Tolnai Népújság, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-26 / 173. szám
6 GAZDASÁG 2007. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK Pénzügyi oktatás a Nemzeti alaptantervben bekerült a Nemzeti alaptantervbe (Nat) a gazdasági és pénzügyi ismeretek oktatása. A felmérések szerint a fiatalok bár hasznosnak tartják a pénzügyi ismereteket, tudásuk a témáról meglehetősen hiányos. Előbb kezdődik idén a szüret várhatóan már augusztus elején, a szokásoshoz képest mintegy két héttel előbb kezdődik az idei szüret a meleg időjárás miatt - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A szakember úgy véli, hogy idén várhatóan kevesebb mint 4 millió hektoliter must kerülhet a pincékbe. A szőlőtermés közepes lesz, 600-700 ezer tonna várható. Új éttermek kerülhetnek fel a feketelistára JÖVŐ HÉT ELSŐ FELÉBEN frissül az ÁNTSZ feketelistája, amelyre az ételmérgezést és -fertőzést okozó étkezdék kerülnek fel. Az összesen öt vendéglátóból álló lista azért nem bővült 2006 szeptembere óta, mert kérdéses volt, hogyan osszák fel az élelmiszer-hatóságok között az egyes területek ellenőrzését. sávot a támogatja. A BUX-index 2007. július 25-én 29 337 Előző napi záróérték: 29 713 15.30, a New Yorki tőzsde nyitása ____ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2007.07.25. TVK _________8 200 +3,40 151 Sy nergon 1879 +2,79 552 Rába 2200 +1,01 294 Fotex______995 +0,81 480 MT elekom 960 +0,52 2 688 VESZTESEK nmtetto OTP 10573 -1,83 18182 Richter 37 500 -1,57 5287 Mol 28800 -1,54 41141 Econetjläü .200: -0,50 i ; 134 Egis 23 565 -0,36 378 A BUX-index az elmúlt napokban 30 400 30 000 29600 29200 28 800 28 600 28 200 27800__________________________ pont 07.13 07.16 07.17 07.18 07.19 07.20 //nap FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. július 25-én. €/Ft $/Ft €/$ f f wm mm 4 246,70 179,61 1,37 +0,64 R + 1,54 Ft-1 cent Az „édes élet” árnyoldalait tárja fel az adóhatóság, ha valaki nem tudja igazolni, milyen eszközökkel szerezte a vagyonát. (Képünk illusztráció.) Furcsán szerzett milliók vagyonvizsgálat „Szórakoztató történetek” APEH-revizoroknak Már meghaladja a tizenkétezret a megkezdett vagyonosodási vizsgálatok száma. Az ellenőrzött magánszemélyek közül tizen még gázártámogatást is kértek. Tóth Marcella Tizen még gázártámogatást is kértek azok közül, akiknél az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot tartott az idei év első felében. A tíz igénylőből kilencnél eredményesen zárult az APEH szempontjából a vizsgálat, vagyis nagy összegű jövedelemeltitkolást fedeztek fel a revizorok. „Az adóhatóság nem állt meg tízezer vagyonosodási vizsgálatnál” - közölte Szikora János, az APEH elnöke tegnapi sajtó- tájékoztatóján, amelyen a hivatal féléves munkáját értékelte. Céljuk ugyanis, hogy tízezer lezárt vagyonosodási vizsgálattal fejezzék be az évet. Az adóhatóság a pénzügyminiszter által megrendelt tízezernél már jóval több, egészen pontosan 12 398 ellenőrzést Indított el az idén. Ebből már kétezret jogerősen lezártak, s eddig 25,5 milliárd forintos adóhatósági megállapítás történt. Emellett hétmilliárd forint adó- és mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot szabtak ki. Volt olyan magánszemély, akinél az adóhiány elérte a 361 millió forintot. Az APEH elnöke elmondta: akadt olyan adózó, aki az ágyneműtartójában őrizte harminc- millió forintos megtakarítását. Majd a vagyonosodási vizsgálatnál azt állította, hogy azt az édesapjától kapta kölcsön még 1997 januárjában, mégpedig tízezerforintos címletekben. Az ügyletről azonban senki TOVÁBB SZIGORÍTJA a kormányzat az adócsalások szankcióit az adótörvények soros módosításakor - mondta Veres János pénzügyminiszter, amikor APEH-dolgozókat és pénzügyőröket tüntetett ki. Januártól újabb termékekre és szolgáltatásokra terjesztik ki az úgynevezett fordított áfabefizetést (amely már működik a hulladékkereskedelemben), amely azzal, hogy nem a szolnem tudott. Másrészt a tízezer- forintos bankjegy csak 1997 júniusában került forgalomba. Ráadásul a legtöbb papírpénzt 1999- ben lecserélték, s a vizsgált személy nem tudta bizonylatokkal igazolni, hogy bankban váltotta be a pénzt az új bankjegyekre. Az is előfordult, hogy valaki a vagyonosodási vizsgálatnál azt állította: ötezerforintos címletekben őrizte a pénzét. Igen ám, de ha valaki a szóban forgó összeget egy helyen akarná tartani, akkor egy szoba méretű páncél- szekrényre lenne szüksége. így aztán a revizoroknak szemet gáltatást nyújtó, hanem az igénybevevő fizeti be az adót, jelentősen csökkenti a csalások és körbetartozások számát. Veres szerint elég jelentős eredmény, hogy több mint 140 ezer fővel bővült a tb-be befizetők köre, és 110 ezer főre tehető azok száma, akik a dupla minimálbér után fizetnek járulékot. Pozitív, hogy egy szélesebb adóbázisról kerül több adó befizetésre. szúrt ez a magyarázat. Az egyik vizsgálatnál az ellenőrök megállapították, hogy egy vállalkozó 180 millió forinttal többet költött el, mint amennyit a bevallásában szereplő számok megengedtek volna. Az illető a következő szöveggel állt elő: először is kaszinóban nyert 28 milliót, igaz, ezt sem tudta igazolni. Emellett - állítása szerint - 173 millió forintot kapott kölcsön a rokonoktól, igaz, ők erről nem tudtak, így aztán a hatóságnak sem tudták megerősíteni. A legkörmönfontabb kifogása az volt a vállalkozónak, hogy még a vizsgált időszak előtt kölcsönadott három és fél millió forintot, amelyet a vizsgált időszakban adtak vissza. A probléma már csak az volt, hogy az adóhatóság ellenőrei megvizsgálták, hogy az ellenőrzést megelőző időszakban volt-e annyi pénze az adóalanynak, hogy kölcsönt tudjon nyújtani. Az adózónak azonban nem volt annyi pénze. így aztán a revizorok 62 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg. Ez az összeg azt jelenti, hogy ennyi adót kellett volna befizetnie a fenti vállalkozónak. Aranyrészvénnyel védené a stratégiai vállalatokat az Európai Unió Uniós szinten szabályozott állami aranyrészvényrendszert tart elképzelhetőnek az Európai Unió kereskedelmi biztosa annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni külföldi kormányok ellenőrzésszerzését kulcs- fontosságú iparágakban. Peter Mandelson, akit a hétfői Financial Times idézett, azt mondta: ez a „blokkoló taktika” törvényes lehet, ha külföldi államok ellenőrizte alapok akarnak európai vállalatokat megszerezni olyan érzékeny iparágakban, amelyek a vásárló országban állami védelem alatt állnak. Mandelson szerint bármilyen aranyrészvényrendszert uniós szinten kell szabályozni, a piaci torzulások elkerülése végett. ■ Veres János pénzügyminiszter szerint az aranyrészvény megoldhatná a Mól problémáját is. Ha az Európai Unió újból lehetővé teszi az aranyrészvények bevezetését, akkor a magyar állam megvizsgálja majd, melyek azok a stratégiai cégek és ágazatok, ahol ezzel élni kíván - mondta Veres János, aki szerint tipikusan ilyen terület lehet az energetikai szektor. A pénzügyminiszter elmondta: nem ismeri pontosan a német-francia javaslatot, és egyelőre az is kérdéses, mit tesz majd lehetővé az Európai Bizottság. De létezik olyan szabályozási modell, amellyel megóvható lenne a Mól az osztrák OMV felvásárlási próbálkozásával szemben. Veres János szerint a kormányzat az aranyrészvényes szabályozás lehetőségét valamennyi energetikai cégnél megfontolná, hiszen ezen cégek stratégiai fontosságúak. Mindeközben Merril Lynch a korábbi vételről semlegesre módosította a Mol-részvényekre adott ajánlását. Ennek egyik oka, hogy Merril szerint a Mól vezetése erőteljes lépéseket tesz a társaság függetlenségének megőrzésére, ezért valószínűtlen, hogy rövid távon sikeres ajánlatot tegyen valamely cég a Mólra. A Merril szerint nem szolgálja a Mól tulajdonosi rétegének érdekeit, hogy nem ültek le tárgyalni az OMV-vel. ■ T. M. Fordított áfabefizetés újabb körben januártól Az élbolyban vagyunk, sokat dolgoznak a magyarok európai unió Nagyok a különbségek a pluszmunka mennyiségében, idejében és díjazásában is A kelet-közép-európai országok polgárainak munkaideje majdnem két órával hosszabb, mint a nyugatiaké - derül ki a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet most közzétett adataiból. Tavaly a 15 régi európai uniós országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel a lista élbolyához tartozik, és még inkább igaz ez, ha a szabadnapok számának ingadozását is figyelembe véve az évi munkaórák számát nézzük. Ez esetben csupán Észt- és Lettország előzi meg az 1856 órás hazai átlagot, ami majdnem 300 órával több, mint a sereghajtó francia adat. Az EIRO elemzése a törvényes munkaidőn felül teljesített pluszmunka mértékére is kiterjed. E téren még nagyobb az eltérés. Figyelemre méltó, hogy Lettországban és Szlovéniában hetente átlagosan mintegy 9 óra pluszmunkát teljesítenek a dolgozók, ugyanakkor a hollandok évente csupán 22 órát. Mindazonáltal nem lehet azt állítani, hogy - a törvényes munkaidő hosszához hasonlóan - itt is a kelet-nyugati törésvonal lenne meghatározó. Bulgáriában és Romániában például viszonylag ritka a pluszmunka, ezzel szemben a spanyolok hetente 5,7 órát ráhúznak a 38,5 órás alapidőre. A pluszmunka mértékét Európában az EU 1993-ban elfogadott, majd 2000-ben módosított munkaidő-irányelve határozza meg. Ez heti átlagban legfeljebb 48 órás munkavégzést és legalább egy pihenőnapot ír elő, és lehetővé teszi, hogy mindezt négy hónapos referencia-időszakra számítsák ki. A pluszmunka kompenzálása azonban már az egyes országok törvényein vagy kollektív szerződésein múlik. A magyar szabályozás szerint ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a bérpótlék mértéke 100 százalék, ha azonban a cég egy másik pihenőnappal kompenzálja a kiesettet, akkor csak 50 százalék. Bulgáriában munkanapokon 50, hétvégén 75, ünnepnapokon 100 százalék a túlmunkapótlék mérMunkaórák száma (törvényben előírt 2006) Észtország 1872 Magyarország 1856 Lengyelország 1840 Szlovákia 1752 Ausztria 1730 Csehország 1718 Nagy-Britannia 1696 Németország 1659 Franciaország 1568 Az EU 25 átlaga 1744 FORRÁS: EIRO téke, ugyanakkor Lettországban egységesen 100 százalék az előírás. Ugyanez a helyzet Romániában is, azzal a különbséggel, hogy a cégek szabadnapokkal is kompenzálhatják a pluszmunkát. Portugáliában a munkaidőn felül teljesített szolgálat hossza a döntő: az első órára 50, az ez utáni órákra 75 százalékos pótlék jár. Ha későbbi munkaidő-kedvezménnyel kompenzálják a túlmunkát, azért akkor is ki kell fizetni 25 százalék bérpótlékot. Spanyolországban mindössze annyit ír elő a törvény, hogy a pluszmunkáért fizetett bérnek magasabbnak kell lennie, mint amennyi az alapidőre jár. ■ VG ■ Pihenőnap után a pótlék mértéke ÍOO százalék.
