Tolnai Népújság, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-27 / 72. szám

ALMANACH 2007 ­98 SZAKADÁT TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. MÁRCIUS 27., KEDD HÍREK A FALU VEZETŐI ADATOK ÜOj msm esmmmmmb Új tetőszerkezetet kap a település ravatalozója az önkormányzat saját erő­ből újítja fel a helyi ravatalo­zó tetejét. A rossz állapotú szerkezet rendbehozatala egymillió forintba kerül. A munka március elején kez­dődött, és a tervek szerint március végére fejeződik be. Több mint félmilliót érnek a számítógépek a kékesi istvánné vezette szakadáti teleházba a közel­múltban német pályázaton nyert számítógépek érkez­tek. Az eszközök értéke el­éri a 600 ezer forintot. A fia­talok már birtokba is vették a gépeket, melyeket játékra, és tanulásra is használnak. Remekül malmoztak a klubban az időskorúak A játék öröm nemcsak a fi­atalabb, de az idősebb kor­osztály számára. Ezt felis­merve rendezte meg a szakadáti idősek klubja azt a malomversenyt, mely nagy sikert aratott a részt­vevők körében. Nemcsak helybeliek, hanem diós- herényi és gyönki meghívot­tak is bizonyították tudásu­kat. A versenyt Horák Károlyné nyerte meg, dobo­gós helyezést elérő társaival együtt oklevélben és aján­dékban részesült. A polgármester hétfőtől péntekig 8-tól 12 óráig, a körjegyző kedden 8-tól 16 óráig, pénteken 8-tól 12 órá­ig tart fogadóórát. Sárosdy János falugazdász kedden 10 óra 30-tól 13 óráig áll rendelkezésre. Dr. Farkas Tibor háziorvos kedden és csütörtökön 8-tól 9 óráig, dr. Bors Gabriella gyermekor­vos hétfőn 11-től 12 óráig, szerdán 8-tól 9 óráig rendel. Mise és igeliturgia havi két alkalommal, vasárnapon­ként 8, illetve 9 órakor van. Polgármester: Laszk Gábor. Alpolgármester: Kékesi László. A képviselő-testület tagjai: Qvell János, Ritter­wald János, Schüszler Já- nosné, Szalai Zsolt. A né­met kisebbségi önkor­mányzat elnöke: Ritter­wald János. Körjegyző: Pé­ter Andrásné. Lélekszám: 296 Születések száma: 1 Halálozás: 3 Kommunális adó: 8000 Ft/ház Tervezett helyiadó-bevétel: 2,1 M Ft AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST SZERI ÁRPÁD ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT SZAKADÁT ÖNKORMÁNYZATA TÁMOGATTA. KEKESI LÁSZLÓ- Alpolgármester vagyok, ezt a tisztséget 27 évesen töltöm be. A velem egykorú- ak elköltöznek a munka re­ményében. Pedig a telepü­lés fejlesztésben végzett kö­zös munkát és annak ered­ményét sokan megirigyel­hetnék. Nálunk valamennyi utca szilárd burkolatú, itt van a gáz és az internet is. Arra is van remény, hogy néhány év múlva a szenny­vízhálózat is megépül. Mi ad reményt és erőt azoknak, akik maradnak? PÁLKOVÁCS FERENCNÉ- Rokkantnyugdíjas vagyok a párommal együtt, mi biz­tos, hogy nem megyünk el Szakadátról. Nem úgy, mint a fiatalok. Az én fiam is Szekszárdon talált munkát. A Szakadát Jövőjéért Alapít­vány titkáraként tevékeny­kedem, már nyertünk pá­lyázaton is. Az ilyesmi visz- szahozza derűlátásunkat: mindenkinek azt mondom, hogy szép ez a hely, és itt jó élni. RITTERWALD JÁNOS- Negyedik éve dolgozom falugondnokként. Minden nap szállítom a község mik- robuszával az óvodásokat Szakadátról Diósberénybe. Az ebédet is én viszem az időseknek. Az utóbbiakkal való foglalkozás komoly él­ményt jelent számomra. Hi­szen értem és beszélem azt a sváb nyelvet, amit az idő­sek használnak. Ezért min­dig akad egy számomra fenntartott hely a körük­ben. Emmy és Ruud Witte négy évvel ezelőtt ismerkedett meg a községgel: évente hat hónapot töltenek itt, még nem teljesen kész házukban Színt hoztak a külföldiek névtábla Szakadátnak az elvándorlás ellenére is van vonzereje Az óvoda és az iskola a szomszédságban van laszk Gábor a harmadik pol­gármesteri ciklusát kezdte meg tavaly. Nagy szívfájdalma, hogy a lélekszámcsökkenés egyelőre megállíthatatlannak tűnik. - Elment tőlünk Szekszárdin, Székesfehérvárra, Budapestre egy olyan generáció, melynek hiányát erősen megérezzük - mondta a falu első embere. Az elmúlt években négy születés gyarapította, ugyanakkor tu­catnyinál több elhalálozás apasztotta Szakadátot Régen volt itt iskola és óvoda is: mindegyik megszűnt Az óvo­dások Diósberénybe, az iskolá­sok Gyönkre járnak. Nem is lenne pénzünk intézmények fenntartására, bevételként ki­zárólag a kommunális adóval számolhatunk. még nincs veszve minden. Szakadát ugyanis összkomfor­tos falu, a csatornahálózat kivé­telével mindennel rendelkezik. Aki szereti a csendet és a nyu­galmat, az biztos, hogy itt mene­dékre talál. Ezt sok erre járó nyugat-európai is nyugtázhatja.- Eddig mintegy húsz házat vettek nálunk külföldiek, zö­mében németek - végez egy rö­vid összeadást Laszk Gábor. - Számukra Szakadát már most az az üdülőfalu, aminek kiala­kítására mi is törekszünk. Harminc éve vezeti a boltot választék Nyugdíjas, mégis sokan kérik a folytatásra Nem valamelyik nyugat-eu­rópai városban vagyunk, ahol az efféle kulturális sokszínű­ség mindennapos. Hanem Szakadáton. A falugondnok ve­zette mikrobusszal körbekerül­jük a lankás dombokkal, er­dőkkel koszorúzott község köz­pontját, mire eljutunk cél­unkhoz. A régi, falusias porták sorát itt-ott új, korszerű lakóhá­zak törik meg. Ezekben külföl­diek, jobbára németek laknak. Ruud Witte viszont holland, legalábbis a gyökereit tekint­ve. A Szakadáttal négy éve megismerkedő tankönyvíró vi­lágpolgár: sokáig Németor­szágban dolgozott, ideje egy ré­szét Amerikában, a fiánál tölti, most pedig magyarul tanul.- Örülünk, hogy megtaláltuk ezt a szép és nyugalmas, barát­ságos emberek lakta helyet - mutat körbe, miközben az egyik szobából kilép a kertbe felesége, Emmy Witte is. - Hozzánk sok vendég érkezik, nem győzzük ecsetelni nekik Szakadát előnye­it Itt majdnem mindenki beszél németül, nincs gond a megértéssel. Valóban: Ritterwald János régi ismerős­ként beszélget a messziről érkezett vendégekkel. Mintha valahol a Rajna vidékén lennénk. Pedig ez nagyjából a megye közepe. A település névtáblája a Sagetal név feltüntetésével azt is jelzi, hogy a németség itt ma is erős gyökerekkel rendel­kezik. Mindennek ismeretében meglepő Laszk Gábor polgár- mester közlése: Szakadátnak nincs testvértelepülése. Se né­met, se másmilyen.- Igyekszünk szerezni, de ed­dig nem jártunk sikerrel - mond­ja a polgármester. - Nem adtuk fel, tovább folytatjuk a keresést Szakadátnak persze nem az a legnagyobb gond­ja, hogy nem ren­delkezik külföldi partnerközséggel. A legérzéke­nyebben a munkahelyek hiánya sújtja a falut. A fiatalok szinte mindannyian elvándorolnak. Bár a polgármester félig-med- dig tréfásan kilátásba helyezi, hogy aki egy használható ötletet szállít a község felvirágoztatásá­ra, azt bőkezűen megvendégeli, azért szavaiból az is kiderül: ■ Megtalálták ezt a szép és nyu­galmas helyet. zek, amit csak kérnek - árulja el a titkot, tehát azt, hogy mivel le­het az üzletbe csábítani és meg­tartani a vásárlókat. - Meghoza­tom bárhonnan is a kért és eset­leg éppen hiányzó terméket. Ha valakinek egy hűtőláda kell, ak­kor azt házhoz vitetem. Van kon­kurencia épp elég: ennek ellené­re évente mégis kétmillió forin­tos forgalmat csinálok átlagban! A boltvezető tavaly július óta egyébként már nyugdíjasként dolgozik. Ezt az esztendőt még végigviszi; azután pedig jöhet a megérdemelt pihenés. Bár, talán az a kiskapu még nem zárult be. Hiszen már most sokan győzkö­dik: ne hagyja abba, mert ilyen boltost többet nem kapnak. A külföldiek már felfe­dezték Szakadátot. Az összkomfortos település akár üdülőfaluvá is válhatna. Szeri Árpád Bräutigam Róbertné harminc évvel ezelőtt vette át a szakadáti vegyesbolt vezetését. Ekkor már három kisgyermeke volt, így örült annak, hogy családja köze­lében kapott munkát. Azok közé tartozik, akit igazán kedvelnek a helybeliek: ezt hasonló szeretet­tel viszonozza.- Mindent kínálok és beszer­Brautigam Róbertné boltjában egymásnak adják a kilincset a vevők- Egyik szomszédom német, a másik norvég. Ritterwald Já­nos magától értetődő természe­tességgel közli ezt a tényt, ami a kívülálló számára meglehető­sen érdekes. Főleg akkor, ha ezek után egy holland házas­párhoz kopogtatunk be. Laszk Gábor Közel négyezer kötetből válogathatnak az olvasók A szakadáti fiókkönyvtár nemrég költözött át az idősek otthonából a művelődési ház egyik helyiségé­be. A mintegy 3800 kötet már szé­pen elrendezve várja az olvasókat.- A felnőttek a szépirodalmat, a kalandregényeket és - főleg a hölgyek - a romantikus műve­ket kedvelik - adott tájékoztatást Szolár Gizella könyvtárvezető. - A gyer­mekek a meséket és az ismeret- terjesztő kiadványokat kölcsön­zik leggyakrabban. Szeretik a ne­kik szánt, színes újságokat is. Internethasználat! lehetőség nincs, de a közeli teleházban bár­ki felléphet a világhálóra. Legutóbb százötvenezer forin­tot áldozhatott az intézmény kö­tetbeszerzésre. Egy ilyen kiste­lepülést tekintve ez szép ősz- szegnek tekinthető. Igaz, a könyvek ára egyre magasabb, egy regény már nem kapható kétezer forint alatt.- Az önkormány­zat és vezetése sze­rencsére a nehézsé­gek ellenére is igen fontosnak tartja a könyvtár létét és ellátását - húzta alá a főállás­ban pedagógusként dolgozó Szolár Gizella. - Eddig minden évben elkülönítettek pénzt vá­sárlásra. Bízom benne, hogy a gyarapodás még több helybelit vonz hozzánk. Az biztos: aki ide­jár, az szeret olvasni. ■ Az biztos: aki idejár, az szeret olvasni.

Next

/
Thumbnails
Contents