Tolnai Népújság, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-30 / 151. szám
6 BALASSA JANOS MEGYEI KÓRHÁZ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JUNIUS 30., SZOMBAT szélütés Az agyi érelzáródással járó betegség esetén hatékony és életmentő lehet a kezelés, ha a vérrögöt három órán belül sikerül feloldani egy speciális anyaggal HA BAJ VAN, VERSENYT FUTNAK AZ IDŐVEL Magyarországon évente mintegy ötvenezer új szélütést regisztrálnak. A helyzet nálunk sem jobb, Tolna megyében is a vezető halálokok közé tartozik az idegen szóval sírokénak nevezett betegség. F. Kováts Éva A stroke a világon és Magyarországon a harmadik vezető halálok a szívbetegségek és a rák után. 2005-ben tizennyolcezren haltak meg hazánkban az úgynevezett stroke-ban, Tolna megyében 365-en. A betegek 14-16 százaléka egy hónapon belül meghal, másik részük tartósan fogyatékos marad, sokan közülük egész hátralévő életükben gondozásra szorulnak. Pedig nem lenne szükségszerű a halál, és a maradandó agyi károsodás is elkerülhető lenne, ha a betegek időben megkapnák a szükséges kezelést. Szekszárdon, a Balassa János Megyei Kórház 60 ágyas idegosztályán évente 2200 beteget kezelnek, akiknek 60-65 százaléka strokebeteg. Külön aggodalomra ad okot, hogy a betegség egyre fiatalabb korosztályt érint - mondta dr. Kiss Mihály osztály- vezető főorvos. Az agyi érbetegségek okozta agyi érkatasztrófákat közös néven stroke-nak nevezzük. A stroke angol szó, ütést, csapást jelent, magyar megfelelője a szélütés, gutaütés. A stroke kifejezés a tünetek hirtelen rohamszerű kezdetét jelenti. A köznyelv agyvérzésről beszél, pedig csak minden ötödik bénult ember esetében van szó vérzésről. Az esetek 80 százalékában nem vérzés történik, hanem érelzáródás alakul ki, aminek következtében nem több, hanem éppen ellenkezőleg, a kívánatosnál kevesebb vér jut az agyba. Az érelzáródás aztán valamelyik testfél bénulását, eseüeg beszéd-, írásképtelenséget, elbutulást okoz. A stroke két fő típusa: az agyi infarktus, amikor érelzáródás következtében az agy bizonyos területe a hiányos vagy elégtelen vérellátás miatt elhal, és az agyvérzés, amikor az Bocs József állapotát ellenőrzi dr. Kiss Mihály főorvos a megyei kórház Ideggyógyászati osztályán A betegség tünetei látványosak, általában könnyen felismerhetőek TÜNETEK: areidegbénulás, a száj elferdülése, látásváltozás, a látásélesség csökkenése, a látótér beszűkülése, kettősképek kialakulása. Az egyik oldali végtagok zsibbadása, gyengesége, mozgászavara, bénulása. A beszéd megváltozása, a szavak kifejezésének és megértésének zavara, a beszéd nehezen érthető lehet egyensúlyzavar jelentkezhet, a beteg egyedül segítség nélkül járni nem tud, fejfájásról, szédülésről, hányingerről, hányásról panaszkodik. Súlyos esetben a tudatzavara, eszméletlen állapot is kialakulhat ér megreped, és vér jut ki az agyállományba, azt roncsolja és elpusztítja. Az érintett agyi területek bántaima, károsodása vezet a kialakuló tünetekhez, - magyarázta Kiss főorvos. Az agyi érbetegségek kialakulását a kockázati tényezők elősegítik. Ezek közül a legfontosabbak a magas vérnyomás, a cukor- betegség, zsíranyagcsere-zavar, elhízás, nikotin és alkoholfogyasztás. Ezen kockázati tényezők felismerése és kezelése már a tünetmentes állapotban is kötelező, hiszen így csökkenthető a stroke kialakulásának a veszélye. Amíg korábban a szélütésnek nem volt hatékony kezelése, ma már van. Több mint egy évtizede tudott, hogy a vérrög 3 órán belüli oldása egy speciális anyaggal - a szöveti plazminogén aktivátorral - az érelzáródással járó stroke esetében hatékony. Az akut szélütés tehát valójában versenyfutás az idővel. Nyolc kezelt betegből legalább egy teljesen meggyógyul, vagy majdnem tünetmentessé válik. Ez azt jelenti, hogy a szélütést szenvedett beteget azonnal olyan kórházba kell vinni - mint amilyen például a szekszárdi - ahol ezek a feltételek adottak: ahol van CT és a vérrögoldás is elvégezhető. Csak CT-vel lehet ugyanis az agyvérzést és az érelzáródást egymástól megkülönböztetni, vérrögoldás pedig csak az utóbbi esetben jöhet szóba. Ezzel kapcsolatban dr. Kiss Mihály azt is hangsúlyozta, hogy nagyon fontos betartani a vérrögoldás javallatát és ellenjavallatát, mivel a kezelés során általános vérzékenység is kialakulhat, ami súlyos szövődménnyel járhat. A stroke megelőzhető lenne, de csak az utóbbi években tört utat az a szemlélet, mely nem csak az egyes szervet - csak a szivet, csak az agyat - hanem a beteget, mint egységes egészet szemléli és kívánja kezelni. A megelőzés ugyanis csak akkor lehet hatékony, ha a több hajlamosító betegségben szenvedő embert már a megbetegedés előtti fázisban és komplex módon gondozzák, azaz a belgyógyász, az ideggyógyász és a kardiológus összehangoltan kezeli. A stroke súlyos szociális probléma is a stroke sokkal súlyosabb szociális probléma, mint a másik rettegett betegség, az infarktus. A stroke-ot követően a betegek 30-40 százaléka béna marad, és legtöbbször az étkezésben, tisztálkodásban is segítségre szorul. Ami közös a két betegségben: a szívinfarktus és a szélütés gyökere hasonló, mindkettőért az érelmeszesedés felel. Az érelmeszesedés gyorsító tényezője a magas vérnyomás, a kóros zsírértékek, a cukorbetegség, a dohányzás. A KÓRHÁZI ELLÁTÁS során CLZ agyi keringés javítása mellett alapvető a korai rehabilitáció, a beteg károsodott életfunkciójának javítása. A kórházi kezelés után a rehabilitáció folytatása, a gyógyszeres kezelési utasítás pontos betartása, a kockázati tényezők ellenőrzése a beteg gyógyulását segítheti. Névjegy: Dr. Kiss Mihály (59 éves) diploma: Pécsi Orvostudomá- nyi Egyetem 1972, neurológia szakvizsga 1977. munkahely: Szekszárd, megyei kórház, ideggyógyászati osztály 1972-től. MEGBÍZOTT OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS: 1983-84, 1993-1994, 1999-2000, kinevezett osztály- vezető főorvos 2001- tői. CSALÁDI ÁLLAPOT: elvált, két felnőtt lánya van. lakás: Szekszárd hobbi: horgászat, kocogás, természetjárás Elismerések a legjobb ápolóknak kiemelkedő munkájukért kitüntetések Négy kórházi dolgozó kapta meg az ápolók napján Tolna megyében az Ápolási Egyesület elismerését Az ápolók nemzetközi napja alkalmából rendezett Tolna megyei ünnepségen Szekszárdon elismeréseket adtak át a legkiválóbb dolgozóknak. Legutóbbi kórházi oldalunkban közöltük azoknak a dolgozóknak a méltatását, akik főigazgatói dicséretben részesültek. Most a többieket mutatjuk be. A Magyar Ápolási Egyesület kitüntetettjei HORVÁTH ISTVÁN 1978 óta dolgozik a szekszárdi megyei kórházban, a mozgó ernyőszűrő szolgálatnál. A létszám folyamatos csökkenésével egyre több feladat hárult rá, melyet maradéktalanul, precízen, példamutatóan lát el. Az elmúlt időszak változásait követően gépkocsivezetői tevékenységet is ellát anyagi ellentételezés nélkül. A szervező kolléga nyugdíjba vonulás óta az ő feladatát is szinte teljes egészében átvette. Éveken keresztül rendszeresen vállalt túlórákat, amennyiben a munka megkívánta. Szorgalmas, becsületes, megbízható munkatárs, kollégáival, feletteseivel a kapcsolata példamutató. A lakossági szűrésben végzett tevékenységét alaposság jellemzi, a szűrések lebonyolítását szívügyének tekinti. Kezdetektől tagja az Ápolási Egyesületnek. Kiss istvánné segédápoló 1981. óta dolgozik a kórház szocio- therápiás és rehabilitációs osztályán. Korábban a betegfoglalkoztatóban a külső munkaterületen dolgozó betegek tevékenységét felügyelte, majd a foglalkoztató átszervezése óta a geronto- pszichiátriai részlegen dolgozik segédápolóként. Munkáját mindig rendkívüli alapossággal és szeretettel végezte, bármilyen nehéz volt az osztályon folyó munka, neki mindig volt egy- egy kedves szava a betegekhez és a hozzátartozókhoz is. Nagy szerepe van az új dolgozók motiválásában, betanításában. Rendkívül megbízható, ha a munkabeosztásban problémák merülnek fel, rá mindig lehet számítani. lenti jánosné osztályvezető ápoló 1969-től dolgozik az egészségügyben, 1979 óta a pszichiátriai osztályon. 1973-ban munka mellett szerezte meg az ápolói képesítést. Munkáját mindig lelkiismeretesen, pontosan végezte. Közvetlen, segítőkész, a betegek mindig bizalommal fordultak hozzá. 1982-től mint terapeuta vett részt a betegek gyógyításában. 1983-ban munka mellett gimnáziumi érettségit tett, - osztályos kislaboros lett, folyamatosan képezte magát. 1988- ban pályázati úton osztályvezető főnővéri kinevezést kapott, 1996-ban osztályvezetői képesítést szerzett. A minőségbiztosítás előkészítésében az osztályos team munkájában hatékonyan tevékenykedett, továbbképzéseken folyamatosan részt vesz. Kiemelkedő szakmai tudásával, teljesítményével főnővéri szerepét minden esetben az osztály és a dolgozók érdekeit szem előtt tartva végzi. A dolgozók szakmai fejlődésének támogatásával hozzájárul a minőségi ápolás létrejöttéhez. A Tolna Megyei Ápolási Egyesület kitüntetettje: SZABÓ JŐZSEFNÉ DUDÁS GIZELLA ápoló, asszisztens 1978-tól dolgozik a szekszárdi kórház neurológiai osztályán. A betegek körüli teendőket szívesen és szakértelemmel végzi, nagy odafigyelést és empátiát tanúsít a súlyos állapotú, bénult betegek iránt. 1985- től az ápolói feladatok mellett az osztályos laboratóriumi teendőket is ellátja. Megbízható kolléga, jó közösségi ember, akire mindig számíthatnak. Rendszeresen és szívesen vesz részt továbbképzéseken. A Magyar Ápolási Egyesület megyei rendezvényein aktívan tevékenykedik. AZ OLDAL A BALASSA JÁNOS MEGYEI KÓRHÁZ TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG
