Tolnai Népújság, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-05 / 80. szám

2007. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 INTERJÚ fejvadászat A galambász, aki a forradalom nemzetőrségének országos parancsnoka volt, az öt legkeresettebb személy közé tartozott ’56 után. A listán szereplőkből négyet kivégeztek. Király Béla a rendszerváltás után hazatért, s most ünnepelte 95. születésnapját ELVÁLHAT-E A HALÁLRA ÍTÉLT? Az 56-os nemzetőrség le­gendás hírű parancsnoka, a ma 95 éves Király Béla egy életen át harcolt a szabadságért és a szerele­mért. Nem nagy sikerrel, mégsem értelmetlenül. Wessely Gábor mindössze négy évig tartott, mert 1951-ben, koholt vádak alapján letartóztatták, és halálra ítélték Király Bélát. A cél az volt - megítélése szerint -, hogy ki- söprűzzék a régi vágású tiszte­ket a hadseregből. S ezzel min­den fenekestől felfordult. Már nem a férjnek akadtak problé­mái felesége társadalmi helyze­te miatt, hanem fordítva. Sasa sehol nem kapott munkát, mert az ura börtönben ült. Szerették egymást, de megoldást csak at­tól remélhettek, hogy az asszony, 1955-ben kérte a házasság fel­bontását. Csakhogy a magyar jog nem rendelkezett arról, le- het-e válópert indítani, ha az egyik fél halálra ítélt. A bontó­pert elnapolták. S amikor a kö­vetkező tárgyalásra kísérte a smasszer Király Bélát, a bíró örömhírt közölt vele: immár nincs halálra ítélve, „csak” élet- fogytiglanra. Változott a politikai széljárás, és 1956 szeptemberében ideig­lenesen szabadlábra helyezték. A forradalom első napjaiban kórházban volt - egy kisebb műtét miatt -, s amikor kijött, október 29-én, már a győztes forradalmat ünneplőkhöz csat­lakozott. Ünneplés volt, de rend nem. Ezért hozták létre a nem­zetőrséget, melynek országos parancsnoka lett. Véget vetettek a lövöldözésnek, a fosztogatás­nak a pesti utcákon. A nemzet­A hajdani harcoló felek Moszkvában találkoztak a szovjet különleges hadtest 1956-ban vérbe fojtotta a ma­gyar forradalmat. A nemzet­őrök, ha életben maradtak, emigráltak. A KELET-EURÓPAI fordulatot követően éledezni kezdtek a katonahagyományok, talál­koztak a különböző fronto­kon egymás ellen harcolók. Király Bélát is meghívták Moszkvába 2002-ben, ahol egy veterántalálkozón ismerte meg a hajdani ellenséges csa­pat tábornokát. malasenko nyugalmazott ve­zérőrnaggyal megvitatták a történteket, és egy katonás kézfogással lezárták a múltat Nemzetőrjelvényt kapott a parancsnok háromtagú Tolna megyei küldöttség utazott Pestre, kö­szönteni a 95 éves Király Bé­lát. A delegációt Kovács Já­nos nemzetőr dandártábor­nok, megyei parancsnok ve­zette. Vele ment Doni Antal nemzetőr ezredes, aki a Cor­vin közben harcolt ’56-ban, és Németh László, a 90 éves nyugállományú honvéd őr­nagy, aki még a Ludovikáról ismeri Király Bélát. Több mint ötven éve találkoztak utoljára. A látogatás végén Király Bé­la Nemzetőrjelvényt adomá­nyozott Kovács Jánosnak, ak­tív hagyományápoló, szerve­zőmunkájáért. A számozott jelvényből ez a 19. példány Magyarországon. őrség, Király Béla definíciója szerint: civil fegyveres erő. A rendfenntartásra szövetkeztek. Eszük ágában sem volt harcol­ni, de amikor megindult az orosz invázió október 31-én és senki nem állta útját, ők meg­tették. Fokozatosan vonultak vissza. Először Nagykovácsi, ké­sőbb Pápa térségében létesítet­tek harcálláspontokat. Novem­ber végén, amikor már teljesen értelmetlennek tűnt az ellenál­lás, a parancsnok feloszlatta a nemzetőrséget. Még mindig vol­tak több mint kétezren. Szétszó­ródva, kisebb csoportokban me­nekültek nyugatra. Király Béla Iáknál lépte át a határt decem­ber elején. Bécsben, az ameri­kai nagykövetségen kapott me­nedékjogot. Felajánlották neki, hogy diplomata kocsival kihoz­zák az országból a hozzátarto­zóit. Üzent Sasának, aki nemet mondott. Az első házasságából volt három gyermeke, s bizo­nyára nem hitt abban, hogy egy emigráns megfelelő egziszten­ciát tud teremteni számukra. Pedig tudott volna. Az emigráns ugyanis három évvel később a New York-i egyetem professzo­ra lett, könyvei jelentek meg, s világjáró körutakon lobbizott a magyar ügyért. Akkor már ment volna hozzá Sasa, de ő közben elkötelezte magát egy másik hölgynek, s élete nagy szerelme kedvéért se változtat­ta meg adott szavát. Haza nem jöhetett, mert rajta volt az öt legkeresettebb személy listáján. Közülük négyet a forra­dalom leverése után kivégeztek. Magyar földre csak 1989-ben lé­pett ismét Király Béla. Nagy Im­re és mártírtársai újratemetése­kor ő volt az egyik szónok. Beke­rült a parlamentbe is. Az első szabad választáskor szülőhe­lyén, Kaposváron, képviselői mandátumot nyert. Egyedül ér­kezett Magyarországra, rokona­ival felvette a kapcsolatot, Sasá­val is találkozott. Ma a főváros egy külső kerü­letének csendes utcájában lakik az 56-os nemzetőrparancsnok, visszavonultan. Élete írásos és tárgyi emlékeit rendezi, és a ga­lambjait eteti. Sima karriertörténetek nincse­nek. Csak göröngyösek. Meg­szenvedettek. Király Béláé is ilyen. Ludovikát végzett, kiváló szervezőképességgel megáldott, sármos ifjú tiszt volt. Rátalált a neki való pályára, a hozzá való asszonyra, de diadalmaskodni nem tudott, se a szabadságért, se a szerelemért vívott harcaiban. Erőfeszítései mégsem voltak hi­ábavalók. Szavaiból és publikáci­óiból rengeteget merítettek az utána jövők. Az 56-os nemzetőr­ség parancsnoka, aki „mellesleg” egy modern Rómeó és lúlia tör­ténet főhőse is volt, sokak példa­képévé vált. Mert minden élet­helyzetben tisztességes maradt. A ma 95 éves nyugalmazott honvéd vezérezredes Kaposvá­ron nőtt fel. Gyerekszobájának ablaka egy állatorvos házára né­zett, aki csodaszép galambokat tartott. Király Béla is galambász- kodni kezdett, s az évek során neves tenyésztővé vált. Díjakat nyert itthon is és az USA-ban is, ahol élete felét töltötte. Állatorvos akart lenni, de ap­ja unszolására jelentkezett a Ludovikára. Fiatal tisztként Pá­pára került, majd Pécsre, s meg­fordult néhányszor Szekszárdon is. Itt mutatták be a fiatal öz­vegynek, Gömbös Saroltának, akivel egymásba szerettek. De a Tolna megyei párttitkár nem nézte jó szemmel a frigyet, je­lentette, hogy a népi demokrá­cia tisztje a Gömbös lánnyal - Gömbös Gyula unokahúgával - szerelmeskedik. Ekkor még elöl­járói ki tudták menteni. Pestre vezényelték, kinevezték a Hon­védelmi Minisztérium kiképző­tisztjévé; ő volt a honvédakadé­mia elindítója, első vezetője. Elvette 1947-ben Gömbös Sa­roltát, Sasát. Az esküvőt Szek­szárdon rendezték. Boldogságuk Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének egyik szónoka volt A 95 éves Király Béla ma mozgalmas élete írásos és tárgyi emlékeit rendezgeti, és a galambjait eteti Baja TAKARÍTÁS Az 55-ÖS főút Baja és Pörböly közötti, gemen- ci erdőn áthaladó szakaszán idén is meghirdették a bajai is­kolásoknak a szemétgyűjtési akciót Az önkéntes diákok és tanáraik már több éve, rendsze­resen végzik e munkát Szerve­zője a művelődési központ, a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület és a Gemenc Zrt. Harkány újjáalakítás Több mint 1,1 milliárd forintból - zömében pályázati pénzből - újjászületett a Zsigmondy Vil­mos Gyógyfürdőkórház legré­gebbi épületszárnya, amelynek ma lesz a hivatalos átadása. Kerécz Tamás főigazgató el­mondta: a szárny mozgásszer­vi betegségek kezelésének, műtétek és balesetek utáni re­habilitációnak ad otthont. Kaposvár közösen Együttműkö­dik a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programok lebonyolí­tásában Pécs és Kaposvár - de­rült ki a két város vezetőjének sajtótájékoztatóján. - Kaposvár az EKF-program kiemelt társ­központja lesz, s Pécs közre­működésével lehetősége nyíl­hat több nagy értékű fejlesztés megvalósítására - mondta Szi­ta Károly polgármester. Kecskemét tanyavédelem Az el­múlt évekhez hasonlóan idén is támogatja Kecskemét önkor­mányzata a város polgárőrsége­it: a nyolc egyesület között négymillió forintot oszt szét a helyhatóság. A polgárőrök tevé­kenységének idéntől nagy je­lentősége van a külterületeken, hiszen a tanyavédelmi program gyakorlatilag megszűnt. HÍREK a régióból Mohács ÁLLAMPOLGÁROK Azt követően, hogy Mohácson a kettős állampolgárságról tar­tott népszavazáson az igenek kerültek többségbe, a képvise­lő-testület tagjai úgy vélték, hogy jelképes értékű tisztelet­beli állampolgárságot adnak azoknak a külhoniaknak, akik ezt kérik. A benyújtott írásbeli kérelmek alapján a napokban tizennégy bezdáni lakos kapta meg ezt a címet. Sármellék légikikötő A Balaton Fejlesztési Tanács Sármelléken tartotta kihelyezett ülését A re­pülőtér vezetése örömmel szá­molt be arról, hogy egyre több járat landol Sármelléken és fo­lyamatosan nő az utasok szá­ma is. Felmerült ugyanakkor az is: a reptér Magyarország kapuja az ideérkező turisták számára, ehhez képest épülete­ire, létesítményeire igen csak ráférne a korszerűsítés. Sellye KÖTÉLHÚZÁS Lemondás­ra szólította fel hét képviselő Sellye polgármesterét, mert úgy vélték, hogy nem tudta tisztázni magát egy ingatlan­vételi ügyben. Förster Gyula polgármester elutasította az indítványt: ezért a képviselők amellett döntöttek, hogy az önkormányzatot fel kell osz­latni. Ám az önkormányzati ülésen a polgármester beje­lentette: a most kezdődő há­romhetes szabadsága előtt nem hajlandó közreműködni a testület feloszlatásában. Pécs bemutatóközpont Befejeződött Pécsett a másfél milliárd forintos, döntően európai uniós támogatással készülő látogató­központ építése. A bemutatóközpontból megtekinthető a Cella Septichora, azaz a hétkaréjos kápolna, és a többi ókeresztény emlék is. Az avatáson megjelent a magyar katolikus egyház fe­je, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is. b

Next

/
Thumbnails
Contents