Tolnai Népújság, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-14 / 111. szám

4 INTERJÚ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. MÁJUS 14. HÉTFŐ a sportdiplomata Azért érzi magát gazdagnak, mert sok barátja van. De hozzáteszi, a sikert is nehéz elviselni, mert rengeteg az irigy ember mindenhol MINDIG SZEKSZÁRDI SRÁC MARAD A magyar ökölvívás pápá­ja, írták róla. Sikeres üz­letember, sportdiplomata dr. Csötönyi Sándor. Mint mondta, éjjel-nappal nyit­va tartó angol kávézót nyitnak Szekszárdon. Ihárosi Ibolya Sok éve fővédnöke dr. Csötönyi Sándor a szekszárdi római kato­likus társaskör május elsejei ha­lászléfőző versenyének. Pedig amúgy református. Az idén is tagja volt a zsűrinek.- Mi köti Önt Szekszárdhoz?- Az őseim a város alapítói kö­zé tartoztak. Nevüket máig őrzi a Csötönyi völgy. Dédapám itt született. Én Dunaszentgyör- gyön jöttem a világra, s máig sze­retem a kis falumat. Hétéves ko­romtól tizenhétig éltem Szek­szárdon. Ma is itt laknak a szü­leim, a testvéreim, a rokonaim. Ide jövök haza.- Milyen gyakran?- Az utóbbi években keveseb­bet, mint szerettem volna. Na­gyon jól érzem itt magam a roko­naim, barátaim, ismerőseim, a régi társak között. Az az igazság, hogy nagyon hiányzik nekem ez a közeg. Soha nem leszek pesti gyerek, pedig már többet éltem ott, mint itt. Mindig szekszárdi srác maradok, pedig külföldön is laktam, két részletben kilenc évet.- Legutóbb említette, hogy újabb játékterem nyitását ter­vezi Szekszárdon a kaszinó mellett.- Volt róla szó, de lemondtunk róla. A régit felújítjuk, s a szolá­rium helyén csinálunk egy bécsi kávézót. Átvisszük a Csötkét oda. Éjszaka is nyitva tartó na­gyon nívós kávéházat szeret­nénk létesíteni.- Hogyan került kapcsolatba a kaszinók világával?- Frankfurtban voltam szakta­nácsadó a nyolcvanas évek vé­gén. Ott találkoztam a Kakasdról származó dr. Schilling Józseffel. Egyszer hazafelé utaztunk, s el­mondta az elképzeléseit. Egy be­fektető csoport érdeklődött a ma­gyarországi szerencsejáték iránt. Először csak mint lobbysta vet­tem részt az ügyben. Az első ka­szinót Pesten, a másodikat Sze­geden, a színházzal szemben, a harmadikat Pécsett az Elefántos házban nyitottuk meg. Ezek élő, nem gépi kaszinók. Utána Romá­niában nyitottunk ötöt, Horvát­országban, Szlovákiában és Ke­nyában is van kaszinónk. Ebben is maximalista voltam, ezért ott ragadtam. Ma már csak hazai tu­lajdonosok vannak a cégben.- Mindezekből következően nem szegény...- Attól függ honnan nézzük. Lehet valakinek akármennyi pénze és mégis szegény. Én elé­gedett ember vagyok, mert min­dig azt csináltam, amit szeretek. A sportban is elérem, amit keve­sen ebben a megyében. Talán nincs is rajtam kívül Magyaror­szágon olyan nemzetközi sport­vezető, akit nem delegáltak, ha­nem megválasztottak. Az ököl­vívó világszövetségnek és az eu­rópainak is első alelnöke va­gyok. A sikert is nehéz elviselni, rengeteg irigy ember és ügyele­tes zseni van mindenhol. Sosem vettem részt a klikkesedések- ben. Amikor torzsalkodnak az állami pénzen a szövetségek és az emberek, nekem mindig az egyetemes ökölvívás volt a lé­nyeg. Abban nőttem fel. Nem fe­lejtettem el, hogy honnan jöttem. Engem ez a város indított el a pályámon, azokat a személyes harcokat, amelyek az anyagi és erkölcsi győzelmeket hozzák, senki sem egyedül éri el. Azok mögött ott vannak azok a bázi­sok, amelyek éltetik az embert. A sikerek és a kudarcok összké­pe alapján azért érzem gazdag­nak magam, mert rengeteg bará­tom van. Sok érdekkapcsolatból is később munkakapcsolat, ro- konszenv, majd barátság lett.- Hány órát dolgozik naponta?- Tizennégy, tizenötöt.- És hány emberrel beszél? Amikor kerestem a szövetség­ben, megmondták a telefon­számát és azonnal felvette.- Se a szakmám, se a válasz­tott tisztségeim nem teszik lehe­tővé, hogy kikapcsoljam a tele­font. Egyszer a feleségem meg­számolta, Sándor napján kilenc- venhétszer hívtak. Egy normá­lis napon negyven-ötven ember­rel beszélek. Sokan segítséget kérnek, de hát én sem milliár­dos, sem szakszervezeti bizalmi nem vagyok. Elsősorban a csalá­domat segítem. A testvéreim gyerekei Budapesten tanulnak, őket gardírozom. Talán azért csípnek, mert ha a fejükkel nem is tudok gondolkodni, de együtt érzek velük. Nekik nehezebb az életük, mint a miénk volt. Ne­künk több lehetőségünk volt a kitörésre és a bukásra is. Nekik a mindennpok kis sikereiért is meg kell küzdeni.- Mi az, amit még szeretne el­érni?- Lehettem volna az európai szövetség elnöke, de nem ambi­cionáltam. Az utazásban példá­ul már nem lelek örömet. Sok­kal jobban szeretek a családom­mal, az unokáimmal, a baráta­immal lenni. Egy ideig élvezi az ember, hogy nagyfőnök, de ez hamar elmúlik és akkor észre­veszi a hátrányokat is. Nem ak­kor eszik, alszik amikor akar, hanem, amikor lehet. Ez ennyi év után már teher. Névjegy DUNASZENTGYÖRGYÖN Született 1949. február 24-én. Nős, két lánya van. 1960-tól 1970-ig a Szekszárdi Dózsa, az MTK, a Zalka SE ökölvívó­ja. 1970-76-ig a Saschenring Zwikau vezetőedzője. Volt a Csepel, majd a válogatott ve­zetőedzője, a KSI menedzser­irodájának vezetője, Frank­furtban szaktanácsadó. Jelen­leg a Hivatásos Ökölvívók Szövetségének menedzserigaz­gatója, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, az Európai Ökölvívó Szövetség első alel­nöke, a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség végrehajtó bizottsá­gának tagja, alelnöke. A Central Casino Hungária Rt. vezérigazgatója.- Hány unokája van?- Hat. Három lány, három fiú. Sajnos, nagyon keveset találko­zom velük.- Ha egyszer majd tényleg visszavonul, mit szeretne csi­nálni?- Több időt töltök a családom­mal, barátaimmal. Bár teljesen biztosan nem tudok visszavo­nulni, az egész életem egy nagy nyüzsgés. Kilencéves korom­ban kerültem kapcsolatba az ökölvívással, 28 évig voltam edző, 6 évig szövetségi kapi­tány, dolgoztam külföldön, az­tán jött a sportdiplomácia, az üzleti világ. Már könyv is meg­jelent rólam. Lassan abba a kor­ba kerülök, amikor rendezgetni kell az emlékeimet. Bár ez nem nekem jutott eszembe, hanem Gyöngyös polgármesterének. Ő kért tőlem relikviákat, mert ott voltam katona. Pár hét múlva hívott az unokaöcsém, hogy Dunaszentgyörgy szeretne em­léktárgyakat egy vitrinbe. Az ökölvívó-szövetség, a lakásom és a munkahelyem is úgy néz ki, mint a karácsonyfa. Renge­teg fénykép, érem, kupa, kitün­tetés és ajándéktárgy gyűlt ösz­sze az évtizedek alatt. Ezeket szeretném jó helyen, biztonság­ban tudni. A szülőfalumnak és Szekszárdnak szeretném fel­ajánlani. Érdekes világban élek, ahova nehéz volt bekerülni, most meg már kijönni nehéz. Pedig jó lenne már egy kicsit visszakapcsolni. Jobban odafi­gyelni a magam és családom egészségére. Nem lehet mindig száznyolcvannal haladni, hiába van előttünk az autópálya. Az ember elfárad, elalszik és én ezt sem valóságosan, sem jelképes értelemben nem szeretném megvárni. Elégedett ember vagyok, mert mindig azt csináltam, amit szeretek. Csak a fotózás kedvéért tette le a szivart, amely már hozzátartozik megjelené­séhez HIRDETÉS leresse a kódot és játsszon márkakereskedésünkben május 2. és május 31. Cseréljen autót gyakrabban, és fizessen kevesebbet! RESTART Clio Campus 4,99% THM 26 499 Ft/hó BIZTONSÁGI ZÓNA - Biztonságban es . «U • WV.-.V teilen ;. SZIKO-PETROL KFT. 7361 Kaposszekcső, Petőfi u. 1. Tel.: 74/566-228, 74/566-222 SZÓRÓL SZÓRA Banya vagy bánya nyelvünkben nagyon gyakori jelenség, hogy a magánhang­zó hosszúságát jelölő ékezet miatt más jelentésűvé válik az egyébként azonos betűk­ből, hangokból álló szó. Néz­zünk meg először az „a-á” és „e-é” hangpárokat tartalmazó szavakat, bár az „á” nem az „a”, az „é” pedig nem az „e” hosszú párja! Ilyen például a banya és a bánya: „Ha a ba­nya lemegy a bányába, feljön a szén!” Néhány más példa: papa-pápa: „A papa Decsen él, a pápa pedig Rómában.” kar-kár: „A bal kar gyengébb a jobbnál; ezért kár ideges­kedni.” ver-vér: „Addig ver, amíg kiserked a vér.” érdekesebbek azok a szavak, amelyekben a hangok rövid­hosszú változata miatt ka­punk teljesen más jelentést. Ezekben nagyobb a tévesztés veszélye! Néhány jellegzetes példa: por-pór: „Iszom a bort, rúgom a port, ölelgetem a szép asszonyt.” „A pór sorsa az örök szenvedés?” (A pór régies formája a paraszt szó­nak.) Bor-bór: „Nem mindegy, hogy valaki bort vagy bőrt iszik.” (A bór kémiai elem, a bor meg közismert italunk.) Tör-tőr: „Az életére tör, ha tőr van a kezében.” Kör-kőr: „A kör alakú asztalnál kezében a kör dáma.” (A kör a francia kártya egyik színe.) ITT VANNAK MÉG az „i-í” ÓS az „u-ú” párok: szint-színt: „Az első szint a földszint.” „Rög­tön színt vallott.” (Ez utóbbi a szín szó tárgyragos alakja.) Hofi Géza szellemes címet adott egyik művének: A Ka- rinthy-féle így írtok ti mintá­jára ezt: így jrtok én. (Az előbbiben az ír, az utóbbiban pedig az irt ige szerepel.) Suj- tás-sújtás: „A régi magyaros öltözékeken gyakori volt a sujtás.” (a zsinórdíszítés). Fa­lu-falú: „Ez a falu tele van fe­hér falú házakkal.” Huzat- húzat: az előbbi főnév: „Nagy a huzat a lakásban.” „Anyám huzatot húzat a paplanra.” (Az utóbbi a húz ige művelte- tő képzős alakja.) Illik tudni a különbséget, hisz a nyelv nem lehet leértékelt árú ár"’ MIH VFALV < I Á

Next

/
Thumbnails
Contents