Tolnai Népújság, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-23 / 145. szám

2 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JÚNIUS 23., SZOMBAT SZEKSZÁRD Utat tervez a város a hatos és a Rákóczi utca között bonyhád Új, a várost elkerü­lő útszakasz épül a közeljö­vőben a Rákóczi utca 28-tól a 6-os főútig. Varga Szilárd alpolgármester elmondta: az útépítést az Europa Home nevű építőipari cég, a Tesco, valamint az önkormányzat finanszírozza. Hozzátette, a tárgyalások jelen állása sze­rint az út a Penny Market mellett épül majd, mellé a városon kívül eső szaka­szon 3 méter járda közvilá­gítással. (rt) Maradt a régi elnök a helyi Fidesz élén dunaföldvár Egyetlen vál­tozást hozott a tisztújítás a Fidesz-MPSZ- Magyar Pol­gári Párt dunafóldvári szer­vezetében. Az elnök Takács Zoltán lesz a következő két évben is. Az alelnök Szabó Péter, a Fidelitas megyei al- elnöke, valamint dr. Nyuli Gyuláné és Mohai Gyuláné. (vt) TETT-re készen dolgoznak a programon györköny Négymillió forin­tot ítélt meg A Duna-Me- csek Alapítvány a Társadal­mi Ellenőrző Tájékoztatási Társulásnak (TETT) egy ak­cióprogram kidolgozására. Krachun Szilárd, a TETT el­nöke, Bátaapáti polgármes­tere elmondta: az akcióprog­ram a települések közötti együttműködést szorgal­mazza. (szá) Fotópályázatot Az én Tolna megyém címmel szekszárd A Tolna Megyei Önkormányzat fotópályáza­tot írt ki Az én Tolna me­gyém címmel - derül ki a TolnaArt hírleveléből. A ké­peket július 22-ig postán, vagy július 18-án és 19-én, munkaidőben személyesen lehet eljuttatni a megyei ön- kormányzat elnöki kabinet­jéhez. A legjobbakat a Me­gyenapon a Művészetek Há­zában állítják ki. (sk) Új telkeket alakítana ki az önkormányzat őcsény Az önkormányzat azt tervezi Őcsényben, hogy a jelenlegi focipálya helyén tizenöt telket alakít ki. Új pályát a Kerek-Visnyében vagy a repülőtéren építenek majd. A telkek kétharmadát közművesítené teljesen az önkormányzat, (bk) Lehet, hogy kilép a város a szövetségekből tolna Kiléphet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből (TÖOSZ), illet­ve a Kisvárosi Önkormány­zatok Országos Érdekszövet­ségéből Tolna. A helyi bizott­ságok és a képviselő-testület egy ilyen tartalmú előter­jesztést vitat meg a napok­ban. A lépésre anyagi indok­kal kerülhet sor. A TÖOSZ éves tagdíja 242 ezer forint, az érdekszövetségé nem egé­szen százezer forint, (sk) @ további hírek: www.tolnainepujsag.hu Egységet teremtett Szent László tanulság A ma emberének érdemes a múltba tekintenie, hogy lássa, merre halad A hagyományoktól eltérő­en a szekszárdiak maguk választották a város pat- rónusává Szent László királyt. Ihárosi Ibolya Dr. Szabó Géza PhD régész, fő- múzeológus évtizedek óta részt vesz a szekszárdi Szent László kultusz feltárásában és ápolásá­ban. A vigadalom jelmezes, lo­szabó Géza tanulmányában részletesen leírja, hogy a Béla király téren és környékén ezer év számtalan emlékét rejti a föld. Ebből idézünk néhány in­formációt Az apátsági templo­mot követő új plébániatemplo­mot a Munkácsy és Bezerédj utca közti területen építették. vas felvonulásán a királyi csalá­dot alakítja saját hozzátartozói­val. Tőle kérdeztük, hogyan lett Szekszárd Szent László városa.- Mint Szekszárdon élő kuta­tó, természetszerűen kerültem kapcsolatba azokkal a középko­ri leletekkel, romokkal, amelyek I. Béla és fia, László korára tehe­tők. Még a hetvenes években kezdődött a leletmentés, majd a nyolcvanas években folytatódott. Különféle közműárkok ásása so­rán kerültek elő kisebb-nagyobb Alapjai a mai ABC alatt lehet­tek. Tar Péter plébános halála után 1376-ban egyenesen XI. Gergely pápa gondolkodott az utódlásról. A középkorban a Séd völgyé­ben lévő forrás környékén a löszbe vájt lyukakban remeték is megtelepedtek. Emléküket a épületomladékok. Lassan har­minc év alatt kialakult egy kép arról, hogyan is nézhetett ki a középkori városmag.- Hogyan alakult ki a Szent László - kultusz?- A körülöttünk élő múlt című sorozatban próbáltuk meg en­nek a történetét összefoglalni, Szent László városa Szekszárd címmel. Azért izgalmas ez a té­ma, mert teljesen szokatlan, hogy máig nincs Szent László Remete forrás őrzi. Kis kápol­nájukat szent Anna tiszteleté­re emelték. 1794. augusztus 7- én 600 ház, köztük a megye­háza, a plébánia és a temp­lom is leégett. 1802 és 1805 között épült fel a mai, amely Közép-Európa legnagyobb egy- hajós temploma. tiszteletére szentelt egyházi épü­let, a város mégis őt tekinti pat- rónusának, védőszentjének. Las­san kibogozódott a történet. Az 1700-as évek végéig nem volt különösebb Szent László - kul­tusz Szekszárdon. A családja iránti tisztelet viszont mindig erős volt, hiszen édesapja I. Bé­la alapította az apátságot. László király többször is járt Szekszár­don. Olyan sorsfordító esemé­nyek során került kapcsolatba a várossal, mint amikor Salamon király éppen a szekszárdi apát­ságban határozta el Vid ispán rá­beszélésére, hogy öljék meg I. Béla fiait, Gézát, Lászlót és Lampertet. A szekszárdi apát, Vilmos figyelmeztette a herce­geket, hogy meneküljenek. A Gemencben vadászó Géza így tudott elmenekülni a király és az ispán katonái elől. Majd sere­get gyűjtve a mogyoródi csatá­ban győztek. Az is igaz, hogy amikor László erre felé járt, ak­kor Tolnára ment, mert az volt a királyi ispáni székhely. Onnan akkor jött át Szekszárdra, ami­kor édesapja sírjához zarándo­kolt. Van rá adat, hogy többször is járt a sírnál.- Azt még ma sem tudjuk, hogy hol is temették el I. Bélát.- Erről valóban keveset tu­dunk. Valahol a mai megyeháza északi oldalán lévő kis kápolná­ban nyugodhat a király. A forrá­sok alapján egyre inkább az a valószínű, hogy itt temették el és nem máshol.- Visszatérve Szent Lászlóra, miként alakult az itteni ha­gyománya?- Az 1700-as évek végén a templom egyik mellékoltárárát az ő tiszteletére emelték. Ekkor emelkedett hivatalos rangra a Szent László - kultusz városunk­ban. Ezzel kezdődik az a hagyo­mány, amely napjainkban ismét életre kel. Néha érdemes vissza­tekinteni az embernek a törté­nelemben, hogy jobban lássa merre is halad. Azért lehet érde­kes és példamutató Szent Lász­ló, mert ő volt az a király, aki hosszú idő után ismét képes volt egybefogni az országot. Gazda­sági, politikai, kulturális és val­lási értelemben is egységes or­szágot és nyugodt, békés idősza­kot teremtett. Nagy emberek vezették az első rendszerváltást Dr. Makk Ferenc egyetemi tanár SZERENCSÉNK van, mert kiváló emberek vezették az országot az első ezredfordulón, mondta prof. Makk Ferenc, a szegedi egyetem tanszékvezető egyetemi tanára tegnap Szekszárdon. Mindaz, amit Géza és Szent Ist­ván megvalósított, hirtelen óriá­si veszélybe került. A külső és belső nehézségeken, 4-5 évtized után László időszakában lett úrrá a magyarság. László, majd Kálmán megvédték és to­vábbfejlesztették Géza és István művét, s befejezték az akkori rendszerváltást. - Nagyon nagy dolognak tartom, hogy ilyen kritikus időszakokban óriási egyéniségek álltak az ország élén - fogalmazott a professzor. A legendákat megőrizte a népek emlékezete nagyváradtól Szekszárdig őrzi Szent László történeteit a nép­hagyomány. A szekszárdi Béla király téren Nagy Benedek szob­ra a Képes Krónika által meg­örökített Szent László-legendát ábrázolja. E szerint a csatában egy kun vitéz magyar lányt ka­pott a nyergébe, hogy elrabolja. A király rákiáltott: Rántsd le húgom a lovast! A történet sok­féle változata szerint a lovas sziklának zuhant és szörnyet­halt. Más változat szerint a lány elvágta a kun vitéz lábán az inat, a király pedig leütötte a fe­jét. Sok ábrázoláson látható, amint a király a lány ölébe hajt­ja a fejét, úgy pihen. A tordaszentlászlói református lelkész 500 darab úgynevezett Szent László-pénzt küldött a szek­szárdi rendezvényre. A kerek kö­vek geológiai képződmények. A legenda szerint a király megpa­rancsolta katonáinak, hogy do­bálják el pénzüket és ékszereiket, hogy visszatartsák az ellenséget Az aranyak azonban az ellenség zsebében kővé változtak. Arra is van példa, mondta dr. Szabó Géza, hogy egy közösség vagy szakma választ magának patrónust Ezer év emlékeit rejti a föld a Béla király téren és közvetlen környékén A szívekhez juttatta a kereszténység eszméjét konferencia Elindult a Digi 24, filmesek vették birtokukba három napra a szekszárdi Garay teret Megkezdődött tegnap a Szent László-Napok rendezvénysoro­zata. Megnyílt Tavaszy Noémi festőművész kiállítása a Wo- sinsky Katolikus Közösségi Ház­ban. Folytatódott a tavaly meg­kezdett Szent László és kora cí­mű konferencia-sorozat. Meg­nyitójában Mayer Mihály pécsi megyéspüspök kiemelte, hogy a kereszténység eszméjét Szent István az emberek fejébe ültette el, Szent László idején pedig a magyarság és az itt élő népek szívébe került. Más, ismert, ha­zai előadók mellett a nagyvára­di Szent László kincsekről be­szélt Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. A Szent László-Napok része a IV. Digitális Rövidfilm Fesztivál és a DIGI 24 rövidfilm játék is. A rendezvény első látványos jele­ként tegnap a város központjá­ban, a Garay téren 20 órától fil­mes műhelyek rövidfilmjeit te­rn A polgármester a fáklyás felvonulás után nyitotta meg a rendezvényt. kinthették meg az érdeklődők. A Filmtér szombaton és vasár­nap is nonstop vetítéssel várja a közönséget. Az idei verseny témája Szent László és Szekszárd lesz. Ezek alapján kell az indulóknak 24 óra alatt három perces rövidfil­met készíteniük. A szervezők, ahogy korábban, most is mint­egy 40-60 stábbal számolnak. Ám miután nem mindenkinek sikerül befejeznie a filmet, ezért évről-évre általában 30-40 kö­rüli az elkészült filmek száma. Az eredményt június 24-én, va­sárnap 19 órakor hirdetik ki a Filmtéren. A Béla téri apátsági romok közt a Szekszárdi Gitárkvartett adott hangversenyt este fél nyolctól. A hivatalos megnyitóra este kilenc­kor az alsó- és a felsővárosiak fák­lyás felvonulását követően került sor a Béla király téren. Különleges 1 élményben részesülhettek, akik J megnézték a nagyváradi Szent | László gimnázium diákszínjátszó- § inak előadását. ■!.!.- Sz. Á. Az ünnepi szentmisén Tempfli József (balról) és Bíró László püspökök i »

Next

/
Thumbnails
Contents