Tolnai Népújság, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-31 / 177. szám
jMItfl'I'Iclfli Aratás utáni eszmecsere a bátaszéki gazdáknál A bátaszék és környéki gazdák következő szakmai rendezvényüket augusztus 1- jén, szerdán, 18 órai kezdettel tartják. A helyszín: Szenta völgy 88, Mauthner Pincészet. Az aratást dr. Csíbor István, a Szekszárdi Növény Zrt. igazgatója értékeli. Kovács István helyi gazdálkodó a klímaváltozásról, illetve a gyomirtási technikákról, Huszár István, a jégeső-elhárító egyesülés elnöke pedig a jégkárokról tart előadást. A beszélgetés vacsorával zárul. Minden érdeklődőt várnak. Az országban mindenhol befejeződött az aratás A kalászos gabonák termése már a magtárakban van az 1,929 millió hektáros vetésterületről* Az agrártárca tájékoztatása szerint az őszi árpa, az őszi búza, a repce és a magborsó betakarítása befejeződött. Az őszi búza termésáüagát a szakértők 3,6 tonnára becsülik hektáronként, ami 1-1,5 tonnával kevesebb az áüagnál. 10 A Magyar Borok Útja Rally érinti a tolnai borvidéket Az idén Paks az egyik állomás augusztus 24-26 között tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Magyar Borok Útja Rally-t. Idén mindenki azonos típusú autóval, Ford- dal versenyez. Az útvonal az etyeki-budai, Ászár-neszmé- lyi, Pannonhalma-sokoró-al- jai, Balaton felvidéki, bala- tonboglári, valamint a tolnai borvidéken halad át. Megállnak többek között Székesfehérváron, Pannonhalmán, Győrben, Pápán, Badacsonyban, Zalakaroson és Pakson. Megnyílt az ökorégió információs irodája megnyílt a Nyugat-Pannon Ökorégió Információs és Promóciós Központ Szombathelyen. A magyar, szlovén és horvát hármashatár térségében működő ökogazdaságok erősítése és az együttműködési lehetőségek kialakítására nyújtottak be közösen pályázatot. Az önerő 785 ezer forint volt, emellé pályázattal 13,7 millió forintot nyertek. Nyári állatvásárok, mérsékelt érdeklődés körzetünkben legközelebb országos kirakodó- és állatvásár augusztus 12-én, vasárnap lesz Szekszárdon. A megye legnagyobb állatvására Dunaföldváron lesz augusztus 19-én, vasárnap. A nyári időszakban inkább a kínálat nagyobb mint a kereslet. GAZDASÁGI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JULIUS 31., KEDD Az ozorai Pomázi László nyolcféle kecskesajtot, pasztőrözött tejet és kecskefirt készít, ebből szállítanak az ország minden részébe Kecske, a szegények tehene állattartás Nem igényel különleges gondozást, de kiváló a sajtja Ahol van birka, ott általában néhány kecskét is tartanak. Tolna megyében Závod, Mucsi, Kisvejke, Szálka és Ozora környékén foglalkoznak többen is üzleti célú kecsketartással. Mauthner Ilona Az állattartók közül elég magas azoknak a száma, akik idő előtt abbahagyják a kecsketartást. Aki nem találja meg az értékesítés módját, az nem leli meg a hasznot sem, és kedvét szegi a munka, mondták lapunknak a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetségénél. Ami a kecsketartás mellett szól: az unióban az alacsony termőképességű földek legeltetésre így továbbra is alkalmasak. Másrészt a kecsketejnek nincs kvótája, így korlátlanul eladható a tagállamokban. Tolna megyében az elmúlt években több településen, például Mucsiban, ahol a munkanélküliség jelentős, a szociális földprogram keretében támogatással próbált kecsketartással foglalkozni néhány család. Utólag be kell látni, nem sok sikerrel. Ennek oka: nem elég tartani az állatot, azt rendszeresen fejni, illetve tejét egy erre alkalmas feldolgozóban értékesíteni kell, tájékoztattak bennünket a munkaügyi központban. Példaértékű mintatelepet hozott létre dr. Pomázi László Ozorán. Azt mondta, hogy aki látott már kiskecskét játszani, négy lábon pattogva ugrálni a szalmabálákra föl és le, egymással han- cúrozva, az örökké a szívébe zárja ezeket az állatokat. Dr. Pomázi Lászlónak 120 kecskéje van, ehhez ötven hektáros legelője. Nemcsak állatot tartanak, hanem fel is dolgozzák a tejet. A tizenkét állásos fejőházban a tej egy csőrendszeren keresztül a szomszéd helyiségben elhelyezett hűtőberendezésbe kerül. A teljesen higiénikus megoldással havonta négy mázsa kecskesajtot dolgoznak fel, emellett félliteres pet palackban tejet és kecskefirt, vagyis kecske kefirt is forgalmaznak. Ha az állatok éppen nem a legelőn, akkor a 320 négyzet- méteres hodályban tartózkodnak. Kétféle törzskönyvezett kecskét tartanak, a fehér színű szánentálit, ebből három bak, és az alpesi őzbarnát, ebből egy bak gondoskodik a szaporulatról.- Kezdetben mi is birkákkal foglalkoztunk, a kecskét a szegény ember tehenének tartották - mondta Pomázi László, aki foglalkozását tekintve állatorvos. - Lányommal, Ildikóval hét éve váltottunk át a juhokról. A kecskeA kecsketej köztudottan baktériumölő hatású tíz liter tej kell egy kiló kecskesajt előállításához. A friss tej baktériumölő, és magas a kálciumtartalma. A húsát nagyon kedvelik az olaszok, a görögök, a franciák és a németek. A csirkéhez hasonlóan száraz, de ízletesebb. Tévedés azt hinni, mindegy mit eszik a kecske. Bár igénytelen állat, de szereti a változatos legelőt. Egy tejelő kecske tiszta bevétele évente 23 ezer forint, egy ötven darabos állomány évi egymillió-százezer forintot hoz, ha fejik és feldolgozzák a tejét. tej és annak a feldolgozása nagy haszonnal jár, ha kellő mennyiséget is tudnánk piacra juttatni. Sajnos mi ekkora állatlétszámmal nem vagyunk ebben a helyzetben. Ildikó harmincéves, állattenyésztő üzemmérnök, de emellé még megszerezte a tejtermékgyártó képesítést is, mivel az uniós minősítéshez ez is szükséges. A Pomázi családnak egy szállítóval van szerződése, aki egy kör- járattal szállítja a termékeket Debrecentől Siófokig, Budapestig, Győrig, kisebb boltokba, éttermekbe. A hazai fogyasztás nagyon lassan formálódik. A Vevők túl drágának találják a kecskesajtot, aminek a kilója 3500 forint a boltban. Számoljunk visszafelé, mondta a termelő, egy liter kecsketej önköltségi ára 50 forint, az egy kiló kecskesajt termelői ára 2200 forint. Áruházláncokkal nincs szerződésük, mert azt a mennyiséget, mellyel ide be lehetne jutni nem tudják biztosítani. Egyébként nem is bánják, hogy csak kisebb boltokkal van kapcsolatuk, így személyesen ismerik egymást. Pomázi Lászlónak egyébként a félkemény füstölt kecskesajt a kedvence. Hatmilliárd forint jut a kárenyhítésre kockázatviselés Szántóföldön kisebb, szőlőben, gyümölcsösben nagyobb Tizenkétezer gazdálkodó csatlakozott az agrárkárenyhítési programhoz. Ők összesen 570 millió forintot fizetnek majd be legkésőbb szeptember 30-ig a kárenyhítési alapba. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kommunikációs és Sajtó Osztályán Potori Károly arról tájékoztatta lapunkat, hogy az agrártárca által meghirdetett közös kockázatviselésen alapuló kárenyhítési rendszerhez, az első január 29-i határidőig csupán 3670 gazdálkodó csatlakozott. A jelentkezők összesen 270 ezer hektár szántó és 15 ezer hektár ültetvény után 313,6 millió forint befizetésére vállaltak kötelezettséget. Első körben mindössze a gazdáknak a 6 százaléka csatlakozott a programhoz. A tavaszi fagykárok is közrejátszottak abban, hogy a minisztérium júniusban ismét megnyitotta a ■ Aki szeptember végéig nem fizet, kiesik a kárenyhítési programból. csatlakozás lehetőségét. A második körben kitűzött július közepi határidő végéig további nyolcezer gazdálkodó csatlakozott a programhoz, így az érintettek száma összesen meghaladja a tizenkétezret. Az új jelentkezők a januárihoz képest kétszeresen meghaladó száma ellenére a biztosítással lefedett újabb terület - 150 ezer hektár szántó - nagysága elmaradt a várttól. Ezzel szemben a szőlőre, gyümölcsösre az új bejelentkezők száma háromszorosa volt a j anuárinak, így összesen 50 ezer hektárra kötöttek szerződést A kárenyhítési alapba egyébként a szántóföld után hektáronként ezer forintot, míg a szőlő, gyümölcsös után hektáronként háromezer forintot kell befizetni. Összesen 570 millió forintot fizethetnek be a programhoz kapcsolódó gazdák, legkésőbb szeptember 30-ig. Aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, az nem részesülhet az idei kárenyhítési alapból, ami a kormányzati pénzekkel együtt 6 milliárd forint körül alakul. ■ R. I. Az elmúlt tíz évben nem volt ilyen aszály, mint az idén TŐZSDE Az aszály miatt egyre drágább a takarmány Július 13-a és 19-e között erősödött a forgalom a Budapesti Értéktőzsde gabonaszekciójában. Ebben az időszakban 443 új kötés született, ebből 199-et eurobúzára, 202-t takarmánykukoricára, 14-t takarmányárpára és 28-t takarmánybúzára kötöttek. Az eurobúza augusztusi jegyzése ezer, a szeptemberi határidőre vonatkozó jegyzése ezerötszáz forintot emelkedett. A decemberi jegyzés 49 900 forinton, a 2008 márciusi jegyzés pedig 48 800 forinton zárta a kereskedést. A takarmánybúza ára is emelkedett, augusztusra, szeptemberre 45 és 46 ezer forinton kötöttek szerződést. A takarmányárpát augusztusi határidőre 41 300, szeptemberire 42 000, decemberire pedig 43 000 forintra kötöttek. A takarmánykukoricánál 1600 és 3190 forintot ugrottak a különböző határidőre vonatkozó jegyzések, szeptemberre már 40 400, novemberre pedig 43 000 forinttal zártak. ■ Forrás: AKI §*■ Az intervenciós alapot fel kell szabadítani A rendkívüli időjárás miatt, a várható takarmányhiányra tekintettel az uniós intervenciós készleteket már felszabadította az agrártárca. Ficsor Ádám, az FVM szakállamtitkára elmondta, a hazánkban lévő mintegy 1,8 millió tonna uniós intervenciós kukoricakészlet lehetőleg ne kerüljön ki az országból. Az intervenciós készletekhez a gazdálkodók pályázat útján juthatnak hozzá. A pályázatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell benyújtani, a beadásra hetente van lehetőség. Jelenleg Magyarországon 600 ezer tonna pályázható takarmánykukorica áll rendelkezésre. Ennek ára tonnánként 140- 150 euró között mozog, ami 35 000 és 37 000 forintot jelent. A pályázati feltételekről az MVH-nál lehet érdeklődni. A magyar gazdáknak, ha a takarmányszükségletüket biztosítani kívánják, minél előbb pályázniuk kell, mert az unió mind a 27 tagállamában nagy az érdeklődés a magyar intervenciós készlet iránt. ■ M. I. A szüret előtti utolsó permetezésre készülnek Ilyenre sem volt még példa az elmúlt ötven évben, augusztus közepén elkezdődik a szüret a történelmi borvidéken. A korai fajtákat, így az Irsai Olivért, oportót, rizlingszilvánit szedik elsőként a gazdák. Az utolsó permetezés a növényvédő szakemberek ajánlása alapján réz- és kéntartalmú, mely a szüret idejére kitisztul a fürtökből. A kései fajták szedése is korábban várható, mint egy átlagos évben, de a kékfrankos, merlot, cabernet fajtákat még legalább kétszer illik permetezni. ■ I. M. r 4 I * * I Sok ember drágállja a kecskesajtot.
