Tolnai Népújság, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-01 / 51. szám

7 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Kilopják, majd pénzért árulják az adóbevallási csomagokat Egyes bűnözők már az adózás kényszerű kötelezettségéből is megpróbálnak hasznot húzni. Az APEH honlapján hívja fel a fi­gyelmet arra a terjedő trükkre, hogy egyes ügyeskedők a szemé­lyi jövedelemadó bevallására postai úton, névre szólóan kikül­dött egységcsomagokat a posta­ládákból „kihalásszák”, majd a címzett részére ugyanezt a kül­deményt személyesen, ezer fo­rintért „kézbesítik” - mondta el a több megyében terjedő jelen­ségről Nagy József. Az APEH Titkársági Főosztályának veze­tője felhívta a figyelmet: a ható­ság minden esetben ingyen és postán juttatja el az adózókhoz a nyomtatványokat. Szükség ese­tén a bevallási egységcsomagok bármelyik régiós igazgatóság ügyfélszolgálatán ingyenesen át­vehetők. Aki pedig még ezt is meg akarja spórolni, a nyom­tatvány az adóhatóság webolda­láról letölthető. ■ Nagyot estek a kínaiak miatt a tőzsdeindexek Szerdán ugyan erősödtek a vi­lág tőzsdéi, teljesen azonban nem heverték ki azt a kisebbfaj­ta összeomlást, amelyet a sang- haji tőzsde zuhanása váltott ki. Kedden az irányadó sanghai in­dex kilenc százalékot zuhant, miután közzétették: lefékeződött az ázsiai gazdaság növekedése. A zuhanást megérezték az euró­pai tőzsdék is, köztük a BUX, amely 2,44 százalékot esett. Na­gyot zuhant a londoni és a német tőzsdeindex is. A nagy nyugat­európai részvénypiacokat szer­dán azonban még nem ez, ha­nem a tegnapi zárásuk után be­következett nagy amerikai esés mozgatta. Nem mindennapi ke­reskedés volt ugyanis a keddi a New York-i tőzsdén: a tőzsdetár­saságnak mesterségesen fékez­nie kellett az üzletelést, mert a vezető Dow Jones ipari átlagin­dex zuhanása túlzott mértékű volt. Erre a fejleményre már csak szerdán tudtak reagálni az euró­paiak. Itt délelőtt erőteljesen es­tek az indexek, elvesztették mindazt a nyereséget, amit az év eleje óta elértek. ■ F. K. Orvospótlás Erdélyből? rezidensek Felgyorsulhat a fiatal hazai orvosok külföldre vándorlása Jelenleg 2200-an dolgoznak közalkalmazottként a rezidensképzés keretein belül. Foglalkoztatásuk évente összesen nyolcmilliárd forintba kerül. A szakorvosok külföldre vándorlása nyomán kiala­kuló orvoshiányt erdélyi doktorok foglalkoztatásá­val is megoldhatónak tartja az Egészségügyi Minisztérium egy titkosí­tott tervezet szerint. Bánky Bea „Rendkívül kockázatos” - így minősítette lapunknak Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt a birtokunkba került, Molnár Lajos egészségügyi mi­niszter által jegyzett, tíz évre tit­kosított előterjesztést, amely alapján a szaktárca gyakorlati­lag megszüntetné a szakorvos­jelöltek képzésének állami tá­mogatását. Mint azt tegnapi szá­munkban megírtuk: egy szak­vizsga előtt álló doktor akár 32 éves koráig saját zsebből fizet­heti ennek költségeit, ha nem va­lamely hiányszakmában - pél­dául patológusként, altatóorvos­ként vagy radiológusként - sze­retne praküzálni. A változás nyomán felgyorsul­hat a fiatal szakorvosok külföld­re vándorlása, de a szakvizsga előtt álló kezdő orvosok és az egyetemre járó végzős hallgatók is várhatóan mind nagyobb számban próbálnak az ország határain túl boldogulni. Maga az előterjesztés is számol azzal: „ha a jelöltek nem találnak az álta­luk választani kívánt szakmá­nak megfelelő állást a magyar egészségügyi ellátórendszerben, akkor - tekintettel a vonzóbb jut­tatásokra - inkább külföldön fognak elhelyezkedni, semhogy egy másik szakmát válasszanak Magyarországon úgy, hogy a szakorvosképzés díját is meg kell fizetniük”. A rendszer átala­kításának pozitív hatásaként jegyzi a szöveg: választ ad „nagy­számú román állampolgárságú, letelepedési engedéllyel rendel­kező - magyar származású - or­vosnak a rendszerbe való bekap­csolódási igényére”. A szakorvosok képzését 1999 óta a központi költségvetésből fi­zetik: 750 friss diplomás orvos, 150 fogorvos és 300 gyógysze­rész „gyakornoki” oktatása évente 8 milliárd forintba került. Jelenleg 2200-an dolgoznak ilyen módon közalkalmazott­ként napi nyolc órában a kijelölt kórházban. Az állam fejenként 330 ezer forinttal finanszírozza munkájukat - ebből bruttó 140 ezer forint a kezdő orvos bére, a fennmaradó összeget pedig szakképzésükre fordítja a „bá­ziskórház”, illetve az egyetem. Ennek megszűnésével a havi 300 ezres költség nagy részét az orvosjelöltnek kellene állnia. Golub Iván, a Magyar Kórház- szövetség elnöke felvetette: mi­nek képzünk drága szakembe­reket, ha utána olyan helyzetbe hozzuk őket, hogy külföldön le­gyenek kénytelenek munkát vállalni? Szerinte ráadásul meg- határozhataüan, hogy az orvosi hivatáson belül mi a hiányszak­ma, hiszen egyes vidéki kórhá­zakban belgyógyászból és szü­lészből sincs elegendő. Az orvostanhallgatók képvise­letét ellátó négy hallgatói önkor­mányzat szóvivője, Papp Magor csak akkor tartja elfogadható­nak a friss diplomás orvosok ál­dozatvállalását, ha az a későbbi fizetésekben megtérül. Nem megoldás a diákhitel sem, hi­szen azt csak az egyetemi évek alatt lehet igényelni. Ha a tárca a rendszer átalakításával a hiányszakmák felé szeretné te­relni a hallgatókat, szerinte ész­szerűbb nagyobb keretszámokat meghatározni, emelt összegű fi­zetéssel, juttatásokkal vonzóbbá tenni bizonyos területeket. A férfiak korábban halnak Magyarországon A MAGYAR TÁRSADALOMNAK ÍS fel kell ismernie, hogy a társa­dalmi bizonytalanság miatt kialakuló krónikus stressz a korai egészségromlás és halá­lozás bizonyított rizikófaktora - közölték a Semmelweis , Egyetem Magatartástudomá­nyi Intézetének képviselői teg­nap. A lakosság testi-lelki ál­lapotáról készített felmérés - amelyet 10 ezres mintán vé­geztek - tanúsága szerint a 40-69 éves férfiak halálozása 45 év alatt 55 százalékkal emelkedett, miközben a nőké 4 százalékkal csökkent. Kopp Mária, az intézet igazgatója kiemelte: a férfiak érzékenyeb­ben reagálnak a változások­ra, mint a nők. Esetükben a munkahelyi bizonytalanság háromszorosára emelte a ko­rai halálozás valószínűségét. A magyarok az új európai uniós tagok borúlátói kutatás A GfK felmérése szerint nem élünk rosszabbul, mint három éve, mégis úgy érezzük Romlott az életszínvonal, rosz- szabb lett az egészségügyi ellá­tás, csökkent a foglalkoztatás biztonsága, és növekedtek az árak. Ezt a lehangoló képet fes­tik le az ország és saját maguk helyzetéről a magyar állampol­gárok. A GfK Csoport tavaly év végén harmadik alkalommal vé­gezte el az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok között - Litvánia kivételével - a kutatását arról, hogyan befolyá­solta a lakosok életkörülményeit országuk uniós tagság^. A megkérdezett európaiak több mint harmada (37 száza­lék) érzi úgy, kevésbé van biz­tonságban a munkahelye. Ma­gyarországon még rosszabb a foglalkoztatás biztonságának megítélése, majdnem kétszer annyian (óó százalék) félnek munkahelyük megszűnésétől. Az egészségügyi ellátás színvo­nala az országok összességét te­kintve a megkérdezettek 43 szá­zaléka szerint nem változott. E téren is jóval borúlátóbbak a magyarok: a válaszadók többsé­ge (57 százalék) szerint romlott az egészségügy állapota a csatla­kozás óta. A magyarok az élet- színvonaluk megítélésének te­kintetében is a legpesszimistáb­bak a régióban: 67 százalékuk számolt be a romlásáról. A többi tagországhoz hason­lóan a magyar lakosság döntő többsége is úgy érezte, hogy a Mit érzünk a bőrünkön? Változó életkörülmények a csatlakozás óta, százalékban alacsonyabb Mi változatlan magasabb csatlakozás árnövekedést hozott. Mi, magyarok ötéves időtávban is lényegesen pesszimistábbak vagyunk, mint a kutatásban részt vevő más országok: míg a régión belül 38 százalék azok­nak az aránya, akik szerint az elkövetkező öt évben javul az egészségügyi ellátás, addig ná­lunk csak 17 százalék optimista. Az életszínvonal emelkedésére pedig csupán a magyarok 22 százaléka számít. „A gazdasági statisztikák nem támasztják alá a magyarok ilyen fokú peszimiz- musát” - véli a GfK Hungária igazgatója. Kozák Ákos szerint nem élünk rosszabbul, csupán rosszabbul érezzük magunkat. ■ Németh Márk Januárban 7,5 százalék volt a munkanélküliség A FOGLALKOZTATOTTAK Száma a 2006. november és 2007. január közötti időszakban 3,94 millió, a munkanélkü­lieké 318 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,5 százalékot tett ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. A munkanélküliek 48,2 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett ál­lást. Az eurózónában 7,4 százalékos munkanélkülisé­get regisztráltak januárban, az egy évvel ezelőtti 8,3 szá­zalékhoz képest. Tovább romlott a cégek fizetőképessége az elmúlt évben több mint 15 százalékkal nőtt annak a valószínűsége, hogy a cé­gek fizetésképtelenné vál­nak, 2006-ban a vállalko­zások 3,15 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezett­ségeit a Coface Hungary számításai szerint. Az 550 000 társas vállalkozás csupán 40 százaléka nyere­séges. Nem tervez hitelfelvételt idén Budapest „ha minden a tervek szerint megy, nem kell hitellel ki­egészíteni a főváros 495 milliárd forintra kalkulált bevételeit” - jelentette ki tegnap Demszky Gábor. Bu­dapest főpolgármestere el­mondta, hogy a bevételek­ből lakosonként 133 ezer forint jut fejlesztésre, 149 ezer pedig működtetésre, a gazdálkodásban 10,5 százalékos működési eredménnyel számolnak 2007-re. Demszky jó eredményre számít @ TOVÁBBI HÍREK: www.vg.hu Alaptalanul vádolnak minket a britek Jakab Zsuzsanna, a stockholmi székhelyű Európai Betegség­megelőzési és -ellenőrzési Köz­pont (ECDC) igazgatója elhibá- zottnak tartotta azokat a híresz­teléseket, amelyek szerint Ma­gyarországról származott az Egyesült Királyságba behurcolt madárinfluenza. „Erre semmi­lyen tudományos bizonyítékot nem láttam” - szögezte le. Közben a magyar hatóságok március ötödikéig meghosz- szabbították a Csongrád me­gyei Szentes-Lapistó tíz kilo­méteres körzetében kialakított megfigyelési zóna fenntartását. Mádárinfluenzás megbetege­déseket január végén észleltek a térségben.

Next

/
Thumbnails
Contents