Tolnai Népújság, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-09 / 133. szám

10 2007. JÚNIUS 9.. SZOMBAT - W MOZAIK HUMOR HAJDAN A mözsi óvodások készülődnek a német nemzetiségi néptánc találkozóra. Még öt Tolna megyei településről érkeztek hozzájuk gyerekek TOLNA-MÖZS A bájos, németes vi­seletbe öltözött kisdedek láttán elragadtatott megjegyzések kí­sérték a felnőtt bámészkodók részéről az óvodások tegnap délelőtti utcai felvonulását Címszavak Vitaszek Zoltán új­ságíró, A legelső Tolna megyei legek című kéziratából. ALAGÚT (Ozora-Simontornya) A leglegendásabb alagút a tö­rök időkben Ozora és Simon- tornya várát kötötte össze. Való­jában nincs rá bizonyíték, hogy valaha is létezett volna, de ezt a legendás alagutat álmaiban számtalanszor bejárta gyer­mekkorában a mindkét község­Mözsön. A helyi Zöldkert óvoda által hetedszer megrendezett megyei német nemzetiségi tánctalálkozó nyitányaként ugyanis mintegy száz kisgyer­mek sétált német énekszó mel­ben honos Illyés Gyula, „...éb­ren meg társaival a pincék fala­it kopogtatta, remélve, hogy va­lahol ott rejlik az út kezdete, amely a basák háremeinek kin­cseskamráiba elvezet. Hiába, a képzelet szülte alagútnak nem volt semmilyen nyílása, azaz mégiscsak volt valami, amire az ozorai vár restaurálása so­rán később rá is találtak: egy fa­lazott csatorna a középkori konyha szennyesét a Sióba fo­lyatta. Méreteinél fogva alkal­lett a Szentháromság térre, ahol valamennyien együtt táncoltak. A program további részében Koncz Jánosné, az esemény fő­szervezőjének megnyitója után a mözsi, a tamási, a gyönki, a más lehetett a várból való ki­vagy bejutásra.” ÁRVAHÁZ Az Augusz-család férfiágának utolsó képviselője Imre 1886- ban Szekszárdra hagyta vagyo­nát, részben egy árvaház építé­sére és ellátására. E végrendelet értelmében 1901-ben kezdte meg működését a megye legelső árvaháza, amely a szekszárdi közvélemény nagy felháborodá­sára nem központi helyen, ha­nem az akkori városvégnek szá­szekszárdi, a györkönyi és a bátaszéki óvodások a helyi mű­velődési házban léptek fel. Ebéd után pedig kézműves foglalko­zásokon vehettek részt a ven­déglátó óvodában. ■ S. K. mító Kramolinkert egy részén lé­tesült, s amely az Árpád utca vé­gén jelenleg is emlékeztet az örökhagyóra. Az első világhábo­rú alatt a megye leggazdagabb alapítványával rendelkező intéz­ménnyel 164 700 korona hadi- kölcsönt jegyeztettek - jócskán megsértve ezzel Augusz Imre végakaratát -, s az összeg a há­ború után teljesen értékét vesz­tette. így már a két világháború között a város és a megye tartot­ta fenn az árvaházat. ■ 1.1. június kilencedikén 145 éve, 1862-ben a Dunaföld- várott nevelkedett Magyar László írta Afrikáról: „itt lé­tezni tantaloszi kín”. 115 éve, 1892-ben Szekszárdon két gyermeket nyomott agyon egy rájuk dűlt pince­viskó, anyjuk, aki a lakás belsejében volt, megmene­kült. 85 éve, 1922-ben szü­letett Csányi László író, új­ságíró, a Dunatáj alapító szerkesztője, aki 1952-től élt megyénkben. Június ti­zedikén 125 éve, 1882-ben Szekszárdról közölte elem­ző cikkét a Borászati La­pok. 100 éve, 1907-ben el­hunyt Koncz Ferenc, tíz évig teveli plébános, hitéle­ti író. 90 éve, 1917-ben a bajai daloskor Bonyhádon a hadiárvák és -özvegyek felsegítésére adott hangversenyt. ELŐZETES VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: IV. TOLNAI TOLLFORGATÓ TALÁLKOZÓ SZÁLKÁN KIRÁLY BALÁZS: EGY RENDŐR IZRAELBEN VAN-E HUMORÉRZÉKÜK A MAGYAR POLITIKUSOKNAK? Hagyatékból épült a legelső árvaház legek Legendás alagút vezetett az ozorai basák háremének kincseskamrájába kedvére váltogatja a férfiakat, amióta szakított Justin Tímberlake-kel. Nemrég Kelly Slater szörfbajnokkal flörtölt Hawaii partjainál, majd a Véres gyémántból megismert Djímon Hounsou-val bulizott Los Angelesben. Újabban pedig a rapperből szí­nésszé lett Tyrese Gibsonnal kapták lencsevégre, amint szenvedélyesen esókolóztak Körbetáncolták a főteret hetedik Német nemzetiségi óvodás találkozót rendeztek Mözsön A férj vacsora után megdi­cséri a feleségét:- Édesem, ma különösen jól sikerült a gombapaprikás. Honnan van az új recept?- Egy detektívregényben ol­vastam, szívem! A bűn útja- Nem szégyellj magát? - háborog a bíró a tárgyalá­son. - Nyolcvanévesen autót lopni! Hogy jutott eszébe?- Úgy - feleli a vádlott -, hogy amikor fiatal voltam, nemigen járt mifelénk autó. Recept SZÓRÓL-SZÓRA e J:l%2Mpl MIHALYFALVI ' LÁSZLÓ Széchényi és Széchenyi érdekesek a magyar család­nevek. Közülük a legtöbbet a kiejtés szerint, másokat a hagyományos írásmódnak megfelelően kell írni. Kisebb gondot okozhat viszont, ha ilyen nevekkel találkozunk: Kis és Kiss, Pap és Papp, Ve­res és Veress... Legelőször is szögezzük le: mindig rövi­den ejtjük a név végén a mássalhangzót! Helytelen tehát, ha a riporter így köz­vetít: ’kis vezeti a labdát, kiss azonban szereli.’ E sza­bály minden hosszú mással­hangzóra végződő család­névre érvényes. A baj akkor következik be, ha -val vagy -vei ragot kell e nevekhez ragasztanunk. Ilyenkor az írásnak tükröznie kell, hogy valakinek Pap vagy Papp a családneve. Tehát: „Pappal találkoztam, később Papp- pal is beszéltem.” Kiejtésben megint csak nincs köztük különbség; úgy ejtjük, hogy „pappal”. UGYANCSAK EGYFORMA a kiej­tése a címben szereplő két névnek is: „szécsényi”. (A neveket egyébként azért kezdem kisbetűvel; mert ki­ejtésünk nem tudja megkü­lönböztetni a nagy- és kis­betűket. Ez a fonetikus írás jellegzetessége.) Tehát a leg­nagyobb magyar, Széchenyi István és édesapja, Széché­nyi Ferenc családneve egy­aránt így ejtendő: „szécsé­nyi”. Mivel azonban ők nem egyformán írták vezetékne­vüket, nekünk is ezt kell tennünk! Széchényi Ferenc a Széché­nyi Könyvtár; fia, Széchenyi István pedig a Magyar Tudo­mányos Akadémia megala­pítója. Tiszteljük meg őket azzal is, hogy helyesen ír­juk és mondjuk a nevüket! 1 Jubileumi hangverseny Harmincéves a Paksi Városi Vegyeskar. A nemzet­közi versenyen ezüst diplomás, Pro Űrbe emlékérmes fesztivál kórus pén­teken ünnepelt. Az évfordulóra nem csak dalokkal készültek, hanem min­den kórustag azzal, amivel akart, tánccal, verssel, musical-lei TOLNA MEGYEI ANEKDOTATÁR Tanúság egy temetőről Bízvást mondhatjuk, hogy a magyarság leghíresebb nyug­helyeinek egyike a kolozsvári Házsongárdi temető, ahol Ily- lyés Gyula járt - naplója sze­rint - 1942. június 7-én. „A románok kitették az első sorokból, a főútvonalakról a magyarokat, és saját halotta­ikat tették oda... Az egyik kripta bejáratán szabálysze­rű ügyvédi táblát látok, szo­kásos zománcosat; látszik, hogy a városi lakás kapujá­ról szerelték át ide... Aztán nézzük Bölöni Farkas síremlékét, csak a karcsú, magas oszlopot, mert a tete­jén levő mellszobor benyúlik a fák lombja közé, a levelek­kel becézteti magát; tán ez a legszebb síremlék, amit ed­dig láttam. Már lefelé menet egy kis tűnődés az igazi, ha­misítatlan balkániságon, azon, ahogy a város átmene­ti urai a főútvonalakon eltá­volították a régi százeszten­dős sírokat, s a maguk han­gos síremlékét rakták oda. Megindító, mint minden fél­resikerült, ízléstelenségbe csúszott naiv erőfeszítés. Mennyire megmutatja az embert.” Három év múlva, ahogy Szétlőtt temető című versé­ben megírta, Ozorán még szomorúbban tapasztalhatta ezt, mert „A temetőt sem kí­mélték a harcok.” ■ Dr. Töttős Gábor HIRDETÉS vasárnapi lap A Tolnai Népújság ajándéka; holnap a Tolnai Népújság és a vasárnapi együttes előfizetői ajándékba kapják a Fanny magazin legújabb számát. Rendelje meg On is! Tel: 74/511-503

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents