Tolnai Népújság, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-05 / 30. szám

2007. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG 5 méri az időt | az emberiség Az emberek a kezdetekben az égitestek mozgása alapján mér­ték az idő múlását. A jégkorsza­ki vadászok botokba karcolt vo­nalakkal tartották számon, a hold fázisai között eltelt napo­kat. A sumérok 5000 éve olyan naptárt használtak, amely 30 napos hónapokra osztotta az évet. Az egyiptomiak időszámí­tásunk előtt 3500-ban pontosí­tották az idő mérését. Obelisz- keket építettek, hogy a nap rá­juk vetett árnyékának helyzeté­ből állapítsák meg az időt. Két­ezer évvel később Egyiptom­ban olyan tányérokat helyeztek a víz felszínére, amelyekbe az egyenletesen tudott befolyni. Ez volt az első vízóra. Az első mechanikus órák az 1300-as években jelentek meg. Ezek a súlyok mozgásával mérték az időt. A rugós órákat 1500 körül alkotta meg Peter Henlein. Ám ezek pontatlanok voltak. Chris­tian Huygens fejlesztette ki 1675 körül a lendkerékrugós órát, ami már csak napi tíz per­cet késett. 1721-re ez már csak napi egy másodperc volt. A me­chanikus órák az 1930-as éve­kig voltak egyeduralkodók. Ek­kor bukkant fel a mai kvarcóra őse. Ezek a kvarckristály rezgé­sével mérik az eltelt időt. A di­gitális kvarcórában már nincs mozgó alkatrész, ezért járhat pontosan. ■ S. V. A verébcsaládnak rossz, ami jó a gazdálkodónak Tudtad, hogy az idei év madara a mezei veréb lett a Magyar Ma­dártani Egyesület döntése sze­rint? Nyugat-Európában a ve­rébállomány az utóbbi 3-4 évti­zedben olyannyira lecsökkent, hogy például Nagy-Britanniá- ban az eredeti létszám három százalékára esett a számuk. En­nek oka, hogy apróbb rovaro­kat és gyommagvakat fogyasz­tanak, fiókáikat pedig sáskák­kal, szöcskékkel, hernyókkal táplálják. Azonban minél haté­konyabban védik a gazdák a terményüket a károkozókkal szemben, annál kevesebb táplá­léka marad a verebeknek. Ná­lunk még jó a helyzet, több mint kétmillió pár él Magyarország területén. . ■ H. É. Egy jó stratégiai játék, amilyennel Balázs fog­lalkozik, fejlesztheti a képességeket. Az erő­szakos számítógépes játékok és az internet kontroll nélküli használata azonban romboló Bilincsbe zár a képernyő média Fontos, hogy mit lát a gyerek a tévében, vagy az interneten Mind a televíziónak, mind a számítógépnek, az internetnek fontos szere­pe van a gyermekek szo­cializációjában. Kérdés, milyen irányban hatnak? Hargitai Éva A média alapvetően helyes ma­gatartási formákat is képes to­vábbítani, de sokszor az üzleti szempontok meghatározóbbak, mint az értékek - emelte ki Fü­ves Erika pszichopedagógus. Az egyik legnagyobb veszély, hogy a gyerekek akár rabjává is válhatnak. Hajlamosak rá, hogy a közvetített viselkedési formá­kat átvegyék, Majka, vagy ép­pen Maya Gold szerepében sze­retnék látni magukat. De az is előfordul, hogy kíváncsiságuk­tól hajtva a neten szexoldalakra kattintanak, az ott látottak pe­dig vagy szorongást és félelmet keltenek bennük, vagy pedig követendő példának tekintik. Ugyanezt el lehet mondani az erőszakos filmekről, játé­kokról, amelyek különösen a 8- 10 éves korosztályra veszélye­sek. Ők még szelektálatlanul szívják magukba az informáci­ót, azt is, amit nem értenek, amiből nem tudják kiszűrni, mi a helyes és mi nem az. A ki­sebbeknek fogalmuk sincsen arról, hogy mit néznek, nem tudják elválasztani egymástól a valóságot és a fikciót. Az így ki­alakuló szorongás és félelem fi­zikai tünetekben is megmutat­kozhat, vagy felerősítheti egyéb problémáikat. Bár azt ed­dig nem tudták bizonyítani, hogy az agresszív cselekmé­nyeket közvetlenül a filmek­ben, játékokban látott erőszak váltaná ki, az értékek összeke­veredhetnek a gyerekek fejé­ben, a médiumokban látott erő­szakot pedig hatékony problé­mamegoldási módszerként azonosíthatják be. A helyzetet tovább rontja, hogy akkor zú­A MEGOLDÁS a szülők és a • pedagógusok összefogása le- » hetne. A szüló'knek akkor is meg kellene válogatniuk, • hogy mit nézzen a gyermek, # ha ez esetleg konfliktushoz vezet, hiszen ezaző felelős­* ségük. Jó lenne, ha a csalá­• dók több időt tudnának sza­kítani a kisebbekkel való * foglalkozásra. • FONTOS A SZERETETTELJES családi légkör, ahol odafi­* gyeinek a gyermekre, és az • nem érzi magát felesleges­nek. E mellett a média meg­* felelő törvényi szabályozásá­éinak az antiszociális maga­tartásformák a nyakukba, ami­kor a mérvadó hagyományos kisközösségek, a családok is válságban vannak. Azért azt is meg kell említeni, hogy a gyere­kek választanak. Amíg az álta­lános iskola első és második osztályos tanulói még csak szörfóznek például a televíziós csatornák között, az idősebbek már tudatosan választják meg a műsorokat. A felgyorsult tem­pójú világban pörgős, akciódús filmekre vágynak, amelyek fo­lyamatosan izgalomban tartják őket. A mértéktelen internet­♦ : ra is szükség lenne. Ha már megvan a baj, érdemes szak- * emberhez fordulni. Mint azt » Füves Erika pszichopedagó­gus elmondta, a gyerekeknél * a probléma gyakran maga- • tartási zavarokban ölt for­mát Számukra játékos önis- * mered tréninget tart, ahol • szembesülhetnek saját visel­kedési formáikkal. Ezenfelül filmklubot is szervez, ahol » aktuális témákról, családi problémákról, például a vá­lásról szóló filmeket vetíte­nek, majd beszélnek meg a gyermekekkel. használat további veszélyeket rejt magában. A személyes kap­csolataik rovására mehet, a mo­nitor takarásában füllenthet­nek magukról, más személyisé­get vehetnek fel, és nem kap­nak róla mértékadó, az énképü­ket formáló visszajelzést, ami a személyes kapcsolatokban el­kerülhetetlen. A számítógép azért segíthet is. A nem erősza­kos játékok között akad renge­teg olyan, amelyik fejleszt kü­lönböző képességeket, például a kreativitást, szervezőképessé­get, esztétikai érzéket, logikát vagy egyszerűen csak szóra­koztat. A szülők pedig a mókus­kerékből nem mindig tudják kontrollálni a gyerekek tévéné­zési, internetezési szokásait, és előfordul hogy elektromos pásztornak tekintik a televíziót, vagy a számítógépet. De egyfaj­ta csapdában is vannak. Ha meg is próbálják szűrni, hogy mit nézhet, mivel játszhat a cse­mete, az visszaüthet rájuk. Már a második osztályos diákok megfogalmazzák, hogy milyen dolgok számítanak menőnek. Amikor például menő egy tévé­sorozat, akkor az a gyerek, aki­nek otthon nem engedik a szü­lei, hogy megnézze, nem tud bekapcsolódni a társalgásba, a közösség szélére kerül, sérül­het az önértékelése. Ha pedig a szülő enged, csak jutalmazza ezt a viselkedési formát.- Mi kell a megelőzéshez? Mit tegyünk, ha itt a baj?" Tanfolyam a szülő nők segítségére A védőnői szolgálat másfél évtizede szervez felkészítő foglalkozásokat évente kétszer, ősszel és tavasszal a szekszárdi kórház szülé­szeti osztályával közösen. Az előadássorozat célja, hogy a leendő anyukák és apukák megismerjék a ba­bavárás csodáját. A szülők szakemberektől kaphat­nak választ kérdéseikre. Először a védőnő beszél a gyermekvárással járó tes­ti-lelki változásokról, az anyai, apai, nagyszülői szerepkörökről, a várható nehézségeikről, a szakem­berek szerepéről. A követ­kező két alkalommal szü­lészorvosok várják a kis­mamákat kérdéseikkel, il­letve a várandóssággal kapcsolatos tudnivalókkal. Ezután egy gyermekorvos előre vetíti az újszülöttkor sajátosságait, a teendőket az újszülött osztályon és otthon. A bőrgyógyász elő­adásában kitér a váran­dósság során előforduló, il­letve a babákkal kapcsola­tos bőrgyógyászati elválto­zásokra és azok megoldá­sára, megelőzésére. A szoptatásra való felkészí­tést, a csecsemő gondozá­sát, kelengye elkészítését Fel kell készülni az érkezésre a védőnőktől tanulhatják meg a leendő szülők. Az előadássorozat zárásaként a kismamák kérésére fej­lesztő gyógypedagógus, pszichopedagógus ad út­baigazítást a várandósság alatti baba-mama kapcso­lat kialakításáról, a csecse­mő- és kisgyermekkorban történő helyes értelmi és érzelmi fejlesztésről. ■ Bács Gáborné Nagy Ilona vezető védőnő JÁTÉK ES SZÓRAKOZÁS Híd Terabithia földjére A film egy megindí­tó történet Jessről, a 11 éves fiúról, aki összebarátkozik az osztály fekete bárá­nyával, Leslievel. A lány imádja a mesé­ket és állandóan va­rázslatos története­ket sző, a fiú pedig tehetséges rajzoló. Leslie azonban fel­tárja Jess előtt a fantázia világát, és ketten együtt létre­hozzák Terabithia titokzatos birodal­mát, amely kizáró­lag a közeli erdőben csordogáló patak fölötti kötélen átlen­dülve érhető el. EME VARÁZSLATOS helyen ők az ural­kodók, s nekik kell szembeszállniuk a Sötét Úrral és sere­geivel, míg a való világban az iskolai bajkeverők ellen is összefognak. A va­lós életből menekül­nek ebbe a világba, ahol királyként és királynőként ural­kodnak, egészen addig, amíg egy vá­ratlan dolog nem történik... A Kathe­rine Paterson nagy népszerűségnek ör­vendő Newbery- díjas könyvéből ké­szült film kalan­dokkal teli fantasz­tikus történetet me­sél barátságról, csa­ládról és a képzelet erejéről. Fejtörők Vízben élek, brekegek, ismertek- e, gyerekek? Szúnyoglábon élek, a gólyától félek. (e>|9q) * * * Két szomszéd lakik egymás mel­lett. Mindent látnak, csak egy­mást nem láthatják. Ha a tükörbe pillantasz, kitalálod. (jjauiazs) * * * Csak becsukott szemmel láthat­juk, mi az? (uioje) * * * Erdő mélyén, bokor alján elrej­tőzve bólogat: hogy könnyebben rátaláljunk, illatával hívogat. (BÁioqt) * * * Kertben élek, illatozom, én va­gyok a szépek szépe. Aki letép, jól vigyázzon, tövis karcol tenye­rébe! (eszoj) Könyv Vitéz Annamária: Barangolás az állatok világában PANDA KÜLÖNLEGES panda­mackó, a Föld állat- és nö­vényvilágának ismerője és védelmezője. Épp világ kö­rüli útra indul, amikor ta­lálkozik a két Fürkész Ma­nóval: a kissé szeles Pörgé- vel és a locsi-fecsi, nagyot- mondó Hurgyával. A ma­nók csatlakoznak Pandá­hoz. Vezetésével megisme­rik a folyók, tavak, náda­sok és mocsarak titokza­tos, nyüzsgő világát. Végig­járják a mezőket, réteket, ahol sok-sok állat él a föld alatt és felett. Barangol­nak a tűlevelű és lombos erdők sűrűjében, találkoz­nak kicsi, szorgalmas álla­tokkal és igazi nagyvadak­kal, ragadozókkal is. VÉGÜL MEGLÁTOGATNAK né­hány igazán kü­lönleges élőhe­lyet. Útközben a manók töp­rengenek, szá­molnak, szí- Míg, néznék, bar- JlbTSSr, kacsolnak, egyszóval nem unatkoznak. Ismeretter­jesztő könyv 6 -10 évesek­nek. További információ: www.alexandra.hu . Mondóka Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender. Fölmászott egy fára, leesett a sárba. Két kutya húzta, a harmadik meg nyúzta. Mari néni siratta, Laci bácsi kacagta. Esik az eső, süt a. Nap, Paprikajancsi mosogat. Hát az öreg, mit csinál? Hasra fekszik, úgy pipál. Eltörött a pipája, János bácsi csinálja. Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van. Ősszel esik az eső, soha nincsen jó idő. Forrás: gergo.pichner.hu ■* i

Next

/
Thumbnails
Contents