Tolnai Népújság, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-04 / 103. szám
2007. MÁJUS 4., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Nem adják el az egyetemeket felsőoktatás A kormány hadat üzent az álláshalmozó oktatóknak Hiller István oktatási miniszter tegnap cáfolta, hogy a kormány a felső- oktatás magánosítására készülne.A tárcavezető több pénzt ígért, de minőséget követelt. Vég Márton „Nincs több InterCity profesz- szor” - szögezte le tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón Hiller István. Az oktatási és kulturális miniszter a szokatlan jelzős szerkezettel a kormány azon szándékát kívánta érzékletesen és közérthetően kifejezni, miszerint 2009. szeptember 1-től egy oktató után csak egy felsőoktatási intézmény vehetné igénybe az állami támogatást. Jelenleg a professzorok az őket teljes joggal megillető jövedelem érdekében kénytelenek halmozni az állásokat. Az egyetemek és főiskolák többsége pedig tárt karokkal fogadja őket, hiszen az oktatók után is jár a normatív fejkvóta. „Az állam nem vonul ki a felsőoktatásból: 2007-től 2010-ig 214 milliárd forintról 241 milliárd forintra emelkedhet a felső- oktatás állami támogatása” - mondta Hiller István. A miniszter hozzátette, mindez nem jelenti azt, hogy minden felsőoktatási intézmény támogatása ennek arányában növekedne: ha az adott egyetem vagy főiskola nem Az elmúlt Időszakban elhangzott ötletek után a kormány közölte: nem vonul ki a felsőoktatásból, sőt, az állami támogatás 27 milliárddal nő tudja teljesíteni a minőségi kritériumrendszert, akkor kevesebb támogatásra számíthat. Magyar Bálint SZDSZ-es fejlesztéspolitikai államtitkár gazdasági társasággá alakítaná át az egyetemeket, míg Bokros Lajos volt pénzügyminiszter nemrég publikált vitairatában többek között azt javasolta, hogy szüntessék meg az oktatók közalkalmazotti jogállását. A tárcavezető tájékoztatása szerint a közoktatási törvény Nem kérnek a privatizációból a hallgatók A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK Országos Konferenciája (HÖOK) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is visszautasítja azokat az elképzeléseket, amelyek a felsőoktatási intézmények magánosítását célozzák - erről a két szervezet elnöke beszélt. Kis Papp László, az FDSZ elnöke kifejtette: tiltakoznak a Magyar Bálint és Bokros Lajos által megfogalmazott célkitűzések ellen, amelyek privatizációs szándékot jelenítenek meg. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az oktatók kikerüljenek a közalkalmazotti körből, s fizetésüket a hallgatók tandíjából finanszírozzák. Ez ugyanis milliós tandíjak bevezetését jelentené. kormány által elfogadott módosítása lehetőséget nyújtana többcélú intézmények létrehozására, így például egységes iskola-kollégiumok alakulhatnak. A Fidesz szerint amíg a professzorok álláshalmozása nem megy a képzés rovására, nem kellene korlátozni a munkavállalást. „Csak a tandíjemelésről nem beszélnek, pedig egyre aggasztóbb híreket lehet hallani” - mondta Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Júniusig biztosan nem lesz sztrájk Ferihegyen A LÉGI KÖZLEKEDÉSI Dolgozók Független Szakszervezete is aláírta a Budapest Airport- tal azt a korábbi megállapodást, amely szerint a bértárgyalásokat elnapolják. A repülőtéri üzemanyag-kiszolgálók munkavállalói is megkapják az egyszeri, 170 ezer forintos juttatást - közölte Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője. A tárgyalások újrakezdésének legkésőbbi időpontját június 1-jében határozták meg. Magyarok vásárolnák fel a Zalabaromfit csak egyetlen vételi ajánlat érkezett a zalaegerszegi Zala- baromfi Feldolgozó és Kereskedelmi Zrt. értékesítésére április 30-ai határidővel kiírt pályázatra. Egy magyar konzorcium a 2,4 milliárd forint vagyonértékű irányár alatt, de a kiírásban szereplő minden működtetési feltételt vállalva kívánja megvásárolni a céget. Tízmilliós adótartozás a magyar Pepsi vezetőinél az APEH adóslistáján szerepel a Pepsi egyik vezető tisztségviselője és a cég marketingigazgatója is - írja az Index. Az nem tudható, mikor és milyen adónemből jött össze a legalább tízmilliós tartozás. Fagykár után egyeztetés az Európai Bizottsággal A fagy miatt károsult magyar gazdák segítésére soron kívüli egyeztetést kezdeményezett a kormány az Európái Bizottsággal. Mindezt Gál J. Zoltán államtitkár közölte a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Mint ismert: a szakemberek becslése szerint a magyar gyümölcsáru-alap legalább fele megsemmisült a hét eleji fagyok miatt. Az államtitkár elmondta: általában 70-80 százalékos a termelők kára, de több körzetben százszázalékos a terméskiesés. Tegnap kiderült: a tokaji szőlőtőkék ötödé is károsodott a fagy miatt, a veszteséget itt milliárdosra becsülik. Az uniós egyeztetést az indokolja, hogy a közös agrárpolitika keretei között minden beavatkozásra csak az Európai Bizottsággal egyeztetett módon kerülhet sor. Az államtitkár elmondta: a kabinet abban bízik, hogy az állam a törvény által megengedettnél nagyobb mértékben tud majd segíteni a károsultaknak. Gál J. Zoltán elmondta azt is: a kormányfő intézkedett az illetékes miniszternél, hogy megkaphassák az úgynevezett egynyaras öntözési engedélyt azok a gazdák, akik eredetileg ugyan nem terveztek öntözést, azonban az aszály miatt rákényszerültek. ■ Z. M. Minden készen áll az érettségi vizsgák előtt Az idén összesen 125,5 ezren jelentkeztek a tavaszi érettségi vizsgákra; a nemzetiséginyelv- és irodalomvizsgákkal pénteken reggel megkezdődnek az írásbeli vizsgák. Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsga- központ (OKÉV) illetékes vezetője tegnap elmondta, hogy az idén 430 ezer középszintű és 28 ezer emelt szintű vizsgára jelentkeztek a tanulók. Tájékoztatása szerint a tételek zöme már a körzetközponti jegyzőknél van lepecsételt borítékokban. „Az idei vizsgák megszervezésére 1,3 milliárd forintot különítettek el, ami mintegy 100 millióval kevesebb, mint tavaly. Ez a különbség az emelt szintű érettségik számának csökkenéséből fakad, illetve abból, hogy idén már csak két vizsgaidő- szak van” - mondta Pósfai. Az emelt és középszintű írásbeli vizsgákat május 4. és május 25. között tartják. A szóbeliket emelt szinten június 7. és június 13. között szervezik, középszinten június 18. és június 29. között vizsgáznak a diákok. ■ V. M. ■ Idén százmillió forinttal kevesebbet költenek a vizsgákra. _____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________HIRDETÉS Nem kell lemondani semmiről Időskor és anyagi biztonság? Mégpedig úgy, hogy nem kell megválnunk az életünk munkájával megteremtett otthonunktól? Valljuk be: nem könnyű elképzelni, hogy ez lehetséges. Pedig ez a lehetőség mostantól nagyon sok idős ember számára adott. A részletekről Hodorics Andrást, az FHB Életjáradék Zrt. vezérigazgatóját kérdezzük. Lakásért életjáradékot eddig is többen nyújtottak, sőt önkormányzatok is kínálnak régóta ilyen szolgáltatást. Mivel tud többet az FHB? Nemcsak többet, hanem mást is kínálunk. Eddig, ha valaki szeretett volna életjáradékot kapni, akkor azt kellett megnéznie, hogy ki ígér nagyobb egyösszegű kifizetést, hol magasabb a rendszeres havi járadék összege vagy kinél van több és jobb kiegészítő szolgáltatás. Egy dolog volt közös minden ajánlatban: az idős embereknek le kellett mondaniuk a lakásukról. Benne lakhatnak életük végéig, de már nem az ő tulajdonuk. Sokszor valóban ez a legjobb döntés, de látni kell: nincs visszaút, ha később meggondolják magukat vagy pl. igényt tartanának a lakásra az örökösök. Az FHB Életjáradék Zrt. itt kínál választási lehetőséget: az idős emberek és családtagjaik eldönthetik, hogy megtartják-e a lakást vagy eladják. Mi van akkor, ha megtartják? Ezt a konstrukciót Időskori Jelzálogjáradéknak nevezzük, ahol szintén lehetőség van egyösszegű kezdeti kifizetésre és rendszeres havi járadékra. A jelzálogjáradék nem más, mint egy speciális jelzálogkölcsön, amit az idős ügyfeleknek nem kell visszafizetniük. Az ügyfelek részére életük során kifizetett összeg tekintetében a bank majd az örökösökkel számol el. Örökösök hiányában az ingatlan nyújt fedezetet az ügyletre. Milyen további választási lehetőségei vannak az ügyfeleknek és az örökösöknek? Az FHB által megadott keretek között ők dönthetik el, hogy mekkora legyen a kezdeti egyösszegű kifizetés, a havi rendszeres járadék összege és a kifizetés hossza. A kifizetés hossza egész években határozható meg (1, 2, 10 stb.) és választható az élethosszig tartó lehetőség is. Amennyiben az ügyfél nem vette igénybe a számára adható maximális hitelösszeget, később kérheti a kölcsönszerződés módosítását is, ha nagyobb összegű havi járadékra van szüksége. Dönthet úgy az idős ügyfelünk, hogy kicseréli a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant egy másikra, s úgyis, hogy előtörleszti a kölcsönt. Az Időskori Jelzálogjáradék esetében lehetőség van továbbá az ingatlan bérbeadására is, így további pluszjövedelemhez juthat az ügyfél a járadék mellett. Valóban nagyon kedvezőek és rugalmasak a feltételek, de kinek éri meg mégis úgy életjáradékhoz jutni, hogy eladja a lakását a banknak? Sok olyan élethelyzet van, amikor előnyösebb lehet „odaadni” a lakást. Mi a döntést annyiban tudjuk elősegíteni, hogy tájékoztatjuk ügyfeleinket az összes lehetőségről, a döntést pedig az ő kezükbe adjuk. A Lakásért Életjáradék szolgáltatásunknál pl. a forgalmi érték 25%-át is elérheti a kezdeti egyösszegű kifizetés összege, ami ma nagyon vonzó kínálat a piacon. A havi rendszeres járadékfizetés mellett mi álljuk a lakás biztosítását, a felújítással, karbantartással kapcsolatos költségeket, a társasházi közgyűlés által megszavazott nagyobb befizetendő összegeket, és a később bevezetendő ingatlanadó miatt sem kell aggódnia idős ügyfelünknek, azt is mi fizetjük. Kik igényelhetik a Jelzálogjáradékot vagy az Életjáradekot? Mindazon.személyek - egyedülállók, házas- vagy élettársak -, akik betöltötték férfiak esetében a 62., nők esetében a 65. életévüket, és rendelkeznek saját lakóingatlannal, minimum 5 millió Ft-os értékben. Mit tegyen, aki többet szeretne megtudni az FHB Időskori Jelzálogjáradékról vagy a Lakásért Életjáradékról? Az ingyenesen hívható 06-80-322-322-es telefonszámunkon munkatársaink minden további kérdésre válaszolnak. «-----------J-------------------------------------------------Vi zitdíj: beutaló nélkül egy ezrest kell fizetni Igaznak bizonyultak azok a ki- szivárgott sajtóértesülések, amelyek a vizitdíjra vonatkozó szabályok szigorítását jósolták. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter bejelentette: a tapasztalatok szerint túl sokan kerülik meg a beutalási rendet - a háziorvos helyett rögtön a kórházba mennek ezért a szabálysértőknek júliustól emelt összegű vizitdíjat kell fizetniük, amelynek összege ezer forint lesz. „Aki beutaló nélkül megy szak- rendelésre, 600 forint helyett ezer forintot kell fizetnie. Ez a 18 éven aluliakra, a tartós orvosi kezelésben részesülőkre, a véradókra és a hajléktalanokra is vonatkozik” - mondta Horváth. A miniszter egyúttal a mentességi kör bővüléséről is beszámolt, így többek között a szolgálat közben megsérült rendőröknek, tűzoltóknak és mentőknek nem kell majd vizitdíjat fizetniük az ellátásért. ■ V. M.
