Tolnai Népújság, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-26 / 48. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ DUNAFÖLDVÁR - HIRDETÉS A szeméttelep megszűnt, a lehetőség azonban nem a környezetvédelmi Felügyelőség határozata alapján a dunafóldvári szeméttelepet 2006. december végén bezárták. Az önkormányzat a jövőben is biztosítja a lehetőséget arra, hogy kis mennyiségű építési hulladéktól díjmentesen szabaduljanak meg a földváriak. A Szinkron Tüzép telephelyén lévő konténerbe lehet legfeljebb egy köbméter sittet, építési-bontási törmeléket elhelyezni. A társulásban, a közös oktatásban van a jövő A KISTÉRSÉG közoktatási programot készít, mellyel párhuzamosan a város ön- kormányzata felméri a lehetőségeket intézményei számára. Nagy Gáborné polgár- mester elmondta, helyben van elegendő számú gyermek. A jövő mégis az intézményfenntartó társulás létrehozása, mert a kormányzat csak így ad magasabb normatívát. A lakosságot szűrték a családsegítőben egészségnapokat tartottak a Családsegítő Központban. Februárban hat alkalommal végezték daganatos betegségek, valamint szív- és érrendszeri betegségek rizikójának szűrését. Díjmentesen vehettek a betegek igénybe sokféle szűrővizsgálatot. Nincs nyugalom a temetőben sírkertek A költségeket sokallják, a kegyeletet viszont keveslik az emberek Dunaföldváron mindennapos a feljelentés, a kifogás a temetői rend kapcsán. A szolgáltatást végző cég vezetője állítja, a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Nagy Imréné a dunafóldvári temetőben. Véleménye szerint mindenkinek csak a pénz számít, a kegyelet már senkit sem érdekel A szabályok szerint működik a vállalkozás Vida Tünde Négy sírkert van a városban a katolikus egyház fenntartásában, a szolgáltató mindegyikben a Műdékor 2004 Kft. A helybeliek magasnak tartják az árakat, az önkormányzat szerint a cég kihasználja monopolhelyzetét. A sírkövesekkel is hadban áll a szolgáltató. A napokban tartott közmeghallgatáson is ez volt az egyik slágertéma. Kifogásolták a dunafóldváriak, hogy magasak az árak, ennek ellenére nincsenek rendben a sírkertek. Nagy Gáborné polgármester szerint s régen mindenki szépen gondoz- 1 ta hozzátartozója sírját,rendben | voltak a temetők. Ma ezt nem te- 1 szik, s azzal sem számolnak, | hogy költséggel jár a szemétszál- i lítás, vagy a ravatalozó fenntartása. A polgármester hozzátette, a másik oldalról nézve az is igaz, hogy a szolgáltató kihasználja monopolhelyzetét. Nekik sem sikerült zöld ágra vergődni velük a köztemető-fenntartás kérdésében, ezért az evangélikus egyházzal egyeztek meg, mely csupán egy kis temetőrészt mondhat magáénak. A korábbi években egymilliót adott az önkormányzat a katolikus egyháznak az ilyen feladatok átvállalására, de az egyház már erre nem tart igényt, mondván, hogy megbízta a Műdekort a feladattal. A cég - mint a polgármester mondta - dupláját, azaz kétmillió forintot kért, ezért született megállapodás az evangélikus egyházzal, mely évi 350 ezer forintot kap. Bárdos Lászlóné jegyző ehhez hozzátette, hogy elmérgesedett a helyzet a temetői szolgáltató és a sírköves vállalkozók között is, akik már több helyen feljelentették a társaságot. Horváth József, a Műdékor Kft. ügyvezetője szerint az üzemeltetési díjat a jogszabályoknak megfelelően alakították ki Az önkormányzattal pedig a város nehéz anyagi helyzete miatt nem tudtak megállapodni Hozzátette: a sírkövesek engedély nélkül dolgoznak a temetőkben, annak ellenére, hogy érvényes szabályzat rögzíti az előírásokat Horváth József leszögezte, vállalkozásuk kizárólag csak a törvényben elé írt módon értékesít lejárt sírokat. Uj alapokról kezdik a kereskedelmi és iparkamara építését presztízs A szervezet súlyát a befolyásos vállalkozók, cégvezetők beszervezésével szeretnék növelni a jövőben A kamara most légüres térben lebeg. Kiszorult azokból a tanácsadó és döntéshozó testületekből - megyei és országos szinten egyaránt -, amelyekben korábban hallathatta hangját, így jellemzi a kereskedelmi és iparkamara jelenlegi helyzetét Futár Rajmund. A megyei kamara ipari tagozatának elnöke „jelzés értékű” gesztusként említi, hogy a miniszterelnök nem kíván részt venni a szervezet gazdasági évadnyitóján. Holott korábban Orbán Viktor, Medgyessy Péter, sőt tavaly Gyurcsány Ferenc is megjelent és beszédet mondott ezen a tavaszi budapesti fórumon. Ellenpéldaként hozza fel Futár Rajmund azt, ami Bonyhádon történik. A polgármester, Potápi Árpád nyitott minden jó ötlet iránt. Közös a céljuk: az önkormányzatnak a túlélés, a vállalkozóknak a munkaszerzés. így aztán olyan projekteket indítanak - ipari park, szabadidőközpont-létesítés... -, amelyekből az egész város profitálhat. A Regionális Területfejlesztési Tanácsban korábban - legalább tanácskozási joggal - megjelenhetett a kamara delegáltja. Volt olyan időszak, amikor a megyei fejlesztési pénzek elosztásába is Frey József reméli, lesz beleszólásuk a gazdasági döntéshozatalba beleszólhattak. Mára gyakorlatilag nincs hol képviselniük a tagságot. Ez Futár Rajmund szerint tarthatatlan, ezen változtatni kell. Először helyi szinten. A helyi szintű, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködésekből születhetnek később a jó megyei, régiós és országos partnerkapcsolatok. Ezt az építkezési szisztémát akarja megvalósítani a kamaránál is az ipari tagozat elnöke. Először a városok, kistérségek befolyásos vállalkozóit kívánja megnyerni, mert most sok a „fehér folt” Tolna megyében. A szervezet egyelőre Szekszárd és Bonyhád-centrikus, ezért Futár Rajmund egyeztető látogatásokat tesz a közeljövőben Pakson, Dombóváron és Tamásiban. A szervezet súlya - megítélése szerint - attól nő, hogy köztiszteletben álló cégvezetők a tagjai, tisztségviselői. S ha a gazdasági élet meghatározó szereplői egy csapatot alkotnak, akkor érdekképviseleti, érdekérvényesítő szervezetük, a kamara, visszanyeri hajdani súlyát, rangját. Megkerülhetetlen lesz a gazdasági döntéshozatal során. A kézműipari tagozat elnöke, Frey József is hasonlóan gondolkodik. Hozzá a kisiparosok, kismesterek tartoznak, akiket nemFutár Rajmund a folyamatos szervezetfejlesztés fontosságát hangsúlyozza csak hogy érzékenyen érintenek a megszorítások, hanem sokuknak a létét veszélyeztetik a megemelkedett közterhek. Nagy a tőkehiány, soha nem látott méreteket öltött a körbetartozás, akadozik a támogatások kifizetése, késve érkeznek a pályázati pénzek. Sokan kényszerülnek átmeneti kölcsönök felvételére, s aztán bennragadnak az adósság- csapdában. A paksi atomerőmű növeli Tolna megye gazdasági erejét, ám - mint a kézműipari tagozat elnöke rámutat - ez csak látszateredmény. A kisvállalkozók helyzete elég vészterhes, függetlenül attól, hogy a megyei összehasonlításokban, a statisztikai kimutatásokban nem a sereghajtók között szerepelnek. Jó ötletek vannak helyi szinten - Frey József kezdeményezésére indította a Völgység-Hegyhát Takarék a kézműves hitelkonstrukciót -, ám ha az országban pang a gazdaság, Tolna megyében sem virágozhat. Súlyos gondnak tartja a kézműipari tagozat elnöke, hogy a szakképzés nem szolgálja, nem elégíti ki a vállalkozói, a piaci igényeket. Úgy véli, hogy azok az iskolák, amelyek képtelenek a kor követelményeihez alkalmazkodni, előbb-utóbb saját makacsságuk kárvallottjai lesznek, mert elrobognak mellettük a lehetőségek. Ő is a helyi szint megerősítését tartja elsődleges szempontnak. Az önkormányzat és a kamara egy hajóban evez, a kistérségek csak az ott élők összefogásával juthatnak ki a gödörből. Fontosnak tartja, hogy a helyi beruházások kivitelezését helyi vállalkozókra bízzák, akik megmozdítják a helyi piacot, helyi szolgáltatásokat vesznek igénybe, gyarapítják a helyi adóbevételt, és támogatják a helyi kulturális életet és sportot. A regionális fejlesztési tanácsokba való visszakerülés - Frey József szerint - teljesen természetes igénye a kamarának. Elképesztőnek tartja, hogy Magyarországon, a vállalkozói, cégvezetői tapasztalatok ismerete nélkül hoznak gazdasági döntéseket. A politikusok mintha nem lennének kíváncsiak azok véleményére, akik nap mint nap saját bőrükön érzik a meggondolatlan rendelkezések következményeit. Ez a Dél-Dunántúlon remélhetőleg nem így lesz a jövőben. Frey József nemrég tárgyalt Wekler Ferenccel, a regionális fejlesztési tanács elnökével, aki egyetértett azzal, hogy a legnagyobb gazdasági gyűjtőszervezet, a kereskedelmi és iparkamara ne maradjon ki a gazdasági döntés-előkészítésből. ▲ w Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
