Tolnai Népújság, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-17 / 89. szám
7 2007. ÁPRILIS 17., KEDD GAZDASÁG JÓ TANÁCS Tatarozókkal bánjunk csak óvatosan! mesterek Olvasónk a tavasz beköszöntével fel akarja újíttatni lakását. A vállalkozókról annyi rémtörténetet hallott már, hogy tanácsot kér, mi mindenre figyeljen, hogy ne csapják be. Sok becsületes szolgáltató dolgozik a piacon, olvasónk félelme mégis jogos. Számosán jártak már pórul haszonleső vállalkozókkal. Ezért aki mestereket hív, legyen óvatos. Elsősorban azokkal, akik szórólapon hirdetik magukat - figyelmeztet Magdus Ágnes, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezető tanácsosa. A szórólapon szereplő vállalkozóknak ugyanis gyakran ez az egyetlen elérhetőségük. Kellemetlen lehet, hogy ha később panasz van a munkára, hiába keressük a felszívódott mestert. Szintén gyanús, ha a vállalkozó nem hajlandó számlát adni. Ez esetben előfordulhat, hogy bejelentés nélkül dolgozik, mi pedig szintén bottal üthetjük a nyomát később. Igaz, sokan mondják: ha számlát kérnek, akkor a munka az áfával többe kerül. Ez tény, de gondoljunk bele: úgy csak egy bizonyos százalékot fizetünk rá, számla nélkül pedig az egészen könnyen rajtaveszthetünk. Ha ugyanis jogvitára kerül sor, dokumentumokkal kell igazolnunk, hogy az illető vállalkozó nálunk dolgozott. Ehhez pedig a számla elengedhetetlen. Az árajánlatra is ügyeljünk. Kérjük írásban, hogy feke- tén-fehéren le legyen fektetve, miben állapodtunk meg. Nehogy aztán olyan kellemetlen meglepetés érjen bennünket, hogy a vállalkozó mégis többet kér. A munkát pedig csak a végén és a számla ellenében fizessük ki. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacMaxelspringer. h u MÁV: újabb járatritkítás? leépítés A gazdasági tárca bezáratná a vasútvonalak felét Vakvágányra kerülhetnek a vasúttársaság dolgozói: a gazdasági tárca több mint 3300 kilométer vasútvonal megszüntetését tervezi a hírek szerint Brutális leépítés előtt áll a magyar vasúttársaság, amennyiben megvalósulnak a gazdasági tárca kiszivárgott elképzelései. A tervezetek szerint a vonalak felén megszűnne a közlekedés. Farkas Károly Újabb vasútvonalak bezárását fontolgatja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). Sajtóértesülések szerint a leépítés 70 vonalat érinthet, közvetve az ország lakosságának mintegy tizedét, azaz egymillió embert vágva el így a kötött pályás közlekedéstől. A Népszabadság információi szerint a drasztikus lépésre azért kerül sor, mert a MÁV nem tudja finanszírozni a vonalakon a személyszállítást, a mostani menetrend fenntartásához ugyanis 41 milliárd forint hiányzik. Jelenlegi menetrendje változatlanul hagyásához 131 milliárd forint állami költségtérítésre lenne szüksége 2008-ban a MÁV Start Zrt.-nek, az állami vasút július elején megalakuló személyszállító cégének. Ebből az összegből a 2006 decemberében 13-14 százalékos menetrendbővítést végrehajtó vasút, ahogy az idén is, éves szinten 1,18 millió szerelvényt közlekedtethetne. Ennek a támogatásigénye viszont 41 milliárd forinttal lépi túl a vasúti személyszállításra idén rendelkezésre álló, és jövőre is változatlan összegben betervezett keretet. A MÁV a személyszállítási közszolgáltatásokra és á pályahasználati költségekre 2008-ban csak 102,9 milliárd forintot kap az államtól, ebből 90 mil- liárdot fordítanak a személy- szállításra. A GKM sajtóosztályán kérdésünkre elismerték, hogy készítettek tervezeteket a leépítésről, a részletekről azonban nem nyilatkoztak. A MÁV ez alapján öt Az átalakítás vesztesei a keleti és északi megyék lennének. modell kidolgozását kezdte meg a 2008. évi menetrendre. A vasút illetékesei több érdemi információval nem tudtak szolgálni kérdéseinkre. „A gazdasági tárca dönt arról, hogy jövőre milyen vonalakra mennyi járatot rendel meg a MÁV-tól, így erről egyelőre még nincsenek információink” - mondtakérdésünkre Horváth Gergely, a társaság sajtóreferense. Ha megvalósul a radikális járatcsökkentés, úgy akár kevesebb mint a felére, 1,18 millióról 514 ezerre csökkenhet a MÁV járatainak száma. Ennek jegyében az összes törzshálózati vonalon törlik a betétjáratokat (vagyis a vonal egy szakaszán közlekedő, Kábellopás miatt álltak hét végén a vonatok ISMERETLEN TETTES ellopott 15 méternyi kábelt, ez okozta a vonatkéséseket a Budapest-Debrecen szakaszon pénteken. A kábellopás miatt a Pestszentlő- rinc és Vecsés közötti biztosító- berendezés használhatatlanná vált, ezért csak akkor lehetett továbbengedni a vonatokat, ha az előző szerelvény beérkezett. Ez eleinte csak 15-30 perces késéseket eredményezett, de volt olyan szerelvény is, amely 300 percet, vagyis öt órát késett. az egyébként felújítás alatt álló Budapest-Vecsés közötti szakaszon csak egy vágányra szűkített vonalon közlekedhetnek a vonatok. Ezért a Bu- dapest-Szolnok között közlekedő Intercity vonatokat menetrend szerint más úton közlekedtetik, ezek a szerelvények nem késtek. mindkét végállomást nem érintő járatokat), és kétóránkénti eljutá- si lehetőséget biztosítanának az utasoknak. Ezek szerint például megszűnik a Dombóvár-Baja vonal, a Budapest-Hegyeshalom vonalon az Intercity és a nemzetközi járatok kivételével teljesen eltűnik a személyforgalom. Az átalakítások legnagyobb vesztesei mégis a keleti és északi megyék. Nógrádban például az Ipoly menti települések vasúti elérhetősége teljesen megszűnne, Hevesben az Eger városát Ózddal összekötő vonal, Kecskeméten a Budapest-Cegléd-Szeged fővonalon közlekedő vonatok kivételével minden más mellékvonali közlekedést is felszámolnának. Több vonalat Békés megyében is megszüntetnének, például az Orosházát Battonyával összekötőt. A Szeged-Békéscsaba vonalon kétóránként követnék egymást a szerelvények. A személyszállítás racionalizálásának tavaly nyári bejelentésekor a szaktárca csak 28 vasúti mellékvonal 942 kilométerén számolt a vonatok leállításával. A most napvilágra került tervezet azonban már 3300 kilométeren szüntetné meg a vasúti közlekedést, ezzel 650 ezer embert teljesen elvágva a kötött pályás közlekedéstől. Egymillió embert hátrányosan érintene az átalakítás. Oroszok: nyolcmilliárd felett az áruforgalom az orosz-magyar kétoldalú áruforgalom az elmúlt évek dinamikus növekedése eredményeként tavaly már meghaladta a 8 milliárd dollárt, és megközelíti az 1989-es szintet - mondta Alexander Prohorenko, Oroszország kereskedelmi képviseletének vezetője. Kevesebb új autót adtak el az idén idén, az első negyedévben a magyarországi autókereskedések 42 073 új személy- gépkbcsit és terepjárót értékesítettek, 5,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete. Az egyesület összesítése szerint a legtöbb új autót a Suzuki adta el az első negyedévben, majd az Opel és a Ford következik. BKV: háromszorosára emelik a büntetést? jövő hónaptól akár több mint háromszorosára jdrá- gulhatnak a BKV-járműve- ken jegy nélkül utazók pótdíjai. Antal Attila, a BKV vezérigazgatója szerint nincs visszatartó erejük a pótdíjaknak. A jegy nélkül utazók számára jobban megéri 1-2 alkalommal pótdíjat fizetni, mint bérletet venni. Jobban megéri jegyet váltani Állami pénzen szépülnek a fürdők TÖBB MŰEMLÉK FÜRDŐ ÍS állami forrásból szépülhet meg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatának segítségével. Az 1,8 milliárd forintos keretből 3-5 műemlék fürdő korszerűsítését támogatják. Több száz milliárdot bukhat az állam Vállalkozó egyetemeket akar Magyar privatizáció A volt miniszter lehetőséget adna a tulajdonlásra Akár 300 milliárd forintot is veszíthetne kártérítési pereken a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), ha felbontanák azokat a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, amelyeket még a Horn-kormány idején kötöttek. A villamosener- gia-piac nyitása a most Magyarországon működő modell leglényegesebb elemét, a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket (HTM) érinti, amelyek azonnali felbontása esetén a nemzetközi beszállítói kártérítési persorozatot kezdeményezhetnek. Ha a kártérítést az állam az adóbevételekből fizetné, a családok többletterhe átlagosan a féléves villanyszámlájuknak megfelelő összeg, nagyjából 50 ezer forint lenne. Az MVM kész az Európai Bizottság szakembereivel megvizsgálni a már megkötött szeződéseket, amelyek közül jó néhány három éven belül le is jár. Erről heteken belül újabb tárgyalássorozat indul Brüsszelben - mondta megkeresésünkre Mártha Imre, az MVM vezérigazgató-helyettese. Az uniós szakemberek jelezték, hogy más országokban sehol nincs hasonló precedens a szerződések felbontására - tette hozzá. ■ B. J. ■ Az éves villanyszámla fele lehet a tét a háztartásoknak. A politikus szerint nem kelne lába a vállalkozó Intézmények vagyonának „Minden állami felsőoktatási intézménynek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a garanciális elemek megléte esetén szabadabban vállalkozhasson, érdekeltté kell őket tenni, hogy a kezelésükbe adott állami vagyonnal tulajdonosként bánjanak” - hangoztatta tegnap Magyar Bálint a Felsőoktatási Fejlesztési Tájékoztató Konferencián. A fejlesztéspolitikai államtitkárt többen azzal vádolták, hogy privatizálni akarja a felsőoktatást, s ebben a kérdésben vitája van az MSZP-vel is. A volt oktatási miniszter szerint azonban arról van szó, hogy az intézményeknek meg kell engedni, állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság keretei között folytassák oktatói, kutatói, szolgáltatói tevékenységüket, beleértve azt is, hogy az alkalmazottaikkal kollektív megállapodást köthessenek. Az indítvány szerint az intézmények szabadon alapíthatnának vállalkozásokat többségi vagy kisebbségi tulajdonosként. A kft.-k mellett egyéb gazdasági társaságot is létrehozhatnának. A szellemi tulajdon apportként korlátozás nélkül felhasználható egyetemi tulajdon lenne. Magyar Bálint szerint tulajdonosként nem adósodnának el az egyetemek és a főiskolák, s cáfolta, hogy lába kelne az intézmények vagyonának. ■ Z. M. L 4
