Tolnai Népújság, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-28 / 50. szám

2007. FEBRUÁR 28., SZERD, KOZELET Pelczné minisztereket kérdez. A kormány tagjaihoz fordult Pelezné Gáli Ildikó. A Fi­desz alelnöke azt kérdezte: támogatták-e a gyermekpomográfia büntethetőségi kor­határát egyes esetekben csökkentő módosítást az ezzel foglalkozó kormányülésen. A kabinet szerint értelmezhetetlen a kérés, mert a kormányüléseken nincs szavazás. Végzett magával a szentesi képviselő ÖNGYILKOS LETT a Csongrád megyei Szentesen egy balol­dali önkormányzati képvise­lő - tettének oka eddig is­meretlen. A 39 éves Janó Tibor már nem vett részt a múlt heti testületi ülésen sem, holttestét egy nappal később találták meg. A tele­pülésen 30 napon belül új választást kell kiírni. Testében felejtett drót döfte át a szívét kártérítési pert indított egy szentegáti férfi, akinek testében öt évig vándorolt egy hatcentis drót. Ezt egy vállműtét után hagyták tes­tében a szigetvári kórház­ban. A férfit szívinfarktus gyanújával vitték kórházba novemberben, de kiderült, hogy az idegen test a vállá- ból az ereken át vándorolva átdöfte a szívét. A férfi sze­rint öt év alatt több röntgen- felvétel is készült róla. Gyurcsány: nem kell félni március 15-től A március 15-1 nemzeti ün­nep alkalmával politikai fe­szültséggel lehet számolni, de az erőszak kirobbanásá­tól nem kell tartani, mint at­tól sokan félnek - mondta Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök a Budapesten akk­reditált külföldi újságírók találkozóján. Gyurcsány tudósítókat nyugtat @ további hírek: www.reggel.hu Újra nő a kormány hangja? szóvivőcsere Ha rossz a kommunikáció, jöhet az újabb „hírmondó” BATIZ ANDRÁS TELEVÍZIÓS SZAKON VÉGZETT ö Filmművészeti Főiskolán. Dol­gozott az MTV-ben és a rádió­ban is. Hét évig volt szerkesz­tő-műsorvezetője az RTL Klub Fókusz című műsorának. 2004 októberében lett szóvivő. Miután megszületett első gyer­meke, családi okokra hivat­kozva mondott le posztjáról. LÁSZLÓ BOGLÁR Erdélyből települt át Magyar- országra. Dolgozott a Magyar Televízió Esti Egyenleg, majd a Hét című műsorában, később írt a 168 óránál, a Figyelőnél és a HVG-nél. Angliában elvégzett egy bankárképző főiskolát, majd a Magyart Fejlesztési Bank szóvivője lett. 2004 októ­berétől volt kormányszóvivő. DANKS EMESE A KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLA Idegen Nyelvű Levelező Karán angol-francia szakon végzett. 1996 és 2000 között a TV3 PR- vezetőjeként dolgozott. 2000-től az MTV sajtófőosztályát vezette, 2001-től a Malév, 2002-től a Tesco kommunikációs igazgató jaként dolgozott. 2006. augusz­tus l-jétől kormányszóvivő. DEMCSÁK ZSUZSA a budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen végzett, majd 2002-től másoddiplo­másként az ELTE jogi karán tanult. A 28 éves, kétgyerekes Demcsák az MTV Tonik című műsora után a TV2 reggeli magazinjában és közéleti hír­műsoraiban dolgozott, 2005- ben ment szülési szabadságra. Hamarosan távozik poszt­járól Danks Emese kor­mányszóvivő, helyét a hírek szerint március kö­zepétől Demcsák Zsuzsa, a TV2 volt műsorvezető­riportere töltheti be. Takács Zoltán Az érintettek nem nyilatkoznak ugyan, és egyelőre a Miniszter- elnöki Hivatal is cáfolta a hírt, mégis több mint valószínű, hogy újra kormányszóvivőt cserél a Gyurcsány-kabinet. A posztot tavaly augusztus óta betöltő Danks Emesét hamarosan Dem­csák Zsuzsa válthatja. A TV2 28 éves korábbi ripor­tere már a negyedik szóvivő le­het a Gyurcsány-érában. László Boglár és Batiz András egyszer­re kezdtek a feladatkör betölté­sét, majd előbb a bankszférából érkezett kormánykommuniká­tor, később az RTL Klubban meg­ismert műsorvezető távozott a posztról. Helyét 2006. augusz­tus l-jétől a Tesco kommuniká­ciós igazgatójaként megismert Danks Emese vette át, s őt most egy újabb tévés. Az Index szerint a kormány- szóvivő tevékenységével nem voltak megelégedve a Miniszter- elnöki Hivatalban. Az minden­esetre tény, hogy Danks Emese az utóbbi időszakban egyre ke­vesebb nyilvános kormányzati eseményen vett részt, jóllehet, a kabinet folyamatos kommuniká­ciós offenzívára kényszerült. „Ha rossz a kormány kommu­nikációja, akkor annak előbb- utóbb a szóvivők esnek áldoza­tul” - véli Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgató­ja, aki az Orbán-kormány négy évét egyhuzamban e poszton töl­tötte. Borókai szerint többféle fel­fogás létezik egy kormányszóvi­vői poszttal kapcsolatban: van, aki közszolgálati feladatként ke­zeli ezt a munkát, míg mások iga­zi politikusként viselkednek. Bár ő annak idején államitkár is volt, magát az előbbiekhez sorolja. „Hihetetlen mennyiségű adat is­meretére van szükség, és állan­dóan ott kell lenni a fősodorban ahhoz, hogy valaki hiteles le­gyen a kormány arcaként. Más­részt jól teszi az ember, ha az egyéniségét adja”. A volt szóvivő elmondta: nagyon fontos, hogy az újságírók és rajtuk keresztül a közvélemény elfogadja a kom­munikátor személyét. „Nem vé­letlen, hogy annak idején László Boglár és Batiz András megmé­rettetett egymással, és a kor­mány rájött arra, hogy utóbbit jobban elfogadja a bulvármédia, így tolták idővel a háttérbe László Boglárt, és így eshet most a választás Demcsák Zsuzsára.” 2005 szeptemberétől László Boglár a kormányfő ügyeit sajtó­főnökként intézte, ám a hírek szerint március 15-én távozik a Miniszterelnöki Hivatalból. Ez a hír Is megerősíti a feltételezése­ket, hogy a kormány Gál J. Zoltán felügyelete alatt álló kommuni­kációs csapata alaposan átszer­veződik tavaszra. Orvosképzés saját zsebből? rezidensek Csak hiányszakmákban támogatna az állam Megváltoztatná 2008-tól a szak­orvosi, azaz rezidensképzés fi­nanszírozását az Egészségügyi Minisztérium. Az állam csak a hiányszakmákban állná a kép­zés költségeit - erősítette meg tegnap Horváth Ágnes. A tárca államtitkára annak kapcsán nyi­latkozott, hogy a Népszabadság keddi számában közölte: a rezi­densek állami támogatásának megszüntetését tervezik. Mire egy szakorvos önállóan kezelhet egy beteget, rendsze­rint 10-12 évnyi tanulás van a háta mögött. Hat év egyetem, a szakorvossá váláshoz két év re­zidensképzés, utána 3-4 év szakmai gyakorlat és újabb vizs­ga következik. A rezidenskép­zésre 1999 óta körülbelül 8 mil­liárd forintot költenek évente. Az általános orvosok képzésére ha­vonta 330 ezer forintot, a fogor­vosokéra 360 ezret. Ebből a kór­■ 2200 rezidens helyett csak 150—200 képzését támogatják jövőre. ház biztosítja a kezdő orvosi bért és a tanulás költségeit. Évente körülbelül 750 friss diplomás or­vos, 150 fogorvos és 300 gyógy­szerész került így közalkalma­zotti státusba, jelenleg összesen 2200 rezidens dolgozik. A Népszabadság birtokába ke­rült dokumentum szerint az ál­lam a 2007-ben végző orvosok közül már csak a hiányszakmá­ra (radiológus, altatóorvos és a patológus) jelentkező 150-200 rezidens képzését támogatná. Az intézkedés az orvoskamara szerint tragédiával érne fel. Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem igazgatója szerint egy 25 éves fiatal az egyetemről ki­kerülve nem lesz képes zsebből finanszírozni a képzését, a kór­háznak pedig nem érdeke, hogy olyan orvost foglalkoztasson, akire nem számíthat. Mikola István, a Fidesz egész­ségpolitikusa közölte: az orvo­sokra és a betegekre nézve is sú­lyos következményei lesznek, ha a kormány megvonja a reziden­sek állami támogatását. ■ B. B. Megalakult a Szülőföld Alap. Hazai és határon túli politikusok, továbbá Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részvételével tartották meg a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának alakuló ülését tegnap a parlament­ben. Az ülésen meghatározták az idei pályázati támogatásrész mértékét. Sem a rendőrség, sem a bíróság nem vizsgálódik a móri ügy miatt Nem tart feltétlenül szükséges­nek egy belső rendőrségi vizsgá­latot a móri vérengzéssel kapcso­latban Kondorosi Ferenc. Az Igaz­ságügyi és Rendészeti Miniszté­rium államütkára erről egy teg­nap reggeli televízóműsorban azt nyilatkozta: hétfőn találkozott Bene László országos rendőrfő­kapitánnyal, aki „belső szakmai ellenőrzést folytat”. Kondorosi Fe­renc nem tagadta, az ügy őt is ag­godalommal tölti el, hogy kide­rült: nem a tettesek álltak bíróság előtt. Úgy véli ugyanakkor, hagy­ni kell az igazságszolgáltatást dol­gozni. Az államtitkár a továbbiak­ra vonatkozóan azt közölte: „vár­juk meg, míg minden pontosan kiderül”. Ám hogy minek is kell pontosan kiderülnie - nos, az nem derült ki a szavaiból. ■ Az egyik gyanúsított állítja: egy harmadik személy lőtt Móron 2002 májusában. Várhatóan nem vonják felelős­ségre az ügyben elsőfokon eljáró bírót sem. Csak „kötelesség vét­kes megszegése” lehet alapja egy bíró felelősségre vonásának, így nem kérik számon az ítélet eset­leges megalapozatlanságát - mondta Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője. Hozzátette: az ügy bírá­ja a szakma szabályai és lelkiis­merete szerint járt el. Időközben sajtóértesülések szerint a móri vérengzés egyik új gyanúsítottja, N. László állítja: nem ő vagy a vele együtt letar­tóztatott másik új gyanúsított, W. Róbert lőtt a bankban, hanem egy harmadik személy. A gyil­kosságokhoz használt fegyvert N. László a „rejtélyes harmadik” kérésere tartotta meg. N. szerint e tettestársa a nyomozókat akar­ta összezavarni azzal, hogy az ország különböző pontjain „mű­sort rendez” a fegyverrel. Az ügy további szálait követve tegnap elhangzott: nem vonja vissza a köztársasági elnök a Kiglics Attilának adott kegyel­met. Kiglics 2002-ben a móri ügyért később jogerősen elítélt Kaiser Ede és Hajdú László el­len tanúskodott - mint kiderült, tévesen. Kiglicstől a rendőrség egyelőre nem tervezi az akkori vérdíj, a neki kifizetett 25 millió forint visszavételét. ■ T. G. Szembesítés a postások elleni támadásokról szemtanúkkal prőbália felis­mertetni a rendőrség a postá­sok elleni támadásokkal is meggyanúsítottN. Lászlót. Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője el­mondta: N. Lászlót két, postás elleni támadással gyanúsítot­ták meg. Az egyik a veszprémi postásgyilkosság, a másik egy győri kézbesítő ellen ugyancsak 2003-ban elkövetett támadás. A fentiekkel együtt összesen hat postást támadtak meg 2002 és 2005 között az említett két tele­pülésen és Tatabányán. A rend­őrség szerint a rablások össze- függő láncolatot alkotnak.

Next

/
Thumbnails
Contents