Tolnai Népújság, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-16 / 88. szám

2007. ÁPRILIS 16., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Kormánypárti és ellenzé­ki szakpolitikusok érvei csaptak össze pénteken egy agrárfórumon Laki­teleken. Bálái F. István A Lakiteleki Népfőiskola tizen­negyedik alkalommal szervezett mezőgazdasági vitafórumot pén­teken abban a rendezvénysoro­zatban, amelynek mottója: A ma­gyar gazda élni akar! Most az Új Magyarország Vi­dékfejlesztési Program áttekin­tése volt a téma, összefüggésben a Brüsszelnek benyújtott Nem­zeti Fejlesztési Terv részleteivel. A vita kiindulópontja Ángyán Jó­zsef gödöllői professzor, fideszes országgyűlési képviselő azon ál­lítása volt, hogy a vidékfejlesz­tésre tervezett összegek arányai­ról nem folyt érdemi társadalmi egyeztetés. A Brüsszelbe küldött javaslat részletei parlamenti vi­ta nélkül, a kormány döntése alapján alakultak ki, s nem ked­veznek a családi gazdaságok­nak, hanem az egyébként is tő­keerős nagyüzemeket segítik. A kormány álláspontját Ficsor Ádám szakállamtitkár képvisel­te, aki az Új Magyarország Vi­dékfejlesztési Program támoga­tási stratégiájáról és konkrét ösz­szegeiről tartott előadást, össze­foglalva a mezőgazdasági kor­mányzat téziseit. Első helyen a versenyképesség fokozását, a termelés növelését említette, kiemelve az állatte­nyésztés fejlesztését. Másodikként hang­súlyozta azoknak az ambiciózus kisgaz­daságoknak a támo­gatását, amelyek számát országosan 220 ezerre becsülte. Leszögezte azonban, hogy ők nehezen hozhatók ver­senyképes helyzetbe, ezért támo­gatni kell az önszerveződésüket termelői csoportokba. A főként ellenzéki hallgatóság soraiban némi elégedettséget váltott ki az a friss bejelentés, miszerint a kö­zelmúltban tartott hódmezővá­sárhelyi Magosz-kongresszus nyomán Gráf József földművelés­ügyi miniszter az életképesnek tartott, ezért közvetlen fejleszté­si támogatással is segíthető gaz­daságok minősítési szempontjait öt eume méretnagyságról négy euméra szállította le. Ficsor Ádám ezután arra tért ki részle­tesen, hogy a 4 eume méretnagy­ság alatti gazdaságok milyen tá­mogatásra számíthatnak. Ré­szükre a „félig ön­ellátó gazdaságok” számára kiírandó pályázatokat, a fia­tal gazdák támoga­tásának igénybevé­telét, valamint a termelői csopor­tokban való részvételt javasolta. Ezzel szemben Ángyán József a források leosztását kifogásolta. Elképesztő aránytalanságnak ne­vezte, hogy a többséget távol tart­ják onnan, ahol a források van­nak. Szerinte például az agrár- környezet-gazdálkodás jogcímén felvehető támogatások 80 száza­léka „nem a célcsoport számára van lekötve”, vagyis a pénzt nem kaphatják meg azok, akiknek ki­találták. Példaként hozta fel, hogy a fiatal gazdák induló tá­mogatása a teljes vidékfejleszté­si összegnek csupán 0,64 száza­léka, a szaktanácsadásra csupán 0,7 százalék fordítható, a terme­lői csoportok pedig saját jogcí­men az összes pénznek csupán 0,7 százalékát kaphatják. Ezzel szemben a források 38 százaléka fordítható fejlesztési támogatá­sok formájában a „fizikai tőke” növelésére, aminek 80 százalé­kát a 4 eume feletti gazdaságok viszik el. Herbály Imre MSZP-s ország- gyűlési képviselő, a mezőgazda- sági bizottság alelnöke a kor­mányzat rugalmasságát és tár­gyalási, megegyezési hajlandó­ságát hangsúlyozta, példaként hozva fel a Nemzeti Földalap el­lenőrző bizottságában létreho­zott ellenzéki képviseletet. Font Sándor országgyűlési képviselő (Fidesz), a mezőgazdasági bizott­ság elnöke Ángyán Józsefhez csatlakozva leszögezte, hogy az arányokról nem volt társadalmi vita. Válaszában Ficsor Ádám visszautasította a vita mellőzé­sét hangsúlyozó állításokat, ugyanakkor rámutatott, hogy az arányok kialakítása az unió­ban nem parlamenti, hanem kormányzati jogosítvány. A vitafórum résztvevői végül nyilatkozatot fogadtak el, amely­ben az említett arányok mielőbbi módosítását követelték a családi gazdaságok javára. Bonyolult jövedelmezőségi mérőszám az eume az unióban elfogadott, bonyolult jövedelmezőségi és birtoknagyság-mérőszám. Állattartás esetén például 5 eume méretnagyságnak 58 ló, vagy fajtától ßggöen 67-150 szarvas- marha felel meg. A közvetlen fejlesztési támogatással segíthető magyar birtokméret alsó határa 4 eume lett. ■ A gazdálkodó többség elől elzárták a forrásokat. Európai uniós értekezlet Kecskeméten szőlőről, borról A Közös Agrárpolitikától (KAP) a borkultúráig címmel zajlik egy uniós projekt, melynek csúcspontja a 2007. április 19-20-án Kecskeméten tartan­dó nemzetközi konferencia lesz a szőlészet-borászat témaköré­ben. A magyar projektpartner a Bács-Kiskun Megyei Agrárka­mara. A külföldi résztvevők: az olasz Pisa és Ravenna tarto­mány (az előbbi a vezető part­ner), valamint Portugáliából a Lisszabon nagyrégió. A Három Gúnár Vendégházban tartandó konferencián Jerzy Glücksman (EU Mezőgazdasági Főigazgató­ság) elemzi az unió agrárpoliti­káját, majd a tematika leszűkül a szőlő-bor ágazatra. A külföldi előadók, EU KAP-szakértők a többi közt a minőségtanúsítási rendszerekről, a borminőség jellegzetessé tételéről, a Borpiac Új Közös Szervezetéről (OCM), a toszkán bortermelés finanszí­rozásáról, a lisszaboni régió bo­rainak márkajelzéséről és a ra- vennai minőségjavító agronó­miái módszerekről beszélnek. A Duna borrégió szakemberei bemutatják a magyar termelési modellt. A konferencián való részvétel­re a 76/497-072-es telefonon le­het jelentkezni. ■ A. T. S. Terv szerint halad a viperavédelmi program A Kiskunsági Nemzeti Park te­rületén mesterséges körülmé­nyek között tenyésztik a kiha­lófélben lévő rákosi viperát, amelyet a szocializmusban po­litikai okokból parlagi viperá­nak hívtak (nevét azonosítási helyéről, a Rákos-mezőről kap­ta). Több mint egy évtizeddel ezelőtt öt hímet és öt nőstényt fogtak be a szakemberek, és az állomány jelenlegi létszáma már 103 vipera. A tenyésztés során a természetes állapoto­kat modellezik, de előfordult már, hogy császármetszést is végrehajtottak egy viperán. Péchy Tamás, a program igaz­gatója arra számít, hogy a lét­szám 2009-re éri el a hatszá­zat, s attól kezdve évente 80 vi­perát juttathatnak vissza a ter­mészetbe. ■ B. F. I. Fejlesztés és támogatás agrárfórum A nagyok vagy a családi gazdaságok erősödjenek? A lakiteleki agrárfórumon arról folyt a vita, hogy a családi gazdaságok milyen hányadát szerezhetik meg a vidékfejlesztési támogatásoknak Növekvő agrártermelői árak KSH Kétszer annyiba kerül a krumpli, mint tavaly A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt héten hozta nyilvános­ságra az agrártermékek terme- lőiár-szintjének január-februári változását az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A növényeken belül a gabona­Növényi termékek 23,5 Vágóállatok-1,0 Zöldségfélék 5,4 Gyümölcsfélék 18,8 Alma 21,1 Burgonya 110,6 Vágóbaromfi-9,7 Vágósertés-7,9 FORRÁS: KSH röshagyma ara 32,1 százalékkal nőtt, a fejes káposzta ára 23,5 százalékkal csökkent. Az alma 21,1 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, ami je­szazalekkal csökkent a tavalyi év január-február hónapjához viszonyítva. Az állati termékek ára 8,1 százalékkal nőtt (tej: 4,1, tojás: 19,5 százalék). ■ B. F. I. félék termelői átlagára 39,8 szá­zalékkal nőtt, az ipari növények ára pedig átlagosan 6,3 száza­lékkal csökkent. Az olajnövé- nyek ára ugyancsak 6.4 százalékkal esett vissza. A zöldségfélék ára 5.4 százalékkal, a gyümölcsféléké pe­dig 18,8 százalékkal haladta meg a tavalyi esztendő első két hónapjának árszínvonalát. A vö­lentősen befolyásolta az árszín­vonalat a gyümölcsök tekinteté­ben, hiszen az almának van a legnagyobb részesedése. A bur­gonya árnövekedé­se a legszembetű­nőbb. A krumpli ára ugyanis több mint duplájára emelke­dett (110,6 száza­lékkal nőtt) a tavalyi év első két hónapjához mérten. A vágóálla­tok termelői ára körülbelül egy ■ A gabona drá­gább, az ipari növények olcsóbbak. ________________________________________________________________________________________________________HIRDETÉS É Szociális és f f "? fi Munkaügyi * ) £ 4l Minisztérium AZ NCA CIVIL ÖNSZERVEZŐDÉS TERÜLETI ÉS SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS KOLLÉGIUMA PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A Nemzeti Civil Alapprogram Civil Önszerveződés Területi és Szakmai Együttműködés Kollégiuma pályázati felhívást tesz közzé, melynek célja a civil szervezetek tartós területi és/vagy szakmai együttműködésének előmozdítása, továbbfejlesztése, a hosszú távú kapcsolatrendszerek megalapozása, valamint az ehhez szükséges feltételek javítása, különös tekintettel az érdekképviseleti célú tevékenységek támogatására. Támogatási keretösszeg: 402 919 000 Ft. A pályázat benyújtásának határideje: 2007. május 16. A részletes pályázati kiírás letölthető a www.nca.hu , illetve a www.esf.hu honlapokról. További információ: 06-80/204-453 vagy info@nca.hu lEIESIQH Bioetanol készülhet a kábái cukorgyárban energetika A volt kábát cu­korgyár területén épül fel Magyarország első bioeta- nol-üzeme egy 20 milliárd forintos beruházás kereté­ben. A gyár alapkövét pén­teken helyezték el. Az üzemben a tervek sze­rint 2008 tavaszától napi 300 ezer liter bioetanolt állí­tanak elő, amihez 909 ton­na kukoricára lesz szükség. Az üzem mellett felépül egy erőmű is, tizenkét megawatt elektromos, valamint tizen­hat megawatt hőteljesít­ménnyel. Alföldi állattenyésztési és mezőgazda napok Hódmezővásárhely Ebben az évben április 27-28­29- én rendezik meg Hód­mezővásárhelyen a XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok néven ismertté vált szakkiállítást és -vásárt. A rendezvény vendége Szerbia, ezért a szervezők szándéka sze­rint magyar-szerb minisz­teri találkozóra is sor ke­rülhet. A szakmai progra­mok sorából a ló-, sertés-, kecske-, juh- és húsmarha- tenyészállat-bírálat, tejelő- marhashow-bírálat, vala­mint a baromfi-fajtabemu­tató emelkedik ki. Módosítják a határidőt a kifizetési kérelmekre fvm A földművelésügyi mi­nisztérium hivatalos közle­ményt adott ki arról, hogy a közeli napokban megváltoz­tatja a kifizetési kérelmek határidejét az EU állatjóléti és higiéniai előírásainak va­ló megfeleléshez történő tá­mogatásban. Az április 30- ig érvényes határidőt jú­nius 30-ig hosszabbítják meg. A tájékoztatás célja, hogy a gazdák kellő időben szerezhessék be a szüksé­ges engedélyeket. Körzeti borverseny a kunsági borvidéken Kecskemét Évente növekvő érdeklődés mellett rendezi meg közös borversenyét a kunsági borvidék kecske- méti-kiskunfélegyházi, izsáki és tiszamenti tájkör­zete. Az idén 40 magán- személy, 2 intézet és egy cég nevezett öszesen 103 mintával. Mivel tavaly csak 64 bort neveztek, a növekedés több mint húszszázalékos. Bajban lehetnek a román juhászatok eu A fejletlen infrastruktúra miatt gondot jelenthet Ro­mániában, hogy az uniós csatlakozást követően júliu­sig gondoskodni kell a pász­torok állatállományának nyilvántartásba vételéről. Egyes adatok szerint az or­szágban megtermelt tej 85 százaléka nem felel meg az uniós szabványoknak, s nem készül megfelelő higié­niai körülmények között a sajt zöme sem. Pannon i \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents