Tolnai Népújság, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-26 / 147. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JÚNIUS 26., KEDD KÖRKÉP A szobrok nem receptre születnek Wessely Gábor jubiláns alkotó Farkas Pál, a szegedi-szekszárdi művésztanár hatvanéves Nincs arra recept, hogyan születik a mű. Van, ami azonnal formát ölt - leg­alábbis az alkotó fantáziá­jában -, van, ami évtize­dekig érlelődik. Ezt vallja Farkas Pál. Azt vallja Farkas Pál: a legzseniálisabb alkotó sem lehet egyedi, nagy állócsillag az égen. Szükség van a családi háttérre és a jó barátokra A szekszárdi szobrász 60 éves. Ebből az teljes mértékben igaz, hogy 60 éves, de az csak rész­ben, hogy szekszárdi. Szegeden született, s csak 1971-ben költö­zött Tolna megyébe. Máig kötő­dik a Tisza-parti városhoz, szob­rokkal, emléktáblákkal gazdagí­totta az utcáit, tereit, és - ahogy fogalmaz - mindhárom gyereke visszaszivárgott. Fa-, bronz-, kő- és kerámia-, fi- guratív és nonfiguratív munkái megtalálhatók hazai és külföldi magán- és közgyűjtemények­ben. Érmészeti tevékenysége is igen jelentős. Köztéri alkotása több mint hatvan van. Egyik leg­kedveltebb figurája a faun; úgy mondja: önarcképféle. Kétágú kürtöt fújva hirdeti a harsány jó­kedvet, az életszeretetet. Elké­szült már sokféle változata - pa­pírra rajzolva és bronzba öntve -, látható a Dunatáj című folyó­irat címlapján is. | Egy ideig falun időzött a faun. | Farkas Pál családot alapított, és J Szegedről Sióagárdra költözött. I Nem volt könnyű a váltás. Gyak­ran ült be az övéivel a kis 500-as Trabantba, hogy otthonról haza- bumlizzon. A bajai hídon át men­tek, ahol a vonatnak volt elsőbbsé­ge. És ha rosszkor érkeztek, a so­rompó nappal félórára, este más­félórára is zárva maradt előttük. Sióagárdról Szekszárdra járt dolgozni, sokszor kerékpárral. Tanított általános iskolában, ve­zetett önképző kört a Babits Mi­hály Művelődési Házban, volt óraadó a Garay gimnáziumban, majd 1977-ben megpályázta az akkor induló főiskolán a vizuális nevelői állást. Később 12 éven át e tanszéket vezette. Ma is peda­gógusokat képző művésztanár, a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Illyés Gyula Főiskolai Kar docense. De elsősorban szobrász, akinek országos hír­nevet a gondolkodó, székében ülő Babits hozott 1981-ben. A fotel mészkőből, az alak bronzból készült. Érdekes meg­oldás, bár nem példanélküli a szobrászatban. A munkát egy ki­állítást követően a megyei tanács rendelte meg. Aztán következ­tek a szűk esztendők, és a másik legismertebb Farkas Pál-szobor- ra, a 2002-ben avatott Szent Ist­vánra egészen másképpen, köz­adakozásból gyűlt össze a pénz. A szobrász családja ekkor már rég a megyeszékhelyen élt. Ren­geteg idejük úszott el a költözé­sekre, építkezésekre. Először Első királyunkat lándzsával a kezé­ben mintázta meg. egy panelbe kerültek, aztán egy társasházba. A jelenlegi, műte­remmel is rendelkező házukban húsz éve laknak. Természetesen minden szo­bornak, minden megszenvedett alkotásnak külön története van. Farkas Pál, aki irodalom-szakos tanár is, szívesen ábrázol írókat, költőket. Ugyanakkor érdeklik a misztikus, elvont dolgok, s nem kevésbé a természet tökéletes művei. Jó pár tudósportrét készí­tett, legtöbbet a paksi atomerő­műnek. Első királyunkat lán­dzsával a kézben mintázta meg. A több mint kétméteres, négy­mázsás szobor, 3,5 méteres ta­lapzatról néz le a szekszárdiak­ra. Szinte soha sem ábrázolják lándzsával, holott ez - Farkas Pál szerint - egyenrangú szim­bólum a karddal, a jogarral és az országalmával. Hirdeti a függet­lenséget és az állam szervezett­ségét, kézbentartását. Állatfigurái is remekek. Ro­bosztus, életnagyságú, szálkai szarvasbika, pénzpikkelyekkel borított kárász a volt szegedi is­kolája előtt, gemenci vadkan. Mikor az elszállításra váró vad­disznót kirakta a ház elé, egy já­rókelő azt hitte, hogy igazi, kitö­mött kan. Félhangosan odaszólt a társához: - Na, ezek se tudják már jó dolgukban, hogy mit csi­náljanak. Csak annyi hiányzik a boldogságukhoz, hogy egy kitö­mött vaddisznót bedaruzzanak az előszobába. Az alkotás: kegyelmi állapot. Elmerülni egy feladatban, és csak arra koncentrálni. A szek­szárdi - szegedi szobrász, úton a hatodik iksz felé megtapasztalta a kortársak és pályatársak önzet­len szeretetét, elismerését, meg azt is, hogyan változhat néha az irigység fekete gyűlöletté. Azt vallja: a legzseniálisabb alkotó sem lehet egyedi, nagy állócsillag az égen. Szüksége van a stabil családi háttérre, és olyan társak­ra a polgári létben, amilyen a mű­vészeket menedzselő író, Csányi László volt, vagy Szigetvári Ernő, aki a közadakozást szervezte meg, hogy Szent István Szek- szárdon bronztestet öltsön. Rendszerváltáson innen és túl egyaránt elismerték MUNKÁSSÁGÁÉRT SZÁMOS díjat, kitüntetést kapott Farkas Pál. A legfontosabbak: Szekszárdi tár­lat nívódíja (1978), Szocialista Kultúráért (1979), Kiváló Mun­káért (1986), Sióagárd község díszpolgára (1990), Közjóért-díj (1998), Illyés Gyula emlékpla­kett (1998), „A Tolna megyei művészetért” plakett (2003), a Magyar Köztársaság Arany Ér­demkeresztje (2004). Helyi ötletek megvalósulását ünnepelték a leaderesek A régió tíz nyertes akciócsoportja vett részt az I. Regionális LEADER Fesztiválon Sásdon. A programot a Dél-Pannon Vidékfejlesztő Egye­sület szervezte. A csoportok együtt ünnepelhették, hogy elkez­dődött a LEADER+ program támo­gatási szerződéseinek aláírása. A délelőtti konferenciát Kocsisné Rátkai Melinda, a Dél- Pannon Vidékfejlesztő Egyesület elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy a program sikere önkor­mányzatok, civil szervezetek és vállalkozók összefogásának ered­■ A program lényege, hogy a vidéken élők megtapasztalják, mi­ként valósulnak meg az ötleteik. ménye. Ezzel Székely Szilárd, Sásd polgármestere is egyetértett. A polgármester elmondta, nem­csak a pályázati nyeremények ad­nak okot az örömre, hanem a helyben született ötletek, ezek he­lyi elbírálása és még inkább az öt­letek helyi megvalósítása. Paszternák Tímea, az FVM LEADER Osztályának vezetője ar­ról tájékoztatta a konferencia részt­vevőit, hogy 2008-13-as LEADER Program több változást is tartal­maz. A most felállított Helyi Vidék- fejlesztési Irodák (HVT) főleg koor­dinációs szerephez jutnak majd. A nyertes akciócsoportok 2008 tava­szától nem kevesebb, mint össze­sen 71,6 milliárd forintot fordíthat­nak fejlesztésre. ■ B. K. Élelmiszert adtak a sokgyermekes családoknak hőgyész Élelmiszert osztott a Karitász hőgyészi csoportja. Ve­zetőjük, Farkas Jánosné elmond­ta, a tartós élelmiszereket az MVH-án keresztül az Európai Unió intervenciós készleteiből kapták. Ezeket továbbították az önkormányzattól kapott listán szereplő, szociális és anyagi hely­zetük miatt rászoruló családok­nak. A13 éve működő Karitász fő feladatának tekinti a segítség- nyújtást: betegeket és időseket lá­togatnak, ruhákat, használati tár­gyakat juttatnak a rászorulók­nak, rendezvények lebonyolításá­ban működnek közre. ■ F. K. É. Barcs Összevonás Megszüntet­ték és egyetlen intézménnyé vonták össze valamennyi ön- kormányzati fenntartású isko­lát és óvodát Barcson. Ilyen teljes körű átszervezést még senki sem hajtott végre. Az összevont oktatási központ székhelye a Széchényi Ferenc Középiskola lesz. Az átszerve­zés 45 munkahely megszűn­tetésével jár, ezek zöme azon­ban a nyugdíj melletti foglal­koztatás felszámolását jelenti. BÓly hőforrás Új időszámítás kezdődik ismét a város hévíz­kutatásában. Az elmúlt hét végén kijelölték a szakembe­rek Békáspusztán a fúrás helyszínét, s akár már ezen a héten megindulhat a munka. Az új helyszínen ugyanis a múlt század ötvenes éveiben már volt egy próbafúrás - ak­kor a geológusok egyéb kin­csek után kutattak -, és 84 fok feletti vízre bukkantak. Csurgó EGÉSZSÉGÜGY Korszerű kistérségi járóbeteg-szakellá­tást kíván létesíteni Csurgó. A település egészségfejleszté­si programot készíttetnek, s ezzel pályázik a személyi és tárgyi feltételekre. A pályázati kiírás várhatóan nyáron jele­nik meg. A majdani működte­tésbe esetleg privát partnere­ket is bevonna a kistérség, mint ahogy ezt teszi jelenleg a hétvégi és hétközi sürgőssé­gi ügyeletnél. Fiilöpháza kicsengettek Fülöpházán a hónap elején még ünnepélyes keretek kö­zött adták át a jó százéves is­HÍREK a régióból Baja tanoncok Baja főterén az ötödik ízes hétvégén a Bányai Jú­lia Szakképző kuktái, szakács tanoncai és felszolgálói remekel­tek tanáraik felügyelete mellett. Felvételünkön a babgulyás kós­tolása látható. A menüben kiemelt helyen szerepelt a decsi pam- puska is, amit Baja térségében borsos kalácsnak neveznek. kola kibővített szárnyát. A di­ákok nem sokat koptathatták az étkező kövezetét. Az iskolá­ra az évzáró után lakat került. Kénytelen volt így dönteni a helyi önkormányzat, ugyanis nincs miből finanszírozni az oktatást. Kaposvár múzeumok Somogy megyéből egyetlen intézmény sem csatlakozott a Múzeumok éjszakája című rendezvény­hez. A megyei múzeum a szennai skanzenben Szent Iván-napi tűzgyújtást és tánc­házat tartott, ám a kiállítóter­mek kapui késő délután bezá­rultak az érdeklődők előtt. Pécs ÚTLEVELEK Ugrásszerűen megnőtt az útlevelek iránti ér­deklődés a pécsi okmányiro­dában is. Papp Edit, az ok­mányiroda illetékese elmond­ta, míg januárban 438 útlevél­kérelmet regisztráltak, addig májusban már 1171-et, és jú­niusban, noha a hónapnak még nincs is vége, már ezer­hez közelít ez a szám. Pécsett jelenleg nagyjából egy hétre kaphat időpontot az, aki je­lentkezik az okmányirodán. Szántód KERÉKPÁRÚT Hatszáz lelkes kistelepüléseken ritka­ság a közel 30 millió forintos fejlesztés. Szántódnak sikerült egy ilyen horderejű beruhá­zást véghezvinnie, elkészült a falu 650 méter hosszú egyesí­tett kerékpárútja és járdája. - A beruházás 26 millió forint­ba került, de ha mindent bele­számolunk az ár megközelíti a 30 millió forintot - mondta Dolgos János polgármester. i »

Next

/
Thumbnails
Contents