Tolnai Népújság, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-23 / 46. szám

Közösen segíti a két szervezet a szépkorúakat

Szabadkára szervezett kirándulást a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdek- szövetsége és a Tolna Megyei Vöröskereszt Nyugdíjas Területi Alapszervezete. A csoport kedden indul a Gemenc Szálló parkolójából. A két szervezet tagjait, valamint a város valamennyi nyugdíjasát az idén is segítik adóbevallásaik elkészítésében. A segítségadás várható időpontja március második felében lesz. (hé)

író-olvasó találkozót tartott az idősek klubja

darvas Ferenc szekszárdi költő volt vendége nemrég a faddi nyugdíjasklubnak. A Valentin-napon megtartott író-olvasó találkozón a legszebb emberi érzések kapták a nagyobb hangsúlyt, de a szőlő nedűjét dicsérő sorok mellett a gyerekeknek írott mesékből is elhangzottak idézetek. Nem csak a dedikált könyvekkel gazdagodott időskorúak, hanem a fiatalabbak is megismerkedhetnek az alkotó gazdag életútjával, hiszen a helyszínen készült videoriportot bárki megnézheti a település honlapján, (sk)

Darvas Ferenc

Farsangról farsangra jártak a bátaszékiek

a farsangolás jegyében teltek el a bátaszéki nyugdíjasklub tagjainak a közelmúlt napjai. Szombaton többek között apácák, skót fiúk, és virágárus lánykák is jártak vendégségben a bátaapáti jelmezbálban. A héten húshagyókeddi székely bálban mulathattak a bátaszéki művelődési házban. Következő klubos programjuk a jövő héten, kedden lesz, amikor is a hipertóniás vizsgálatról szóló előadást hallgathatnak meg a tagok, majd a klub egy vérnyomásmérő készülékkel gyarapodhat, (hé)

Lezárul a népfőiskolái előadások sorozata

nőnapi köszöntővel kötik össze a paksi nyugdíjasklub következő, március 5-i népfőiskolái előadását - tudtuk meg Czetli Imre klubvezetőtől. Ez alkalommal Hanoi Éva gyógyszerész tart előadást Gyógyszerek és gyógyhatású készítmények címmel. A népfőiskolái sorozat utolsó előadását idén Vácz N. Vivienne tartja meg El nem mondott történet - dr. Tarisznyás Györgyi emlékére címmel. Ekkor több mint ötven tag veheti majd át részvételét igazoló oklevelét Hefner Erikától, a Tolna Megyei Népfőiskolái Társaság elnökétől, (hé)

@ további hírek:

WWW.TOIJiAIATEFUJSAG.mj

NYUGDÍJASOK

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. FEBRUÁR 23., PÉNTEK

A janicsárszálláson lakik

életpálya Orvos akart lenni, aztán agrártudományokból doktorált

Csak jelezni kell majd, és jön a segítség Tolna környékén

Minden vagyonuk, legnagyobb kincsük a családjuk

aranylakodalom Első látásra megszerették egymást, esküvé süket újra megerősítették

Több mint három évtizedet dolgozott a megyei tsz-szö- vetségnél, először titkárhelyettesként, majd titkárként dr. Dobos István. Ma is aktív gazdálkodó, és nem kevésbé aktív vadász.

Wessely Gábor

lanicsárszállás. Fadd legrégebbi épülete ez - a helytörténeti írások szerint a Széchenyi és az Alvég utca sarkán. A török időkben janicsárok lakhelyéül szolgált. Itt él ma dr. Dobos István. Télvíz idején sokat olvas, intézi az 580 hektáros családi birtok ügyeit, a papírmunkát, eteti két termetes labradorját, és a még termetesebb, két szobát fűtő cserépkályháját. Ha otthon van. Ha meg nincs otthon: vadászik. Vagy a három unokájával játszik.

Orvos akart lenni, de olyan felmenőkkel bírt, hogy az ötvenes években bezárultak előtte az egyetemek kapui.

Nagyapja kulák volt, apja csendőr- őrsparancsnok. Ám az 1959-es tsz-szervezések kapcsán úgy megnőtt az igény az agrárszakemberek iránt, hogy az akkor 19 éves, nem munkásszármazású fiatalember ezen a vonalon tovább tanulhatott. Megszerette az agráriumot, és igyekezett tenni is érte. Felsőfokú képesítést Székesfehérváron szerzett, később elvégezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, és ugyanott le is doktorált. Pályája kezdetén tsz-ekben és állami gazdaságokban dolgozott, majd a megyei tsz-szövetséghez került 1970- ben, s onnan is ment nyugdíjba 2002-ben, mint títkár.

Nagyüzempárti. Dr. Dobos István meggyőződése, hogy az ökrös, lovas fogattal való termelésen túl kellett lépni. A termelő- eszközök koncentrációja máshol is végbement. Vagy szocialista szövetkezetek jöttek létre, vagy kapitalista 4-500 hektáros középbirtokok. A mai világban, 50- 100 hektáron gazdálkodva nem lehet családot fenntartani. Sajnos sokan nincsenek tisztában ezzel, amikor beleugranak a farmerkodásba, tőke, eszköz és szakértelem nélkül. Az is óriási hiba az agrárszakember szerint, hogy a magyar mezőgazdaságLovas fogútokkal ma már nem lehet hatékonyan termelni.

ban bevett szokás az „egy kottából való éneklés”. Országos programokat hirdetnek, a helyi specialitásokra fittyet hányva. Támogatják a szőlőkivágást, általában. Ahelyett, hogy a fagyzugos, mély fekvésű területek értéktelen állományának felszámolását finanszíroznák. Vagy: bodzatelepítési engedélyt adnak 25-30 aranykoronás földekre, ahol kiváló minőségű gabona teremne. Az osztrákok a domboldalakon bodzáznak, nem a Bécsi-medencében.

Tavasztól őszig agrárvállalkozó dr. Dobos István télen vadász. Itt is, ott is környezetféltő. Hogy fér össze a vadászszenvedély, a kemikáliák használata és a természetszeretet? Ez, szerinte, álnalv kérdés. Ha kihúzunk egy szál gazt, elpusztítunk egy életet? Azért vetünk, hogy arassunk? Azért hizlaljuk a disznót, hogy levágjuk? Ilyen a földi világ. Bizonyos anyagok, dolgok, élőlények áldozatul esnek annak érdekében, hogy más anyagok, dolgok, élőlények virulhassanak. Kibányásszuk a szenet, hogy fűtsünk vele. Nem a vadászoktól kell félteni az erdőt, és nem a mezőgazdászoktól a földet, mert azok tudják, hogy fácánból, műtrágyából és növényvédő szerből mi az optimális mennyiség. A növényvédelmet ma már elkerülni nem lehet. A betegségek, a kártevők támadnak. Dr. Dobos István a védekezésre és a hozamnövelésre elfogadható eszköznek tartja a génmanipulációt; a szakma szükséges előrelépésének. Mint mondta: a világban zajló folyamatokat megállítani nem lehet. A nyugatról behozott, génmanipulált szója már rég ott mosolyog a magyar virsliben. De a hazai termelő nem állíthatja elő ugyanazt.

Izraelben lenyűgöző a termelés szervezettsége

több külföldi tanulmányúton járt dr. Dobos István. Az Izraelben látottak maradtak meg benne legjobban. Mint mondta: lenyűgöző a termelés szervezettsége. A ma délután levágott virágot holnap reggel már a párizsi és a londoni piacokon árusítják.

tolna Várhatóan szeptembertől Tolnán és a környező településeken is elindul a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Pástiné Szentendrei Mária, a tolnai családsegítő központ vezetője lapunknak elmondta: ezt a szolgáltatást azok a főként időskorú, vagy fogyatékos rászorulók vehetik igénybe, akik saját otthonukban élnek, de előfordulhatnak náluk olyan hirtelen vészhelyzetek, amelyek elhárítására azonnali segítségre van szükségük. Az ő számukra jelzőkészüléket lehet biztosítani, amellyel baj esetén a nap folyamán bármikor értesíthető a rendszer központjával kapcsolatban álló, készenlétben levő gondozónő. A rendszert Tolna, Fadd, Bogyisz- ló, Sióagárd és Fácánkert közösen működtetné. Az előzetes felmérések alapján az öt településen összesen ötven segélyhívót terveznek telepíteni. Aki szeretne ilyen készüléket igényelni, az a tolnai családsegítő központban (telefon: 74/443-825) ezt megteheti. ■ S. K.

Kényeztetik az atomerőmííves nyugdíjasokat

Az atomerőmű nyugdíjasainak klubja sok tekintetben olyan, mint bármelyik másik. Klubnapokat tartanak, kirándulnak, gyógyfürdőkbe és színházba járnak. Azt viszont Szanyi Nagy Já- nos elnök is elismeri, hogy valamivel jobbak a lehetőségeik, mint másoké. Egyrészt kiváló helyük van, amelyet a Paksi Atomerőmű Zrt. biztosít számukra, sőt, még a rezsit is állja. Itt igen kulturált, tágas körülmények között tarthatják klubtalálkozóikat legalább hetente kétszer, de ha van rá igény, többször is. Kirándulásaikhoz kedvezményesen, vagy díjmenetesen kapnak buszt évente két- két alkalommal, s a társaság anyagilag is segíti a klub működését. Tavaly teljesen átszerveződött a klub, egyesületté alakultak, s új, héttagú vezetőséget is választottak, az élén Szanyi Jánossal. Az elnökség egyik tagja távozott, helyére Kovács István- nét választották a minap tartott közgyűlésen. ■ V. T.

írásukkal ismét megerősítették fél évszázada tett esküvésüket. A ceremónia után szívesen emlékeztek az együtt töltött fél évszázadra.- 1956 nyarának egyik délutánján, a bányászbuszról láttam meg Marikát. Mezítláb, piros ruhában, fonott kosárral a kezében daráért ment a szomszédba. Olyan gyönyörű volt, mint egy páva. Nem sokat gondolkodtam. Szüleinek már az első látogatáskor elmondtam, hogy nem akarok sokáig udva- rolgatni, komoly szándékaim vannak - idézte fel megismerkedésüket Feri bácsi.- Fél év után összeházasodtunk. Megteremtettük az otthonunkat, átéltük két lányunk és hat unokánk érkezésének és felnőtté cseperedésének minden örömét. Nincs pénzünk, vagyonunk, de van egy szép nagy családunk. Ez a mi igazi kincsünk. A férjem a bányától, én az ÁFÉSZ-tól mentem nyugdíjba. Azóta a gyerekek kedvére sütök, főzök, leköt a háztartás. Feri a kertet, a méheket gondozza, s ha ideje engedi, hobbijának hódol, fafaragással foglalkozik - tette hozzá Marika néni.

A váralj ai házaspár otthona ritkán csendes. Gyakori vendégek a háznál lányaik és unokáik. Naponta beugranak, hogy megkóstolják a mama főztjét, magukba szívják a papa faragóműhelyének jó illatát. ■ P. Á.

Dr. Dobos Istvánnak télen több ideje van a kedvtelésére

Borbély Ferencéknek a gyerekeik szervezték az aranylakodalmat

Díszbe öltözött a váraljai teleház rendezvényterme. A mai kor divatja szerint léggömbök himbálóztak a falakon, az asztalokon virágok, süteményes tálak pompáztak. Pontban négy órakor belépett az ajtón Borbély Ferenc és felesége, Hortobágyi Mária. Mindkettőjüknek kerekre nyílt a szeme. Nem erre számítottak. Lányaik kiállításmegnyitóra invitálták őket. Néhány másodpercen belül azonban kiderült, hogy házasságkötésük 50. évfordulójára gyermekeik, unokáik meglepetésként aranylakodalmat szerveztek számukra.

Könnyeiket törölgetve hallgatták végig az anyakönyvvezető köszöntőjét, majd szóban és alá-