Tolnai Népújság, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-25 / 96. szám
2007. ÁPRILIS 25., SZERDA PfflPPP -X Od'&> H: GAZDASÁG 7 Országos ima az esőért szárazság Megsínyli a gabona - a krumpli egy százassal drágább A magyar burgonyát már megettük, de van újkrumpli. Gyakran importáruval kell beérnünk, a hazai termelőnek alig éri meg burgonyával foglalkozni. Reklamáljunk, ha nem látszik a lejárat napja élelmiszerprőba Olvasónk hallott az éves vizsgálatról, amelyet a fogyasztóvédelem végzett az élelmiszeriparban. Sokmilliós büntetést róttak ki lejárt szavatosság miatt. Mire kell tehát figyelni? Vásárláskor nem tanácsos hűbelebalázs módjára beledobálnunk a holmit a kosárba. Tüzetesen nézzük meg az időpontot, amíg az élelmiszer a minőségét megőrzi. Ennek jól láthatóan rajta kell lennie a csomagoláson- mondta Magdus Agnes, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezető főtanácsosa. Figyeljünk rá, hogy nem pont a vásárlás napján jár-e le a vágyott termék szavatossága. Számos üzlet ugyanis azokat akcióban árusítja. Céljuk, hogy vegyék meg a már-már lejárt élelmiszert is, ne maradjon a nyakukon. Ennek a fogásnak csak akkor engedjünk, ha biztosak vagyunk benne, hogy az árut még aznap felhasználjuk, elfogyasztjuk. Mert hiába olcsó valami, ha az egészségünk bánja: mindjárt drága mulatság lesz a vásárlásból. (Lebetegszünk, kiesünk a munkából, amit a fizetésünk bán.) Ha nem látható jól a lejárat napja, reklamálni kell. Előfordul persze, hogy valami később is jó, mint amit a rajta szereplő dátum mutat. Olvasónknak egy kereskedő például azt mondta, ne dobja ki a „lejárt” fűszereket, mert azoknak kutya bajuk. Ebben is van igazság- erősítette meg a szakember. A lejárati idő csak arra vonatkozik, meddig hozható a termék kereskedelmi forgalomba. De a fűszerek például, mondjuk az őrölt bors is, valóban elállnak. Legföljebb az élvezeti értékük csökken. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fog}'asztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Március óta nem esett kiadós országos eső, ráadásul a hőmérséklet is magasabb a szokásosnál. Éjjel meg néhol fagy. A szárazság miatt veszélyben van a búza, az árpa és a szőlő fejlődése is. Vég Márton A hirtelen jött tartós meleg miatt egy hónappal korábban kelt életre a természet. Az ősszel elvetett árpa és búza kalászt bontott, már látszanak rajta a magkezdemények is, holott csak május végén kellett volna kifejlődniük. Bár hivatalosan még nincs aszály - legutóbb márciusban volt országos eső -, ilyen „csodára” évtizedek óta nem volt példa, így a kombájnok tízezreinek is június vége helyett már májusban a földeken kell lenniük, hiszen az aratás is korábban kezdődik a szeszélyes időjárás miatt. A felgyorsult fejlődésnek azonban nem kell örülni, mivel a gyors tempó a termés csökkenését eredményezi. A kevesebb búza pedig drágább kenyeret jelenthet. „Az őszi vetésű kalászok nehezen viselik a meleget, a szárazabb területeken - ez a szántók negyedét-ötödét jelenti, főleg a Duna-Tisza közén - a növények számára fontos felső talajréteg porszáraz, az alsóbb levelek pedig már száradnak” - mondta lapunknak Uhercsák András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa szerint egyelőre nem nagy a baj, de ha az elkövetkező hetek sem hoznak országos esőt, akkor a gazdáknak komoly káraik lehetnek. Ráadásul a száraz időre jellemző kelési problémákon túl a kártevők elszaporodásától is tartani kell, a védekezési és termelési többletköltségeket pedig majd végsősoron a fogyasztónak kell majd megfizetnie. „A mag még száraz időben is kihajt, hiszen a jó magágy megőrizte a kevéske téli csapadékot, de a népi bölcsesség most talán duplán igaz: májusi eső aranyat ér! Nemcsak a gazdáknak, de a lakosságnak is esőért kell imádkozniuk” - mondta Uhercsák András. A MOSZ szakembere hozzátette, a tavaszi vetésű növények esetében - kukorica, napraforgó és cukorrépa - még nem lehet tudni semmi biztosat, hiszen mindenki számára rejtély, hogy milyen időjárást hoz a nyár. Öntözni azonban csak 250-270 ezer hektáron tudnak, miközben 5,8 millió hektár mezőgazdasági területet tartanak nyilván az országban. Kritikus helyzetben van a repce: a növény már április elején kivirágzott, ami csak a méhészeknek jó hír, mivel a csapadékhiány miatt teljesen kiszáradhat. A villányi borászok is aggódnak, hiszen a szőlőnek sürgősen esőre van szüksége, a tőkék ugyanis csapadék nélkül nem tudnak fejlődni. Ugyanakkor egyelőre jó termés ígérkezik a gyümölcsösökben, akár rekordtermés is lehet. Bár hétfőre virradó éjjel jelentős fagykár érte a kertészeteket Szabolcsban, Borsodban és a Hajdúságban is. A mínusz 3-8 fok nem tett jót az almafáknak, de a hideget megsínylették az őszibarack-, a meggy-, a cseresznye-, a szilva-, illetve a bogyós gyümölcsű ültetvények is. „A hazai burgonya ezekben a napokban fogy el, s most már az újkrumpli megjelenéséig csak importáru van a zöldségeseknél és a nagy üzletláncokban” - mondta kérdésünkre Szentir- may András. Az Országos Burgonya Terméktanács elnöke hozzátette, hogy valószínűleg hosz- szabb távon fel kell készülni az importáru szerepének növekedésére, mert a magyar termelőknek a magas ár ellenére alig éri meg a burgonya termelése. A krumpli ugyanis száz forinttal többe kerül, mint tavaly. Ennek oka, hogy tavaly külföldön is kevés termett, így csökkent a kínálat, ellenben a kereslet változatlan maradt. Többen születnek és többen halnak meg az idei Év első két hónapjában többen születtek, és a halálozás aránya is magasabb volt a tavalyi év első két hónapjához viszonyítva - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozott adataiból. A házasságkötések száma tizenhat százalékkal kevesebb, ám a születésszám kicsivel, de növekedett. Jelenleg tízmillió- hatvanegyezer lakosa van hazánknak, áll a KSH jelentésében. Vérfrissítés az államigazgatásban A központi közigazgatás közel százötven pályakezdőnek kínál bruttó százhatvanezer forintos fizetésű állást. A feltétel, hogy az élmúlt két évben diplomáztak, nem volt még állásuk, nem múltak el harmincévesek, és jogosultak a kedvezményeket nyújtó Start-kártyára. A nyári felvételi kiválasztást követően szeptembertől a Miniszterelnöki Hivatal mellett tíz szaktárca várja a fiatalokat. Hiány szempontjából bajnokok vagyunk átfogó, elsősorban kiadás- csökkentésre alapozó államháztartási reformok nélkül nincs gyors gazdasági növekedés - jelentette ki Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter úgy véli, többletnövekedési energia csak az államháztartás kisebb terjedelme és kisebb hiány mellett nyerhető. A betegek helyzetének változására pedig egy többcsatornás egészségügyi biztosítási rendszert ajánl. Bokros: államháztartási reformot Nem jött be a népi bölcsesség, májusig várni kell A népnyelvben az április elvileg a szeszélyességéről híres. A változékony időjárást az átmeneti évszakban a sarkvidéki és a szubtrópusi légtömegek harca okozza. „Az idén egy makacs nyugat-európai anticiklon megcáfolta ezt a népi hipotézist. Az előrejelzések szerint május másodikáig nem lehet számítani országos esőzésre” - mondta lapunknak Buránszkiné Sallai Márta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai elnökhelyettese hozzátette, továbbra is jellemző marad a hőmérséklet-ingadozás, tehát az éjszakaifagyokat nappali kánikula követi. Lemaradtak a magyarok kötvények A külföldi tulajdonosokat kifizeti az állam Tizennégy vonal szűnik meg vasútreform Újfajta menetjegyet is bevezet a MÁV Zrt. Nem kapnak pénzt a magyar államtól a második világháború előtt kibocsátott kötvények tulajdonosai - döntött még április ló- án az Alkotmánybíróság (Ab). „A taláros testület végleg lezárta a magyar tulajdonosok előtt a jogérvényesítés útját, miközben az állam külföldi magán- személyeknek összesen több tíz- milliárd forintot fizetett ki, illetve fog kifizetni az értékpapírok után” - sérelmezte a döntés után a magyar kötvénytulajdonosokat képviselő egyik ügyvéd. Vad Tibor közölte, hogy a bíróságok után az Ab is elévülésre hivatkozva tagadta meg a követelés érvényesítésének lehetőségét. 1945 előtt az állam és az önkormányzatok, városok, vármegyék kötvénykibocsátással fedezték költségvetési szükségleteik egy részét. A kötvények jelentős részét értékálló valutában bocsátották ki, így azokat sokszor kül■ Pár száz még élő magyar kötvénytulajdonos elesik 300-400 millió forinttól. földiek vásárolták meg. A legnagyobb vásárlók a magánszemélyek mellett a nyugdíjbiztosítók voltak. A kötvényeket tőzsdén lehetett adni-venni, ahol külföldön még az 1970-es évek végéig szerepeltek ezek az értékpapírok. A világháború után a magyar állampolgároknak lehetetlenné tették az igényérvényesítést, hogy bírósághoz forduljanak, egészen 1988-ig. A külföldi kötvénytulajdonosokkal a magyar állam titkos megállapodásokat kötött, és az 1950-es években megkezdődött a külföldi kötvénytulajdonosok kifizetése, ami várhatóan 2017-2018-ig tart. Az eredeti követelésállomány összesen mintegy 60 milliárd forint volt, amelynek 90 százalékát külföldiek birtokolták. A még életben lévő néhány száz idős magyar kötvénytulajdonos mintegy 300-400 mülió forintos követelését több tucat polgári perben próbálták érvényesíteni az 1990-es évek közepétől, eredménytelenül. ■ É. S. Hová tartunk? Elemzik az igényeket. Az előzetes sajtóinformációkkal ellentétben - miszerint hatvanöt szárnyvonalon szűnhet meg a személyszállítás a közeljövőben -, csak tizennégy vonalat számolna fel a MÁV Zrt. A vállalat vezetői azt tanulmányozzák, milyen finanszírozási lehetőségekkel élhetnek. Heinczinger István vezérigazgató egy háttérbeszélgetésen kijelentette, nem változik meg a cég állami támogatása, ám a MÁV arra törekszik a jövőt tekintve, hogy saját erőforrásait mozgósítsa. A vasúttársaság felméri az utazási igényeket, illetve szeretnék meghatározni a személyszállításhoz kapcsolódó kedvezmények költségvetési támogatását. Emiatt úgynevezett viszonylati menetjegyet vezet majd be a vasúttársaság, amely arról is ad információt, hogy a szolgáltatást igénybe vevők honnan hova utaznak, és ennek értelmében természetesen a távolságot is pontosan meg tudják határozni. Az állami mamutvállalat több mint háromszázmilliárd forintos tartozását a MÁV Cargo Zrt. eladásából, feleslegessé vált ingatlanjai hasznosításából, külső források bevonásával és létszámleépítéssel szeretné csökkenteni. A vasúti mellékvonalak valós költségeinek ismerete tükrében a jövő évben a mostani tizennégy mellett további tíz szárnyvonal szűnhet meg. ■ P. A.
