Tolnai Népújság, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-15 / 112. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. MÁJUS 15., KEDD Ön hol helyezi el nyáron a gyerekeit? METZ ÉVA, ELADÓ, BONYHÁD:- Két gyermekem van, de az idei az első év, hogy a nyáron nem okoz gondot az elhelyezésük, mert találtam nekik egy nyári ovit. Évközben már az is gondot okoz, hogy elhozzam őket az oviból. Minden délután egy bébiszitter megy értük, és viszi haza őket, amiért egy hónapban körülbelül nyolc ezer forintot kell kifizetnem. A szüleim ebben nem tudnak segíteni. HARKÁNYI MÓNIKA, DOMBÓVÁR:- Mindkét gyermekem otthon töltheti a nyári szünidőt. Máté fiam szeptemberben kezdi az iskolát, Kata lányom pedig az óvodát. Mivel gyesen vagyok, így inkább a biztos otthoni környezetben tölthetik el a kicsik a szünidőt. Az óvodákban összevont csoportok működnek a vakáció nagy részében, ezért aki teheti, inkább otthon van a picikkel, vagy a nagyszülők segítségét veszi igénybe. FEIL FERENCNÉ, PAKS:- Nálunk nem gond a nyári szünet, itthon vagyok. Öt gyerekünk van, mindenki mást csinál, többnyire itthon van, vagy táborba megy, esetleg a nagymamához. A nagyok önállóak, barátokkal strandra járnak, sőt jó lenne, ha sikerülne nyári munkát találni nekik. A kisebbek velem vannak, szőlőbe megyünk, gyümölcsöt teszünk el. Tervezzük, hogy egy hétre együtt elmegyünk Balatonfüredre. MEGYEI TÜKÖR Szentes Zoltán a jó gazda gondosságával neveli kisvejkei farmján a struccokat és az emukat (képünkön). Ő nem adta fel, sőt bővítené állományát Strucc: étterembe nem kell futőmadarak Kicsi a kereslet, pedig állítólag egészséges a húsuk Néhány esztendővel ezelőtt sokan láttak fantáziát a strucctenyésztésben. A kezdeti lendület mára alábbhagyott, a madarak húsa nehezen értékesíthető. Pál Ágnes Bonyhádon és környékén is többen belevágtak a strucctartás- ba, de mára néhányan feladták. Horváth Zoltán is bezárta farmját. Mint mondta, neki a legnagyobb gondja a vágással, értékesítéssel volt. Véleménye szerint nincs kellőképpen megszervezve a feldolgozás sem. Erős János szintén feladta. Ő ugyancsak a vágóhidak hiányát említette gondként. Azt is hozzátette, hogy kevesen vállalkoznak a megismerésére, kevesen tudják, hogy a strucc húsa táplálkozás szempontjából a legértékesebbek egyike. - Éttermet is működtetek. Amíg tartottam a madarakat, kínáltam a belőlük készült ételeket, de nem volt rá igény. Lehet, hogy ehhez az is hozzájárult, hogy a hús drága, kevesen tudják megfizetni - összegezte tapasztalatait. Hartmann Imre szekszárdi tenyésztő hat éve nevel struccokat. Megfogalmazása szerint a felvásárlással vannak nehézségek, valamint a strucchústól való tartózkodás is nehezíti az értékesítést, szűk a vevőkör. Úgy gondolja ahhoz, hogy saját piacot építsen ki valaki, legalább kétszáz állatra lenne szükség. Szentes Zoltán a kitartóbbak közé tartozik. A struccok mellett emukat is tart kisvejkei farmján. Négy struccal, két emuval, keltetéssel foglalkozik. A futómadarak tenyésztése nem a főfoglalkozása. Mint mondta, nem megszüntetni, inkább bővíteni szeretné ezt a tevékenységét. Szerinte az ágazat leépülésében nagy szerepe van a fals információknak. - Igaz, hogy csak elszántsággal, kitartó munkával lehet eredményt elérni, de ez más területeken is így van - jegyzi meg. Nem osztja azoknak a véleményét, akik a vágóhidak és a feldolgozás hiányával magyarázzák a leépülést, inkább a felvásárlásban látja a gondokat. Abban, hogy a kistermelők kimaradnak a felvásárló, értékesítő szervezetből. A megoldást a hús népszerűsítésében, saját vevőkör kialakításában látja. - Ha felhizlalom, levágatom, kimérem, akkor nem kell százával tartanom, elég harmincnegyven madár ahhoz, hogy tisztességes jövedelmet hozzon. Az sem mindegy, hogy mennyit fordítok a felnevelésükre. Vannak, akik 30-40 ezer forintot is költenek egy-egy strucc felnevelésére, én 15 ezerből kihozom. Az igények is folyamatosan változnak. Eddig a külföldi piacokról inkább a húst kérték, most a bőrt keresik, főként az olaszok - foglalta össze a futómadár tartásról gondolatait Szentes Zoltán. Azt is hozzátette: nem olyan kilátástalan ennek az ágazatnak a helyzete, mint amilyennek mondják. Tavaly megalakult az Országos Futómadár Terméktanács, amely a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Karával egy négy éves kutatóprogramon dolgozik. Ennek célja a honosítás, a fajtatenyésztés. Amennyiben a program eredményes lesz, négy esztendő múlva magyar struccok jelenhetnek meg a piacon. Kevesen ismerik a strucchús Jótékony hatásait A FUTŐMADARAK HÚSA OZ egészség megőrzését szolgálja. Jót tesz minden olyan állapotban, amikor a fehérjeigény megnövekszik. Kismamák, növésben lévő gyermekek, idős emberek, sportolók, műtét után lábadozók számára kiváló eledel. Alacsony zsír-és koleszterin tartalma miatt fogyaszthatják a szívós érrendszeri betegségekben szenvedők, infarktuson átesettek. Jelentős vastartalma miatt a vashiányos vérszegénység kezelésében is segítség lehet. Könnyen emészthető, így az epe, máj-, hasnyálmirigy bajokkal küszködök étlapján is szerepelhet. Alacsony energia- tartalma miatt a fogyni vágyóknak és a cukorbetegeknek is ajánlható. ■ Magyar strucc tenyésztésén dolgoznak. Nem vihető át a szabadság a következő évre szekszárd Nem vihető át a szabadság a következő naptári évre, vonta le a következtetést a törvénymódosítás szövegéből prof. dr. Kiss György, a PTE jogi karának tanszékvezetője. A szabadságok kiadásának rendjéről a professzor a Magyar Jogász Egylet megyei szervezetének úgynevezett Kávézó programjában tartott előadást tegnap Szekszárdon. A törvényszöveg részletes elemzése alapján jutott arra a következtetésre az előadó, hogy nehezen igazolható olyan, a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, ami miatt a szabadságot nem tudták kiadni. A jogszabályban okként baleset, elemi csapás, súlyos kár, életet és egészséget fenyegető veszély elhárítsa szerepel. A munkaviszony, a megbízási és a vállalkozási szerződések közti különbségekről is szólt az előadó. A színlelt szerződések ellenőrzésének tapasztalatairól dr. Ferge Zsigmond, a Dél- Dunántúli Munkaügyi Felügyelőség felügyelője számolt be. Egy mondatban úgy foglalható össze a két előadás lényege: egyedileg, az összes körülményt figyelembe véve lehet megállapítani, hogy az adott esetben munkaviszonyról van-e szó. ■ 1.1. Cseresznyésen vannak már eredmények paks-cseresznyés Lakossági fórumot tartott a cseresznyési régi iskolában a paksi önkormányzat szakbizottságaként működő külső városrészi önkormányzat. Féhr György elnök és Kovács Sándor, a terület egyéni képviselőjének beszámolója után kerültek terítékre a megoldásra váró feladatok, eddig elért eredmények. Horváth Zoltán cseresznyési képviselő szerint már az is eredmény, hogy van a település- rész határán tábla, mely jelzi, hol jár a látogató. Másik komoly eredmény az igen népszerű szüreti nap, melyet idén is megtartanak. Egyébként pedig a településrészen igen szétszórtan élnek, egyes helyeken vezetékes víz sincs, s az utak nem szilárd burkolatúak. Maga a Cseresznyésbe vezető betonút is hagy kívánnivalót maga után. ■ V. T. Szülők nyakán a suliszünet gyerekek Aki megteheti, egész nyáron táborozhat Az általános iskolás korú gyerek szüleinek megoldást jelenthet a nyári szünetre a napközi. Ilyet azonban csak a nagyobb városokban szerveznek. - Minden évben vannak nyári napköziseink, számuk átlagosan tíz körül mozog - mondja Ballabásné Deli Zsuzsanna, a szekszárdi Garay általános iskola igazgató-helyettese. A megyeszékhely önkormányzati fenntartású iskolái évek óta hasonló módon szervezik meg a szüneti gyermekfelügyeletet. A június hónapot minden diák a saját iskolájában tölti, majd kéthetes turnusban váltva látják el a napközis felügyeletet az iskolák. Igyekeznek változatos programot szervezni a gyerekeknek, sok játékkal, természetjárással. A nyári napközi annyiba kerül, mint a tanév közbeni. Másik megoldás - ha anyagilag megengedheti magának a család - az egész nyarat végigtáborozhatja a diák. A kézművestől a lovason át a vitorlásig számos - és olykor igencsak borsos árú - táborba várják a gyerekeket. Manapság is gyakori, főként a városokban, hogy a gyerekek felnőtt felügyelet nélkül, közhasználatú szóval kulcsos gyerekként töltik a nyári szünetet. Ezt a legtöbb családban a kényszer szüli. A szülők nem hiányozhatnak a munkahelyükről, annyi pénzük viszont nincs, hogy a gyerekek végigtáborozzák a nyári szünetet. ■ V. M. Nem szabályozzák az egyedüllétet az unió országainak többségében szigorúan szabályozzák, hány éves kortól maradhat otthon felügyelet nélkül a gyerek. Az általános korhatár a 14 év. Magyarországon ilyen szabályé zásról nem tudunk, a szülőre van bízva, mikortól meri egye dűl hagyni a gyermekét A szakemberek szerint nálunk sem ártana a korhoz kötött szabályozás. Jó lenne, ha a kiskamaszokra is figyelne valaki, hogy a szülők hazaérkeztéig ne könnyen veszélyessé váló csínyekkel töltsék az időt. ZAFÍR ALAPÍTVÁNY Tolnán a Játék-Várban családias környezetben, szakképzett gyermekfelügyelővel fogadja a gyermekeket 1-14 éves korig a Zafír Alapítvány. A kismamákat és a most indult, női vállalkozásokat támo' projektben résztvevők a gyermekfelügyeletet ingyenesen vehetik igénybe. A Játék-Vár mindenki előtt nyitv az érdeklődőket szeretettel várjuk Tolnán, a Bercsényi u. 31. szám alatt, hétköznapokon 8-toi ív