Tolnai Népújság, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-18 / 90. szám

2007. ÁPRILIS 18., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TŰKOR 3 JEGYZET STEINBACH ZSOLT Nyakatekert kompetencia egy két kormost azért már kiérdemelt volna néhány oktatási főszakértő a gyer­mekség ellen elkövetett bűntette okán. Évek óta mondogatjuk, milyen leter­heltek a diákok, mennyi fö­lösleges adattal tömik a fe­jüket. De közben nem tanul­nak meg logikusan gondol­kodni, értően olvasni. Csak­hogy ma is elég belelapoz­nom a gyerekeim valame­lyik tankönyvébe ahhoz, hogy találjak olyan nyakate­kert és semmire sem kellő meghatározást, amit legfel­jebb bemagolni lehet. most itt ez a kompetencia­alapú oktatás. Azt mondják, a gyerekeknek olyan képes­ségeket ad, ami az életben való boldogulásukhoz legin­kább kell. Ahol persze soha nem a biflázás, a gépies fel­adat-végrehajtás révén „ki­művelt” emberfő a nyerő. Ne­kem szimpatikus a dolog. De igazából akkor lennék meg­győzve, ha ehelyett a „kom­petenciaalapú” förmedvény helyett találnának egy vilá­gos, magyar kifejezést. Ha igaz, gondolkodás, szövegér­telmezés kérdése az egész. Aranydiploma a támogatásért a rendőröktől PAKS-BUDAPEST Aranydiplomát adományozott a nemzetközi rendőrszervezet, az IPA Faller Dezsőnek, a Renimpex Kft. paksi ügyvezetőjének. Az ORFK székházában, az IPA éves küldött értekezletén vette át a kitüntetést dr. Sipos Gyula rendőrtábornoktól. Az elisme­rést a paksi csoport számára nyújtott önzetlen anyagi és er­kölcsi támogatásért kapta, amellyel nagyban hozzájárult a tagszervezet céljainak megva­lósításához. A rangos elisme­résben minden évben egy tá­mogató részesülhet. ■ V. T. Gondolkodom, nem magolok eredmény Gyorsabb tanulás, nehezebb felejtés az új módszertannal Hatékonyabb tanulás, tar- tósabb és könnyebben fel­idézhető tudás. Többek közt ezt ígéri a kompeten­ciaalapú oktatás, amely­ről tegnap rendeztek kon­ferenciát Szekszárdon. Steinbach Zsolt szekszárd - Borítékolom, hogy a diákok szövegértési, olvasási, ma­tematikai problémamegoldási ké­pességei jelentős mértékben fog­nak javulni azokban az iskolák­ban, amelyek az úgynevezett kompetenciaalapú oktatási mód­szertant alkalmazzák - nyilatkoz­ta lapunknak Pála Károly, a SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképző Kht. ügyvezető igazgatója a témáról rendezett tegnapi régiós konfe­rencián. A szakember elmondta: a kom­petenciaalapú oktatás lényegé­ben azt a hagyományos oktatási rendszert váltja fel, amelynek szereplői passzív tanulók és töb- bé-kevésbé aktív pedagógusok. Az üyen órák előadás-jellegűek, a pedagógus elmondja az anya­got, a következő órán pedig visz- szakérdezi. A kompetenciaalapú oktatás­ban ezzel szemben az osztályte­rem egy műhely, ahol a diákok és a pedagógus együtt tevékenyked­nek. Ebben a módszertanban a pedagógus inkább egy segítő, aki azonban nem kész megoldást kí­nál, amit a gyerek bemagol és visszamond, hanem gondolkodá­si, problémamegoldási képessé­get fejleszt. Pála Károly ugyan­akkor azt is hangsúlyozta: a tan­órákon mindeközben természe­tesen ismereteket is közvetíte­nek, hiszen a kultúra, az ismere­tek átadása nem száműzhető az iskolából. Ezzel az aktív mód­szerrel történő tanulás viszont sokkal hatékonyabb, jóval tartó- sabb és felidézhetőbb tudást eredményez. A SuliNova fejlesztési igazga­tó-helyettese, Puskás Aurél el­mondta: idehaza 2005-ben kez­dődött a kompetenciaalapú okta­tási program kipróbálása. Ebben eddig mintegy 1200 intézmény, több mint 11 ezer pedagógus és közel 89 ezer diák vett részt, va- lamüyen szinten. Pála Károly szerint még egy-két évnek el kell telnie, hogy a válto­zásokat konkrétan mérni lehes­sen. A pedagógusok és a szülők tapasztalatai szerint az viszont már most jól érzékelhető, hogy az új módszertani programban részt vevő gyerekek egymásra sokkal jobban odafigyelnek. Megtanul­nak együttműködni, sokkal nyi- tottabbak, közlékenyebbek, ott­hon is. Nem utolsó sorban pedig szívesebben járnak iskolába, ami a tudás elsajátításának egyik leg­fontosabb mozgatórugója. A kompetenciaalapú oktatás jövőjével kapcsolatban az ügy­vezető azt mondta: reméli, nem jut ez is a nagy lendülettel beve­zetett, aztán éppolyan gyorsan elfelejtett oktatási reformok sor­sára. Szerinte a diákok körében végzett lehangoló kompetencia­mérések vannak annyira sokko- lóak, hogy a magyar gyerekek képességszintjének javítása ér­dekében folytatódjon az új okta­tási módszertan elterjesztése az iskolákban. Együttműködnek a régiós fejlesztési központok- pedagógusaink tapasztalatai alapján mondhatom, hogy a kompetenciaalapú oktatásban részt vevő diákjaink teljesen másképp gondolkodnak. Ese­tükben nem az ismeretközpon­túság kerül előtérbe, inkább a képességfejlesztés - mondta la­punknak Matókné Misóczki Mária, a szekszárdi Garay isko­la igazgatója, a Dél-dunántúli régió Térségi Iskola- és Óvoda­fejlesztő Központ (TIOK) kon­zorciumvezetője. BAJSZNÉ KISS MAGDOLNA, a tér­ség másik TIOK-ja, a „Pannon Kaptár” konzorciumvezetője többek között azt emelte ki: a Pannon Kaptár intézményei­ben bevezetett program meg­mutatta, hogy átlagos adottsá­gú iskolákban is eredményesen működtethető a kompetencia­alapú oktatás, ami valóban a használható tudást és a gya­korlatias szemléletet erősíti. A TÉMÁBAN AZ ELMÚLT két ÓV SO rán jelentős tapasztalatot és tudást szerzett két szekszárdi székhelyű TIOK a tegnapi konferencián együttműködési megállapodást írt alá. Vaszariné Séféi Eszter és Posztós Éva a matematika tanítása során használt, gyakorló pedagógusok által fejlesztett taneszközöket nézi A demokrácia közös kincs Dunaföldváron dunaföldvár Közös kin­csünk a demokrácia címmel szervezett előadás-sorozatot a Dunaföldvári Part-Oldalak Kulturális Egyesület. A ne­gyedik előadó, Vajda Mihály akadémikus a demokratikus társadalom szerkezetéről be­szélt. A következő és egyben utolsó előadás május 2-án lesz. A vendég Orbán Jolán, a Pécsi Tudományegyetem filozófusa, (se) Vendégekkel, sporttal köszöntötték a tavaszt gerjen Tavaszköszöntő sportnapot tartott a Gerjeni Fiatalok Egyesülete. Duna- szentgyörgyi és faddi fiata­lokat is vendégül láttak. A sportcsarnok emeletén a pingpong-, a küzdőtéren a foci- és a röplabda pattogott. A program este a Duna-parton folytatódott, ahol tábortűz, szalonnasü­tés, zene és tánc várta a lá­togatókat. (se) Konferencia a nukleáris energia kilátásairól paks-pécs Az atomenergia jelenéről és jövőjéről szól az a konferencia, melyet a Pak­si Atomerű Zrt. a Magyar Atomfórum Egyesülettel kö­zösen szervez. A tudomá­nyos ülés április 18-án 10 órakor kezdődik Pécsett. Előadást tart Herczog Edit európai parlamenti képvise­lő, dr. Gerse Károly, az MVM Zrt. vezérigazgató-he­lyettese. Az előadók között vannak a paksi atomerőmű munkatársai is. (vt) Első helyezés az internetes pályázaton szekszárd Első helyezést ért el az internetes Toliinga pályázaton Reisz Ilona, simontornyai származású képzőművész - derül ki a TolnaArt hírleveléből. A Székesfehérváron élő alko­tó, aki a Tolna megyei kép­zőművészeti események rendszeres résztvevője, a rajzművészet kategóriában nyerte a díjat, Gyász című művével, (sk) @ további hírek: www.tolnainefujsag.hu Ezermilliárd a környezetért keop Minisztériumi roadshow a pályázati eredményért Nyugaton eszik, keleten nem spárgaszüret A szedők kétharmada vendégmunkás A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevéhez köthető források felhasználása eddig is mintaszerű volt, hiszen minden rendelkezésre álló pénzt eljuttat­tak a címzettekhez. Dióssy Lász­ló államtitkár abban bízik, hogy ez az elkövetkezendő hét évben is így lesz. Ezért szervezik a régiós rendezvényeket, ahol az érdekel­tek nem csak megismerhetik a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) céljait, hanem azt is megtudják a szakembe­rektől: milyen a jó pályázat. Mivel országos programról van szó, s régiók harcolnak a támogatásokért, ezért a biz­tatás mellett szakszerű se­gítségre is szükségük van az Dióssy László ál­lamtitkár önkormányzatoknak, vállalkozá­soknak és civil szervezeteknek. Wekler Ferenc azt mondta, az uni­ós pénznek lesz helye, hiszen a ré­gióban 200 településnek nincs egészséges ivóvize, s számos más probléma is megoldásra vár. Kovács Kálmán, a szaktárca másik államtitkára a KEOP-ot a fejlesztés és fejlődés programjá­nak nevezte. Az év második felé­ben megjelenő pályázatok töb­bek között az egészséges, tiszta települések megteremtését, a vi­zek, a természeti értékek védel­mét, a megújuló energiahordozó felhasználásának növelését, a fenntartható termelési és fo­gyasztási szokások erősítését szolgálják majd. ■ L. J. tengelic A dilemma régi keletű: nagyüzemi művelés vagy csalá­di vállalkozás. Buják Imre sze­rint mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Az évente körülbelül 400-500 tonna spárgát termelő tengelici mező- gazdasági részvénytársaság el­nöke a kultúrnövényről azt mondta, hogy gondozni köny- nyebb az egybefüggő területet, szedetni viszont gazdaságosabb lenne kisebb ültetvényekről, ki­sebb közösségekkel, a falujuk határában. Eleinte környékbeli idény­munkásokkal próbálták megol­dani a betakarítást Tengelicen, de hamar bebizonyosodott, hogy nincs elég jelentkező. Míg koráb­ban a számuk elérte a száznyolc­vanat, most tizenkét helybeli van. Az elnök szerint kevés a fi­atal, és az sem lelkesíti őket, hogy a minimálbérnél jóval töb­bet kereshetnek. De van, aki tá­volról is idejön a pénzért. A spár­gázok kétharmada vendégmun­kás: főként Szerbiából, Szlováki­ából, Romániából. A növény kedveli a homokos talajt, egyébként nagyon kényes, a csapadékra is, a hőmérséklet­re is. Könnyen romlik, ezért ala­pos szervezőmunkát igényel, hogy a szedést követően, hűtőka­mionokban mihamarabb a nyu­gati piacra kerüljön. Ott keresik a spárgát, Kelet-Európábán nem közkedvelt. ■ Wessely G. A magyar konyhában még nincs jelen létesítésekor, 1993-ban, a ten­gelici volt Európa legnagyobb spárgaültetvénye, a maga 97 hektáréval. Az újratelepítést kö­vetően 2004-ben alakult ki a mai 92 hektáros terület De idő közben Berlin közelében egy 1200 hektáros ültetvény is ter­mőre fordult. A magyar spárga híre jó. Az Alfáidon is elkezdtek e növénnyel foglalkozni. Egyelő re szinte minden termelő kül­földre szállít Értékesítési gond­jaik nincsenek, csak itthon. A magyar konyhában még mindig nincs jelen a spárga.

Next

/
Thumbnails
Contents