Tolnai Népújság, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-14 / 111. szám
4 INTERJÚ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. MÁJUS 14. HÉTFŐ a sportdiplomata Azért érzi magát gazdagnak, mert sok barátja van. De hozzáteszi, a sikert is nehéz elviselni, mert rengeteg az irigy ember mindenhol MINDIG SZEKSZÁRDI SRÁC MARAD A magyar ökölvívás pápája, írták róla. Sikeres üzletember, sportdiplomata dr. Csötönyi Sándor. Mint mondta, éjjel-nappal nyitva tartó angol kávézót nyitnak Szekszárdon. Ihárosi Ibolya Sok éve fővédnöke dr. Csötönyi Sándor a szekszárdi római katolikus társaskör május elsejei halászléfőző versenyének. Pedig amúgy református. Az idén is tagja volt a zsűrinek.- Mi köti Önt Szekszárdhoz?- Az őseim a város alapítói közé tartoztak. Nevüket máig őrzi a Csötönyi völgy. Dédapám itt született. Én Dunaszentgyör- gyön jöttem a világra, s máig szeretem a kis falumat. Hétéves koromtól tizenhétig éltem Szekszárdon. Ma is itt laknak a szüleim, a testvéreim, a rokonaim. Ide jövök haza.- Milyen gyakran?- Az utóbbi években kevesebbet, mint szerettem volna. Nagyon jól érzem itt magam a rokonaim, barátaim, ismerőseim, a régi társak között. Az az igazság, hogy nagyon hiányzik nekem ez a közeg. Soha nem leszek pesti gyerek, pedig már többet éltem ott, mint itt. Mindig szekszárdi srác maradok, pedig külföldön is laktam, két részletben kilenc évet.- Legutóbb említette, hogy újabb játékterem nyitását tervezi Szekszárdon a kaszinó mellett.- Volt róla szó, de lemondtunk róla. A régit felújítjuk, s a szolárium helyén csinálunk egy bécsi kávézót. Átvisszük a Csötkét oda. Éjszaka is nyitva tartó nagyon nívós kávéházat szeretnénk létesíteni.- Hogyan került kapcsolatba a kaszinók világával?- Frankfurtban voltam szaktanácsadó a nyolcvanas évek végén. Ott találkoztam a Kakasdról származó dr. Schilling Józseffel. Egyszer hazafelé utaztunk, s elmondta az elképzeléseit. Egy befektető csoport érdeklődött a magyarországi szerencsejáték iránt. Először csak mint lobbysta vettem részt az ügyben. Az első kaszinót Pesten, a másodikat Szegeden, a színházzal szemben, a harmadikat Pécsett az Elefántos házban nyitottuk meg. Ezek élő, nem gépi kaszinók. Utána Romániában nyitottunk ötöt, Horvátországban, Szlovákiában és Kenyában is van kaszinónk. Ebben is maximalista voltam, ezért ott ragadtam. Ma már csak hazai tulajdonosok vannak a cégben.- Mindezekből következően nem szegény...- Attól függ honnan nézzük. Lehet valakinek akármennyi pénze és mégis szegény. Én elégedett ember vagyok, mert mindig azt csináltam, amit szeretek. A sportban is elérem, amit kevesen ebben a megyében. Talán nincs is rajtam kívül Magyarországon olyan nemzetközi sportvezető, akit nem delegáltak, hanem megválasztottak. Az ökölvívó világszövetségnek és az európainak is első alelnöke vagyok. A sikert is nehéz elviselni, rengeteg irigy ember és ügyeletes zseni van mindenhol. Sosem vettem részt a klikkesedések- ben. Amikor torzsalkodnak az állami pénzen a szövetségek és az emberek, nekem mindig az egyetemes ökölvívás volt a lényeg. Abban nőttem fel. Nem felejtettem el, hogy honnan jöttem. Engem ez a város indított el a pályámon, azokat a személyes harcokat, amelyek az anyagi és erkölcsi győzelmeket hozzák, senki sem egyedül éri el. Azok mögött ott vannak azok a bázisok, amelyek éltetik az embert. A sikerek és a kudarcok összképe alapján azért érzem gazdagnak magam, mert rengeteg barátom van. Sok érdekkapcsolatból is később munkakapcsolat, ro- konszenv, majd barátság lett.- Hány órát dolgozik naponta?- Tizennégy, tizenötöt.- És hány emberrel beszél? Amikor kerestem a szövetségben, megmondták a telefonszámát és azonnal felvette.- Se a szakmám, se a választott tisztségeim nem teszik lehetővé, hogy kikapcsoljam a telefont. Egyszer a feleségem megszámolta, Sándor napján kilenc- venhétszer hívtak. Egy normális napon negyven-ötven emberrel beszélek. Sokan segítséget kérnek, de hát én sem milliárdos, sem szakszervezeti bizalmi nem vagyok. Elsősorban a családomat segítem. A testvéreim gyerekei Budapesten tanulnak, őket gardírozom. Talán azért csípnek, mert ha a fejükkel nem is tudok gondolkodni, de együtt érzek velük. Nekik nehezebb az életük, mint a miénk volt. Nekünk több lehetőségünk volt a kitörésre és a bukásra is. Nekik a mindennpok kis sikereiért is meg kell küzdeni.- Mi az, amit még szeretne elérni?- Lehettem volna az európai szövetség elnöke, de nem ambicionáltam. Az utazásban például már nem lelek örömet. Sokkal jobban szeretek a családommal, az unokáimmal, a barátaimmal lenni. Egy ideig élvezi az ember, hogy nagyfőnök, de ez hamar elmúlik és akkor észreveszi a hátrányokat is. Nem akkor eszik, alszik amikor akar, hanem, amikor lehet. Ez ennyi év után már teher. Névjegy DUNASZENTGYÖRGYÖN Született 1949. február 24-én. Nős, két lánya van. 1960-tól 1970-ig a Szekszárdi Dózsa, az MTK, a Zalka SE ökölvívója. 1970-76-ig a Saschenring Zwikau vezetőedzője. Volt a Csepel, majd a válogatott vezetőedzője, a KSI menedzserirodájának vezetője, Frankfurtban szaktanácsadó. Jelenleg a Hivatásos Ökölvívók Szövetségének menedzserigazgatója, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, az Európai Ökölvívó Szövetség első alelnöke, a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség végrehajtó bizottságának tagja, alelnöke. A Central Casino Hungária Rt. vezérigazgatója.- Hány unokája van?- Hat. Három lány, három fiú. Sajnos, nagyon keveset találkozom velük.- Ha egyszer majd tényleg visszavonul, mit szeretne csinálni?- Több időt töltök a családommal, barátaimmal. Bár teljesen biztosan nem tudok visszavonulni, az egész életem egy nagy nyüzsgés. Kilencéves koromban kerültem kapcsolatba az ökölvívással, 28 évig voltam edző, 6 évig szövetségi kapitány, dolgoztam külföldön, aztán jött a sportdiplomácia, az üzleti világ. Már könyv is megjelent rólam. Lassan abba a korba kerülök, amikor rendezgetni kell az emlékeimet. Bár ez nem nekem jutott eszembe, hanem Gyöngyös polgármesterének. Ő kért tőlem relikviákat, mert ott voltam katona. Pár hét múlva hívott az unokaöcsém, hogy Dunaszentgyörgy szeretne emléktárgyakat egy vitrinbe. Az ökölvívó-szövetség, a lakásom és a munkahelyem is úgy néz ki, mint a karácsonyfa. Rengeteg fénykép, érem, kupa, kitüntetés és ajándéktárgy gyűlt öszsze az évtizedek alatt. Ezeket szeretném jó helyen, biztonságban tudni. A szülőfalumnak és Szekszárdnak szeretném felajánlani. Érdekes világban élek, ahova nehéz volt bekerülni, most meg már kijönni nehéz. Pedig jó lenne már egy kicsit visszakapcsolni. Jobban odafigyelni a magam és családom egészségére. Nem lehet mindig száznyolcvannal haladni, hiába van előttünk az autópálya. Az ember elfárad, elalszik és én ezt sem valóságosan, sem jelképes értelemben nem szeretném megvárni. Elégedett ember vagyok, mert mindig azt csináltam, amit szeretek. Csak a fotózás kedvéért tette le a szivart, amely már hozzátartozik megjelenéséhez HIRDETÉS leresse a kódot és játsszon márkakereskedésünkben május 2. és május 31. Cseréljen autót gyakrabban, és fizessen kevesebbet! RESTART Clio Campus 4,99% THM 26 499 Ft/hó BIZTONSÁGI ZÓNA - Biztonságban es . «U • WV.-.V teilen ;. SZIKO-PETROL KFT. 7361 Kaposszekcső, Petőfi u. 1. Tel.: 74/566-228, 74/566-222 SZÓRÓL SZÓRA Banya vagy bánya nyelvünkben nagyon gyakori jelenség, hogy a magánhangzó hosszúságát jelölő ékezet miatt más jelentésűvé válik az egyébként azonos betűkből, hangokból álló szó. Nézzünk meg először az „a-á” és „e-é” hangpárokat tartalmazó szavakat, bár az „á” nem az „a”, az „é” pedig nem az „e” hosszú párja! Ilyen például a banya és a bánya: „Ha a banya lemegy a bányába, feljön a szén!” Néhány más példa: papa-pápa: „A papa Decsen él, a pápa pedig Rómában.” kar-kár: „A bal kar gyengébb a jobbnál; ezért kár idegeskedni.” ver-vér: „Addig ver, amíg kiserked a vér.” érdekesebbek azok a szavak, amelyekben a hangok rövidhosszú változata miatt kapunk teljesen más jelentést. Ezekben nagyobb a tévesztés veszélye! Néhány jellegzetes példa: por-pór: „Iszom a bort, rúgom a port, ölelgetem a szép asszonyt.” „A pór sorsa az örök szenvedés?” (A pór régies formája a paraszt szónak.) Bor-bór: „Nem mindegy, hogy valaki bort vagy bőrt iszik.” (A bór kémiai elem, a bor meg közismert italunk.) Tör-tőr: „Az életére tör, ha tőr van a kezében.” Kör-kőr: „A kör alakú asztalnál kezében a kör dáma.” (A kör a francia kártya egyik színe.) ITT VANNAK MÉG az „i-í” ÓS az „u-ú” párok: szint-színt: „Az első szint a földszint.” „Rögtön színt vallott.” (Ez utóbbi a szín szó tárgyragos alakja.) Hofi Géza szellemes címet adott egyik művének: A Ka- rinthy-féle így írtok ti mintájára ezt: így jrtok én. (Az előbbiben az ír, az utóbbiban pedig az irt ige szerepel.) Suj- tás-sújtás: „A régi magyaros öltözékeken gyakori volt a sujtás.” (a zsinórdíszítés). Falu-falú: „Ez a falu tele van fehér falú házakkal.” Huzat- húzat: az előbbi főnév: „Nagy a huzat a lakásban.” „Anyám huzatot húzat a paplanra.” (Az utóbbi a húz ige művelte- tő képzős alakja.) Illik tudni a különbséget, hisz a nyelv nem lehet leértékelt árú ár"’ MIH VFALV < I Á