Tolnai Népújság, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-08 / 6. szám

2007. JANUÁR 8.. HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 JEGYZET Minden út Rómába vezet úgy tűnik senkinek nem kell attól tartania, hogy romániai vagy bolgár munkavállaló ve­szi majd el a kenyérkereseti lehetőségét. Bár vannak hu­hogok, akik invázióra számí­tanak, a statisztikák szerint nem lesz tömeges kivándor­lás, és az unióhoz újonnan csatlakozott országok mun­kavállalói inkább a melegebb tájakat részesítik majd előny­ben. Mondjuk érthető módon Olaszországot, azon belül is Rómát, vagy éppen Spanyol- országot célozzák meg. A megkérdezett romániai mun­kavállalók mindössze hat százalékában merült fel a gondolat, hogy kicsiny ha­zánkban keressen megélhe­tési lehetőséget. Persze csak később derül ki, hogy meny­nyire jön be a papírforma, de valószínűnek tartom, hogy nem Tolna megye lesz a leg­vonzóbb a számukra, figye­lembe véve a munka- és ke­reseti lehetőségeket. Az egyéni vállalkozó vagyonőrök jártak a legrosszabbul Az egyéni vállalkozókat érintet­te a leghátrányosabban a va­gyonvédelmi törvény, amely sze­rint a biztonsági őröknek a múlt év végéig új igazolványt, illetve működési engedélyt kellett ki­váltaniuk. Pataki Rezső, a Va­gyonvédelmi Kamara Tolna Me­gyei Szervezetének elnöke el­mondta, a megyében mintegy 300 egyéni vállalkozás hetven százaléka szűnt meg. A váltás nekik mintegy 50 ezer forintjuk­ba került volna, míg az alkalma­zotti jogviszonyban álló vagyon­őröknek az igazolvány cseréje 6900 forintba került. Informáci­óink szerint az országban több helyen is problémát jelentett, hogy az őrző-védők, noha időben beadták a kérelmüket a rendőr­séghez, január elsejéig nem kap­ták meg az új igazolványt, így ál­lásuk veszélybe került. Pataki Rezső elmondta, a kamara min­den lehetséges úton tájékoztatta tagjait a váltásról, és az okmá­nyokat kiállító rendőrség pozitív hozzáállása is megkönnyítette a helyzetüket a megyében. ■ H. É. MEGYEI TÜKÖR Erdélyiek a megyei kórházban. Pop Péter (balról) Beresztelkéről, Csiszár Szabó Ilona Dicsőszentmártonból, Szász Szabolcs Marosvásárhelyről érkezett A románok nyugatra mennek csatlakozás Könnyebb lett a kapcsolattartás a hozzátartozókkal Az Európai Unióhoz most csatlakozó Bulgária és Románia közül utóbbi or­szág polgárai dolgoznak jelentősebb létszámban Magyarországon, így Tol­na megyében is. Szeri Árpád EU-s csatlakozás ide vagy oda, dr. Kaiser Katalin nem számol a román - netalán bolgár - állam­polgárságú munkavállalók tö­meges megjelenésével Tolna me­gyében. A megyei munkaügyi központ osztályvezetője hangsú­lyozta: ahogy eddig, kétségkívül ezután is a hiányszakmákban je­lennek meg a külföldiek. - Ez vi­szont kifejezetten jó hír azon munkáltatók számára, akik ed­dig hiába hirdettek felvételt egyes ágazatokban - folytatta dr. Kaiser Katalin. - A román és bol­gár állampolgárságú személyek számára könnyítést jelent, hogy ettől kezdve esetükben nem lesz szükség a munkaerő-piaci szem­pontok vizsgálatára. Uniós pol­gárok lévén, adott esetben csak a szakképesítésüket kell igazol­niuk, de a munkáltatónak, ellen­tétben a korábbi gyakorlattal, szegzi azt a változást, amit Ro­mánia - és Bulgária - immár megtörtént EU-s csatlakozása je­lent a hazai munkaerőpiacra. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint nem kétséges, hogy Tolna megyét to­vábbra is felkeresik azok a ro­mán állampolgárságú szemé­lyek, akik főképp az építőipar­ban kívánnak dolgozni. Ám most már ezt teljesen legálisan is megtehetik.- Ne feledjük el, hogy a hatás nem egyirányú - tette hozzá. - Tudok olyan Tolna megyei vál­lalkozókról, akik a kedvező adó­ügyi jogszabályok és az olcsóbb munkaerő miatt a romániai je­lenlétet fontolgatják. Elsősorban a faiparban, a bőriparban, a ru­házati iparban és az idegenfor­galomban lenne mit keresnünk. A szekszárdi Bodri Tibor ez utóbbi ágazatban érdekelt, miu­tán Kovásznán panziót működ­tet.- Ott sem könnyű a vállalko­zóknak - adta közre tapasztala­tát az ismert pincészet vezetője. De az EU-s nyitás utáni lehetősé­gek bővülését talán az is jelzi, hogy hamarosan jóféle szekszár­di borral is meg kíván jelenni a román piacon. már nem kell benyújtania mun­kaerőigényt. A munkaügyi központból származó adat szerint a tavalyi esztendőben munkavállalási en­gedélyt szerző, mintegy három­százötven külföldi állampolgár közel kétharmada Romániából - köznapi megnevezéssel Erdély­ből - érkezett Tolna megyébe. Dr. Madarassy Ágnes, az Erdé­lyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének (EMTE) elnöke nem elsősorban munkaügyi, ha­nem emberi oldaláról közelíti meg azt az új helyzetet, amit Ro­mánia EU-s csatlakozása teremt- Mindeddig meglehetősen nehézkes volt Romániából Ma­gyarországra utazni, akár csak rokon látogatásra is: például bi­zonyos mennyiségű valutát kel­lett felmutatni a határon az erdé­lyi magyaroknak. Ez január else­jével szerencsére már a múlté. Jóval egyszerűbbé válik a kap­csolattartás. Semmilyen negatív dologra nem számítok a munka­ügy területén sem. Biztos va­gyok benne, hogy a romániai ro­mánok nem ide, Magyarország­ra, netalán Tolna megyébe töre­kednek, hanem Olaszországba, Spanyolországba, Franciaor­szágba. Már csak a könnyebben elsajátítható rokonnyelvek miatt is. Az eddig előforduló törvényte­len munkavállalás törvényessé válik. Dr. Fischer Sándor így ösz­(2006. novemberi adat) Forrás: Tolna Megyei Munkaügyi Központ HÍRSÁV Többet kell fizetni a szemétszállításért dombóvár Január elsejétől emelkedtek a szemétszállítás díjai a városban. Az önkor­mányzat eddig 50 százalé­kos támogatást adott a lakos­ság hulladékszállítási díjai­ra, melyet 25-re csökkentet­tek. Az Állami Számvevő- szék hívta fel a figyelmet, hogy ezt a támogatási formát törölni kell, így ezt fokozato­san megszünteti az önkor­mányzat. A szemétszállítási díj a 120 Uteres kukák ese­tén 134, az 1100 literes táro­lóknál pedig 1230 forint lesz alkalmanként, (tgy) Három pályázó közül választanak új igazgatót dunaföldvár Lejárt a jelenle­gi igazgató, Pataki Dezső mandátuma a művelődési központ igazgatói székében. Az önkormányzat pályázatot hirdetett, a határidőig hár­man jelentkeztek. A mostam vezető mellett egy dunafóld- vári és egy paksi aspiráns száll ringbe. A képviselő-tes­tület már felbontotta a pályá­zatokat, de nem kezdte meg azok értékelését. Döntést e hónap végén hoznak, (vt) Öt kiállítással ünnepel a tízéves egyesület szekszárd A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület el­nöke, Komjáthi Tamásné az éves munkatervet február­ban tárja a közgyűlés elé. Kiállítási, vásári részvétel­ről, személyi és anyagi kér­désekről döntenek. A tíz­éves egyesület ezekben a hónapokban öt kiállítást tart. Három már megvolt - Szekszárdon, Bonyhádon és Decsen -, februárban Sióa- gárdon, márciusban Rév- komáromban lesz. (wg) Ismét megjelent a Tamási Kalendárium tamási Ebben az évben is megjelent a Tamási Kalen­dárium. Örményi János és Sógorka Péter immár har­madik alkalommal vállalko­zott arra, hogy összeállítja a kiadványt az év vége felé. Idén 180 oldalon rengeteg képpel illusztrálva mutatják be a város múltját és a Ta­másihoz kapcsolódó embe­reket. (tgy) Hétévnyi uniós felzárkóztatási pénz a tét pályázatdömping Öt operatív program keretében indultak 2004-től a fejlesztések A Magyarország rendelkezésére álló 2004-2006-os uniós felzár­kóztatási pénzek gazdára talál­tak. Mód volt - az esetleges vísz- szalépésekre számítva - a keret­összeg mintegy tízszázalékos túllépésére, így aztán az I. Nem­zeti Fejlesztési Terv (NFTI.) pá­lyázatainak befogadását követő­en, 108 százalékot tett ki a meg­ítélt támogatások aránya. A pá­lyázók és pályáztatók már az NFT Il.-re készülnek. A fejlesztési, felzárkóztatási pénzek leosztása az irányító ha­tóságok koordinálásával a szak­minisztériumokban folyik. Öt programcsomagot dolgoztak ki: Agrár- és Vidékfejlesztési Ope­ratív Program (AVOP), Gazdasá­gi Versenyképesség Operatív Program (GVOP), Humánerőfor­rás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP), Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Prog­ram (KIOP), Regionális Fejlesz­tés Operatív Program (ROP). Az NFT I. öt operatív programja ke­retében 2004-től több mint 60 különböző pályázat indult el. A Dél-Dunántúlon a legna­gyobb publicitásnak a ROP ör­vendett. A helyi forráselosztást a Dél-dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség (DDRFÜ) bo­nyolította. Ennek ügyvezetője, Miszler Miklós elmondta, hogy az NFT I. nekik már munkát nem ad. A pénzek egésze lekö­tött, 2006 végéig 16 milliárd fo­rint talált gazdára. Inkább az NFT II. foglalkoztatja az ügynök­séget mostanában, s persze azon belül is a ROP. Novemberben elkészült az ehhez kapcsolódó dél-dunántúli operatív program, mely 220 milliárd forint sorsáról rendelkezik. December 20-án el­fogadták az ideiglenes akcióter­vet, de a végleges tervek és ke­retösszegek csak márciusban válnak ismertté. Annyi biztos, hogy prioritást élveznek majd az ipari park-, a falu- és tanyagond­noki rendszer, valamint a kerék- párút-fejlesztési pályázatok. A tervezés most jóval több munkát igényel, mint az első körben, hisz nagyobb az időin­tervallum: hét évre vonatkozóan kell kidolgozni az alapelveket és meghatározni a sarokszámokat. A ROP támogatásával a három dél-dunántúli megyében 93 fej­lesztés valósult meg, illetve való­sul meg a közeljövőben. Ezek kö­zé tartozik a gunarasi gyógyfür­dő apartmanjainak építése, a szekszárdi autóbusz-pályaudvar korszerűsítése és a tolnai hon­védségi lovarda tornateremmé alakítása is. ■ W. G. A ROP keretében megvalósuló fejlesztések Tolnában* Projekt Település Támogatás István-majori kastélyszálló fejlesztése Bonyhád (millió Ft) 150 Apartmanok építése a gunarasi gyógyfürdőben Dombóvár 100 A Dombóvár-Nak-Lápafő útszélesítése Dombóvár 550 A Hőgyész-Dombóvár út rehabilitációja Csibrák 542 Korszerű utasforgalmi szolgáltatások megteremtése Szekszárd 300 Keleti városkapu rehabilitáció Szekszárd 398 Honvédségi lovarda tornateremmé alakítása Tolna 360 Iskola átalakítása és emeletráépítés Gyula 141 Oktatási intézmények korszerűsítése Ozora 136 ♦Néhány példa az összesen 24 sikeres fejlesztési pályázatból. Forrás: DDRFU

Next

/
Thumbnails
Contents