkij egy lapnyilatkozatban úgy számol, hogy egyedül Oroszországnak 200 milliárd dollárt hozhat a konyhára a kontinentális talapzat szénhidrogénvagyo- nának kiaknázása. További 80- 100 milliárd bevételhez juthat az állam a különféle adókból, és 10- 30 milliárdhoz a feldolgozóüzemek és a szállítócégek részéről. Az Izvesztyija című lap még egy szempontra hívja fel a figyelmet. A nyugat-szibériai szénhidrogén-termelés a közeljövőben csökkenni fog, Oroszország tehát csak akkor maradhat Európa meghatározó energiaszállítója, ha megszerzi a jogot a sarkvidéki kontinentális talapzat döntő része fölött. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében jelenleg két fő megosztási terv van (lásd képünket): egy a Kanada és Dánia által támogatott „középvonalas” és az orosz-norvég „szektoros” megoldás. A jegesmedvék birodalmát tehát frontvonalak keresztezik. Kelendőbbek lettek a magyar termékek Idén az első négy hónapban a kivitel értéke 21,209 milliárd euró volt, ami 18,1 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az import 2006 azonos időszakához képest 15,1 százalékkal bővült, és elérte az 21,651 milliárd eurót. Folyóáras forintadatokból számítva az export 15, az import pedig 13 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi termékforgalom hiánya január-áprilisban 442,4 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 851,9 millió euróval. Változtak a vizitdíj fizetésének szabályai Július elsejétől módosultak a vizitdíjfizetés szabályai: ha szolgálatteljesítés miatt szorulnak ellátásra, mentesülnek a fizetés alól a fegyveres szolgálatot teljesítők és a mentősök. Nem kell fizetni a 18 évesnél idősebb, nappali, alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben tanulóknak. Ezer forintra nő ugyanakkor a vizitdíj mértéke, ha valaki beutaló nélkül megy szakorvoshoz. A világ fele használ mobilt HETEKEN BELÜL túllépi - a 3 milliárdot a mobiltelefonnal rendelkezők száma földünkön, és az év végére várható, hogy csaknem minden második embernek- a 6,6-6,7 miíliárdból - lesz már mobiltelefonja- közölte jelentésében a brit The Mobile World elemzéseket végző szakvállalat. Már a gyerekek is mobiloznak Nem geológiai kérdés a kontinentális talapzatok több évtizede ismertek, s kezdettől fogva vita tárgyát képezik. A múlt században Norvégia és Anglia között már-már háború tört ki a tulajdonjog miatt. Az egykori Szovjetunió sokáig az egész sarki térséget sajátjának tartotta, de ezt a többi ország természetesen nem fogadta el. A 200 mérföl- des határ kimondása egy ideig lecsillapította a kedélyeket, ám a kutatások biztató eredményei nyomán minden érintett „túl akar nyúlni” e gazdasági zóna peremén. A zöld ország is esélyes grönlandot a 10. században fedezték fel, amikor még enyhébb volt az éghajlat. Ezért, meg a telepesek odacsalogatá- sa céljából nevezték évszázadokig zöldnek. Dánia 1397-ben megszerezte a világ legnagyobb szigetét, de a lehűlés miatt támztak, kihaltak a lakói Dánia 1814-ben újra gyarmatosította Grönlandot, 1979-től azonban kénytelen volt hozzájárulni az önkormányzathoz. A 60 ezer lakos fő foglalkozása a halászat, de ezen gyökeresen változtathat a sarkvidék bányászati hasznosítása. A Déli-sarkvidék az Antarktisz és a hozzá tartozó szigetcsoport a földgolyó egyetlen területe, amely nem tartozik semmilyen államhoz. 1959-ben a Déli-sarkvidéket a béke zónájává nyilvánították, ahol tilos katonai támaszpontot berendezni és atomfegyverrel kísérletezni. 1998- tól moratórium van érvényben a kőolajfeltárásokra is, noha a készletek ott nagyobbak, mint Szaúd-Arábiában, Iránban, Irakban és Kuvaitban együttvéve. A Vosztok orosz kutatóállomás folytat kísérleti fúrásokat, de csak a közelben. Pénz a zöld kártevőirtásra permet Maradék az élelmiszerek negyven százalékában Kórházak adósságcsapdában hiány A megnövelt díj kevés a számlák rendezésére Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága az elmúlt héten fogadta el azt a jogszabálytervezetet, amelynek fő eleme Hegyi Gyula magyar képviselő egy javaslata. Eszerint anyagi támogatást kell nyújtani a környezetbarát kártevőirtásra. A növényvédő szerek használatáról és engedélyezéséről több jogszabálytervezetet is benyújtott az Európai Bizottság. A különböző peszticidekről (növényvédő szerek és biocid termékek, rovar- és rágcsálóirtók) ugyanis egyre-másra derül ki, hogy súlyosan károsítják az élővilágot és az emberi egészséget. Ezek a szerek eleve mérgek, s a környezetbe kikerülve bejutnak az élelmiszerekbe. A hazánkban forgalmazott élelmiszerek mintegy 40 százaléka tartalmaz szermaradékot. ■ Gazdasági eszközökkel csökkenthetők leginkább a kockázatok. A környezetvédelmi bizottság a légi permetezés szigorú korlátozása mellett szavazott. Eszerint a helyi lakosokat nemcsak a permetezések helyéről és idejéről, hanem lehetséges hatásairól is tájékoztatni kell majd. A környezetbarát szerekkel végzett kártevőirtás eddigi legnagyobb akadálya, hogy drága. Egy-egy település önkormányzata, amikor például a szúnyog- irtásról dönt, pénz hiányában gyakran nem választja azt a szelektív kártevőirtó szert, amely kizárólag a szúnyogra ártalmas, ezért más rovarok is kárt szenvednek. Hegyi Gyula támogatásról szóló javaslatának elfogadása mögött az a tapasztalat áll, hogy gazdasági és pénzügyi eszközökkel (adóval) lehet leghatékonyabban csökkenteni a környezeti és egészségügyi kockázatokat. Ki kell majd jelölni azokat az érzékeny területeket is, ahol nem vagy csak minimálisan lehet növény- és rovarirtó szereket alkalmazni. Az irányelvről ősszel szavaz az EP plenáris ülése. ■ B. F. I. Keveset segít a kórházakon, hogy vasárnaptól tízezer forinttal, 146 ezerre nőtt a gyógyításért járó alapdíj összege. Ez nem kompenzálja az egy éve kezdődött eladósodást. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke felmérésük alapján lapunknak elmondta: az intézmények kétharmada küzd adóssággal, óvatos becslések szerint ez megközelíti az 50 milliárd forintot. Csak a'Hun- garopharma Gyógyszer-nagy- s kereskedelmi vállalatnak több | tízmilliárddal tartoznak. A cég | ezért tíz intézménynek szigo- | rított feltételekkel szállít csak 1 - nyilatkozta a Magyar Rádiónak Fellner Antal kereskedelmi igazgató. Egyes kórházaknak csak akkor szállítanak, ha az értékének megfelelő összegű, legrégebbi számlákat kifizetik. Az 53 milliárd forint évi költségvetésű Semmelweis Egyetem (SE) lejárt szállítói tartozása megközelíti a 2,5 milliárd forintot - mondta a Világgazdaságnak Ivády Vilmos, az egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója. Egyelőre hatvan napon túli adósságuk nincs, ám ha a napi 60-80 millió forintra rúgó dologi kiadásokhoz nem lesz megfelelő bevételük, év végére csődállapot alakulhat ki, bár 450 főt elbocsátottak, és megszigorították a gyógyszerfelhasználást. ■ N. T. E. Mától több pénz jár a gyógyításért
