Tolnai Népújság, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-28 / 99. szám
4 HORGÁSZHÍREK A hölgyek és a fiatalok is versenyeznek a tóparton ma reggeltől Szálkán, a nagy tavon tartja évadnyitó horgászversenyét a Decsi Horgász Egyesület. A rendezvény egyben családi nap is. A Dombóvári Városi Horgász Egyesület is ma rendezi meg nó'i, ifjúsági és utánpótláskorú egyéni versenyét. A vetélkedőn célba dobnak és főznek is A hal-szálka Horgász Egyesület ma rendezi meg éves horgászversenyét az egyesület szálkai iszapfogó taván. A hagyományos rendezvényen 70 versenyzőre számítanak, ők horgászatból, halászléfőzésből, célba dobásból és horgászat elméleti i kérdésekből álló vetélkedőn mérik össze tudásukat. Kisszékely is részese lesz a horgász nagyüzemnek nagyüzem lesz a horgászvizek partjain április 29-én, vasárnap. Ezen a napon Kisszékelyben a Barátok taván rendezik meg a hagyományos Tavaszi kupa nyílt egyéni versenyt, az egyesület és a megyei szövetség szervezésében. A nevezési díj 3 ezer forint. A Füzes tavaknál tartják a Dunaszentgyörgy kupát A PAKSI ATOMERŐMŰ HE FÜ- zes tavain április 30-án, hétfőn rendezik meg a VII. Dunaszentgyörgy Kupát. A nyílt, egyéni versenyen a nevezési díj ezerötszáz forint. Nevezni a helyszínen lehet reggel hat órától fél hétig. Majálisi hangulat várja az amatőröket és profikat A hőgyészi sport he május elsején, kedden rendezi meg tagjainak a házi úszós egyéni versenyt. Szintén ekkor lesz a Tolnai Holt-Dunán a Tolnai HE hagyományos Ifjúsági és utánpótlás korú házi verseny, ami felkészülés a Keselyűsi Holt-Sión május 13-án tartandó megyei ifjúsági, utánpótlás korú és női csapatbajnokságra. Nagydorogon is horgászversennyel köszönti a május elsejét az egyesület Nemzetközi találkozóra indulnak a nyugdíjasok A nyugdíjasok Országos Szövetsége május 12-én, szombaton Győrben, az Iparcsatornán rendezi meg Nemzetközi Halfogó Versenyét. A megmérettetésen Tolna megye nyugdíjasait a Szegedi László intéző, bizottsági tag vezette három tagú csapat képviseli. A környezetvédelemre is gondolnak a hétvégén az OZORAI Siói HE április | 29-én, vasárnap tartja környezetvédelmi akció napját j és egyesületi horgászversenyét a Sió ozorai szakaszán. A Bonyhádi Dolgozók Horgász Egyesülete is ekkor rendezi meg éves versenyét a Városi HE Tőzeg taván. A versenyen csak az egyesület tagjai indulhatnak. HORGÁSZAT TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. ÁPRILIS 28., SZOMBAT M — M WM M ■>;- r M m s A megye 47 horgász egyesületében több mint 10 ezer horgász újítja meg tagságát évről évre, azaz tömegeket vonz ez az elfoglaltság Sok munka kell a kapáshoz halfogás Gecse Lajos a megye horgászainak örömeiről és gondjairól Több mint tízezer tagot számlálnak a megyei horgászegyesületek. A halfogáshoz ugyanakkor áldozni is kell - derül ki Gecse Lajos elnök összegzéséből. Szeri Árpád Nemrég tartotta meg küldöttközgyűlését a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége. Ez alkalomból Gecse Lajos, a szövetség ügyvezető elnöke elmondta: a megye 47 horgász egyesületében több mint 10 ezer horgász újítja meg tagságát évről évre. A 47 egyesület közül 35 rendelkezik önálló halászati joggal. A többiek sem tartoznak a megtűrt kategóriába, még akkor sem, ha a vízterülettel rendelkező egyesületek egy részénél valóban csak a zárt közösség tagjai horgászhatnak.- Egyre többen ismerik fel, hogy érdemes nyitottabbá válni és fogadni a napijegyes érdeklődőket, mert ez gazdaságilag is kifizetődő az egyesületnek, illetve tagjaiknak - húzta alá Gecse Lajos. - Viszont vannak olyan vízterületek is, amelyek bárki számára nyitottak. Ilyen lehetőség a szövetség szálkái víztározója és a keselyűsi Holt-Sió. Továbbá rendelkezésre áll más gazdasági vállalkozások keretében a Duna, vagy a Sió, a Sárvíz, vagy a bérhorgász tavak szaporodó hálózata. Tehát nincs kiszolgáltatva a horgász a „kegyelemkenyérre”, mert igényeinek és pénzügyi helyzetének megfelelő horgászási lehetőséget találhat, ha tájékozódik. Sokan felvetik, hogy egyre drágul a horgászat költsége, és | alig lehet halat fogni a különbö- í ző vizeken. Az elnök ezzel a | megállapítással csak részben ért i egyet. Ma a horgász felszerelések minőség és ár aránya jelentősen megváltozott. Természetesen a horgász járt, jár ebben jobban. Szélesebb választék, jobb minőség van jelen. Mintegy 25 ezer forintból már tűrhető alap- felszerelést lehet összeállítani, s nem indokolt évente új felszerelést beszerezni. Más kérdés a halfogás.- Ebben is igen széles a skála. Tavaly akadt olyan egyesület, ahol az egy főre eső fogási átlag 77 kilogramm volt, de akadt olyan is, ahol csak 7. De az egyesületi fogások többsége a 40 kilogrammos átlagot meghaladta. Azt senki sem tudja garantálni, hogy korlátlanul lehessen halat fogni, akár a természetes vizeken, akár a horgásztavakon. Ugyanis olyan nincs, hogy valakik tegyenek bele sok halat a vízbe, a horgász meg egy jelképes összegért elviszi majd. Azt gondolom, abban megegyezhetünk, hogy azt lehet a horgászvízből kivenni, amit oda bele is helyeztünk. És most tekintsünk el a természetes szaporulattól, mivel az aránytalanul kevés valamennyi vízen. Érdemes a lényeget egy példával is megvilágítani. A területi engedély bruttó ára 24 ezer forint. Ebből kell a halászattal kapcsolatos minden költséget kigazdálkodni, azaz fedezni a bérleti díjakat, a tavak javítási, karbantartási, működtetési, esetleges kárelhárítási, és a halőrzés költségeit. A ráfordítások az inflációval párhuzamosan növekednek évről-évre. A fennmaradó ösz- szegből kell az üzemterv szerinti és az afeletti halasításokat fedezni. Ezért az összegért az idén a horgász elvihet 60 darab átia- gosan 2 kilogrammos, méretkorlátozással védett halat, és mintegy 80 kilogramm egyéb halat. De tavaly többen Is 100 kilogramm felett fogtak, csak pontyot. Ha az említett összegért mind 2 kilogrammos halat vennénk, és ha azt csak a termelői áron számoljuk, akkor ezért az összegért 22 darabra futná. Ebből kiderül, hogy a többletfogást senki sem finanszírozza, azaz a befolyó pénzből az állományt szinten tartani sem lehet, nemhogy jelentősen növelni. Ezt az állapotot fenntartani már nem lehet a jövőben.- Kevés öszegjuta karbantartásra, azaz az eliszapolódott vizek gondozására. Az egyesületet azért nem foglalkoztatja ez a kérdés, mert 15 évre kapta meg a halászati jogot és nem ők a tulajdonosok, sem a vízkezelők, pénzvagyo- nuk is csekély, és így önálló beruházásba nem kezdenek bele. Persze a szükséges karbantartásokra, kármegelőzésekre így is jelentős összegeket fordítanak. A megoldás az lehetne, ha a halászati jog hosszabb - például 30 éves - időszakra szólna. De arra is lehetőséget kellene biztosítani, hogy ha a jogosult nem teljesít, vagy tisztességtelen módon gazdálkodik, akkor a jog visszavonható legyen ezen idő lejárta előtt is. S tudomásul kellene venni miniszteriális szinten, hogy a horgászkezelésű vizek is a nemzeti vagyon részei. ló állapotuk fenntartása, akár a víz vagyon, akár a halállomány szempontjából, akár a természetvédelem szempontjából nem mellőzhető, ezért e víztestekre is ki kellene terjeszteni legalább az ágazati pályázatokat. Azt hiszem, el kellene kezdeni egy szakmai vitát ezen a területen. Ezt kezdeményeztük a MOHOSZ-nál a közelmúltban. A jogkövetés kérdésköréről szólva az tény, hogy a halászati törvény az elmúlt 10 évben alapvetően rendezte a benne megjelölt szereplők közti viszonyt. De mára az élet több területen meghaladta az abban leírtakat. Illetve van olyan része is, amit még a mai napig sem hajtottak végre. Például: a társadalmi halőrök tevékenységének szabályozása. Már gyűlnek a javaslataink a módosításhoz.- A horgászok közti viszony többnyire normálisnak tekinthető. Viszont az utóbbi 2-3 évben olyan jelenségekkel találkozunk, hogy a horgászok nincsenek egymásra tekintettel, durva hangnemet használnak, szinte testi erőszakig mennek egyes viták. Olyan eszközökkel jelennek meg a vízparton, ami inkább fegyvernek használható tárgy és nem horgászkellék, és még sorolhatnék eseteket. ló lenne, ha a vízpart a kötetlen, félelmek nélküli kikapcsolódás színtere maradna, nem pedig a ki kit győz le hanggal, testtel küzdelmeké. A jogkövetésről csak annyit kívánok megjegyezni, hogy néhány „küzdő” szellemű kritikusnak tudomásul kellene venni, hogy az egyes vízterületek horgászati rendje demokratikus úton alakul ki és a többség érdekeit van hivatva szolgálni. Ha valaki a szabályok előzetes megismerése után úgy dönt, hogy azt az adott területi engedélyt megveszi, akkor köteles az azon levő feltételrendszert betartani és másokkal is betartatni, nem pedig másnap, már a saját szája íze szerint értelmezni, és szándékosan megszegni. Bízom benne, hogy a kölcsönös megértés, a másik horgász iránti figyelem lesz a jövőben a meghatározó, és a vadhajtásokat sikerül lenyesni. A horgászatnak gazdaságilag is komoly súlya van A több mint 10 ezer tagot számláló megyei horgász közösség igen eredményesen alkalmazta a halfogás engedélyezett módszereit. A leadott fogási naplók alapján 157,7 tonna pontyot, 6,7 tonna csukát, 4,3 tonna süllőt, 5,5 tonna harcsát, 1,1 tonna balint, 0,2 tonna angolnát, 0,4 tonna márnát, 0,1 tonna kecsegét, 15,6 tonna amurt és 67,9 tonna egyéb halat zsákmányoltak. Ezen eredményekkel a megyében az egy főre eső fogási átlag 34 kilogramm lett a 2006-os 29 kilogrammal és az összesen 244 ton-, nával szemben. Az országos egy főre eső fogási átlag egyébként 26,2 kilogramm. Természetesen ezek az eredmények a ráfordításokkal szinkronizálnak, mivel több mint 107 mü- lió forintért történtek hal vásárlások a horgász szervezetek részéről. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy gazdasági szempontból is figyelemre méltó a horgászat. Ugyanis több vállalkozás építhet ezen felvevő piacra, megyén belül, és azon kívül is. ■ Á. Sz. Jut az összegből, tehát másnak is érdemes pályázni A természetes vizek halállományának megőrzése, fejlesztése, védelme, környezeti feltételeinek javítása érdekében kiírt FVM pályázatok elbírálása a napokban történt meg a megyében. A bíráló bizottság - amelynek tagjai a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetségének, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőségnek, valamint az FVM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal Vadászati és Halászati Felügyelőségének képviselői voltak - a benyújtott pályázatokat a kiírásnak megfelelőnek minősítette. A Szedres és Vidéke HE 610 ezer forint támogatást nyert el növendék halak telepítésére, ezen belül a compó állomány növelésére is. A Tolnai HE 2 millió 708 ezer forint támogatást kapott a kétnyaras ponty és az előnevelt csuka és balin állomány behelyezésére. A Bátai HE a bekerülés ötven százalékát kitevő 324 ezer forint pályázati pénzből a Kesze- ges tó északnyugati részének iszaptalanítását és hínártalaní- tását, a horgászati feltételek és az élőhely javítását igyekszik megoldani. A Dunaföldvári Sport HE a halállomány pótlására, valamint a halállomány élet- feltételeinek javítására 1 millió 500 ezer forintban részesült. A legjelentősebb összeget - 3 millió 504 ezer forintot - a Gemen- ci Erdő és Vadgazdaság Zrt. pályázata kapta. Ebből az összegből a vízterületek, és a hozzájuk kapcsolódó elsődleges és másodlagos fokok tisztítását, karbantartását, a vizes élőhelyek fejlesztését végzik el. A bíráló bizottság ezúton is felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy jövőre is várhatóan hasonló összegű lehetősége lesz Tolna megyének. Ezért másoknak is érdemes lesz pályázni. ■ Sz. Á. AZ OLDAL A HORGÁSZEGYESÜLETEK TOLNA MEGYEI SZÖVETSÉGÉNEK TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. A megyében gyakorta akasztanak meg a horgászok kapitális halakat Az egyesületek saját vízterületet szeretnének A Címben megfogalmazott igény sokszor felmerül mostanában. Gecse Lajos szerint ez érthető, ám már nincsenek szabad víztestek. Ha lennének is piacképes tógazdaságok, és jogosultak lennének ezek megszerzésére az egyesületek, akkor azonnal előkerülne a pénzügyi fedezet kérdése, vagyis inkább hiánya. Terveket lehet szövögetni, de ez nem pótolja a tagság komoly anyagi hozzájárulását. Az esetleges fejenkénti több 10, vagy 100 ezer forintos plusz költséget az elnök ismeretei szerint csak kevesen vállalnák. ■ A rend a többség érdekeit szolgába. I l
