Tolnai Népújság, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-06 / 5. szám
2007. JANUÁR 6., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TŰKOR 3 IIi,ßV7Ii,T IHAROS! IBOLYA Egy fenyőfa élete és halála PÁR HÉTTEL EZELŐTT SOk-SOk társammal együtt utaztunk. Több faluban is megfordultunk, míg egyszer egy fiatal férfi megszagolt és azt mondta, hogy káprázatos az illatom. Annyira megtetszettem neki, hogy hazavitt. Egy fiatal nő vízbe állított és kitett a friss levegőre. Jól megszívtam magam nedvességgel, és vártam mi fog történni. pár nap múlva bevittek a meleg szobába, teleaggattak mindenféle csillogó-villogó mütyürökkel. Aztán este meggyújtották a gyertyákat, még énekeltek is. Két kisgyerek tágra nyílt szemekkel, tátott szájjal nézte a lobogó lángokat, sziporkázó csillagszórókat. Másnap a vendégek csodáltak meg, aztán már nem sokat törődtek velem. Aki arra járt le-le vett az ágakról egy-egy édes mütyürkét és bekapta. PÁR nappal később megfosztottak a díszeimtől és kidobtak a hidegbe. Hamarosan jött értem egy öreg néni. Hazavitt, felaprított és ugyanolyan boldogan nézte a lángokat, mint nemrég a gyerekek. Sokak életébe került az az egy kis munka bonyhád A málenkij robotra hureoltakra emlékeztek tegnap Bonyhádon a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Az emlékezőket az intézmény aulájában a kényszer- munkáról hazatértek tárgyi emlékeiből, dokumentumaiból rendezett kiállítás fogadta. Az iskola és a német kisebbségi önkormányzat szervezésében megtartott ünnepségen dr. Józan-Jilling Mihály, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke idézte 1944 kegyetlen napjait, amikor a megye svábok lakta falvaiból 4-6 ezer embert kényszerítettek „egy kis munkára” azaz málenkij robotra Oroszországba. Potápi Ár■ A megyei málenkij robo- tosok negyede Oroszországban lelte halálát. pád, Bonyhád polgármestere a világ- és a magyar történelembe ágyazva szólt a helyi eseményekről, emlékezett az Oroszországban sanyarú körülmények közt elhunytakra. Mint mondta, a megtorlássorozat, amely 1944-ben kezdődött, előjátéka volt a kitelepítésnek, amely 1949-ig tartott. A rendezvényen többen jelen voltak a hazatértek közül. Megkoszorúzták az elhur- coltaknak emléket állító márványtáblát. Az ünnepségen a bonyhádi Német Nemzetiségi Kórus lépett fel, a gimnázium tanulói verseket mondtak, naplórészleteket olvastak. ■ P. A. Péter Erzsébet, az új szekszárdi műtőblokk vezető asszisztense a digitális átvilágító berendezést mutatja be működés közben Gyógyhírt kapnak a betegek műtőblokk A beavatkozást lámpákba épített videokamerák veszik A Balassa János kórház jövő kedden jelentős gyarapodást könyvelhet el. Átadják a térségi szerepet is betöltő műtő- és diagnosztikai blokkot. Szeri Árpád Ha minden a tervek szerint halad, akkor február elején el is kezdődhet a munka a szekszárdi kórház műtő- és diagnosztikai blokkjában. Az átadásra váró létesítményben valóban az utolsó simítások zajlanak: minden készen áll arra, hogy jövő kedden délelőtt megnyíljon az intézmény kapuja. Nem túlzás azt állítani, hogy a régi épületekből ide átsétálva egy új világban találja magát a látogató. Ha nem lenne kissé különös kicsengése a megállapításnak, akár azt is mondhatnánk: a tágas, levegős, világos, emellett korszerűen felszerelt műtőblokkban jó sora lesz a páciensnek is. Betegnek persze soha nem jó lenni, de az tény: aki idekerül, azt errefelé eddig még nem látott, modern gépezetek és műszerek segítik a gyógyulásban. Nem is beszélve a képzett ápolószemélyzetről.- Sebészet, ortopédia, urológia, gégészet, szemészet - sorolja Kovácsné Nagy Irma műtőblokkvezető a létesítménybe kerülő részlegeket. - Valamennyi műtőhöz külön-külön tartozik egy előkészítő, egy bemosakodó helyiség. A műtőkben steril és szűrt az irányítható klíma. Az ajtók mindegyike fotocellás. Az összes dokumentáció azonnal számítógépre kerül. Az úgynevezett mobiltönkös műtőasztalok már nem késztetik erőkifejtésre a dolgozókat: a betegek mozgatása ugyanis távirányítóval történik. Az asztal a mélyföldszinten működik az egész kórházat kiszolgáló központi sterilizáló. Itt található a szociális blokk is, ahova a dolgozók érkeznek. A földszinten helyezkedik el a két szeptikus műtő, a két röntgen, az ultrahangvizsgáló és ugyanitt vannak az ambulanciák. Az emelhető, dönthető, majdhogynem kétrét is hajtható néhány gombnyomással. Az „emlékező” betét- felveszi a ráfektetett test formáját, később viszont kisimul. Modern altatógépek, monitorok és egyéb eszközök segítik a beteg biztonságos altatását. A nagy fényerejű lámpák csöveiben videokamerák veszik a beavatkozás folyamatát: az operáció a közeli monitoron kísérhető figyelemmel. A központi röntgen egyik helyiségében Péter Erzsébet vezető asszisztens egy digitális átvilágító berendezést mutat be működés közben. - Ez az eszköz azonnali digitális felvételt készít, mely első emeleten van a röntgen és az intenzív osztály: erre az emeletre csatlakozik be a híd, melyen át a betegeket szállítják. A második emeletre került hat aszeptikus műtő, középen egy hatágyas ébredővel. A létesítmény összterülete mintegy tizenkétezer négyzetméter. felvétel a belső hálózati rendszer révén az egész»kórházban megtekinthető a szakemberek számára. A gépezet a fogantyújába épített billentyűvel forgatható, csúsztatható, le és fel, oldalirányban, nemcsak síkban, hanem térben is. Az asztal egy lábpedállal emelhető és süllyeszthető. Az intenzív kórteremben Joóné Tóth Judit főnővérhelyettes hasonló technikai előrelépésről számol be. - A nyolc, gépi erővel mozgatható ágy mindegyike mellett olyan gépek vannak, melyekkel súlyos, életveszélyes állapotban lévő betegeket ápolhatunk. Megfigyelő monitorok, lélegeztetők, infúziós és injekciós pumpák, oxigén, sűrített levegő, vákuum - mútat a laikus számára jórészt ismeretlen eszközökre.- Mintegy százan dolgozunk a műtő-és diagnosztikai blokkban - csinál egy gyors fejszámolást kalauzolása végén Kovácsné Nagy Irma. - Kollégáimmal együtt valamennyien örülünk annak, hogy itt lehetünk. Nem túlzás azt állítani: ha valamikor, úgy most tudjuk biztosítani betegeink számára a megfelelő körülményeket. Emeletről emeletre haladva változik a funkció Aprítóban zárják az ünnepet hulladék Bonyhádon tűzifa lehet a kitett fenyőkből Az ünnepek végén több tízezer fenyőfa kerül az utcákra. Ezeket minden településen a kukák mellé kell kitenni, ahonnan a hulladékelszállítás során összegyűjtik őket. Szekszárdon január 8-án kezdik el a munkát az Alisca Terra alkalmazottai, egy platós autóval megerősítve a csapatot. Egy hét alatt a város minden részére eljutnak, de később is összeszedik a kitett fákat. Ezeket bedarálják és elszállítják egy komposztálóba. Dombóváron nem vált be a tavalyi kezdeményezés, amely arra buzdította a lakosságot, hogy külön tárolókba gyűjtsék a fákat, így visszatértek a régi módszerhez. A szervezett gyűjtést január 5-én kezdték el az ÖKO-DOMBÓ Kft. munkatársai, és egészen 19- ig heti két alkalommal hétfőnként és péntekenként viszik el a fákat. Bonyhádon folyamatosan viszik el a hulladékgyűjtők mellé kihelyezett fenyőket. De példáidén nem lehetett visszaváltani a karácsonyfákat, így aki élő, gyökeres fenyőt vett, az most kiültetheti a kertbe, hiszen az időjárás éppen megfelelő. - Sajnos a karácsony a fákat megviseli, a szoba meleg és száraz levegője nem tesz jót nekik - mondta Juhász László nívódíjas szekszárdi ul a lakótelepeken egy helyen gyűjtik őket, ahonnan a rászorulók el is vihetik a tűzifaként használható darabokat. Pakson két- három autóval, folyamatosan gyűjtik a kiszolgált karácsonyi ékességeket. ■ H. É. kertépítő. - Megjelennek rajtuk az új hajtások, amelyek ha a mostani enyhe időben nem is fagynak el, később valószínűlegel fognak. Az ültetés egyszerű, csak arra kell figyelni, hogy a talaj jó iszapos legyen, és remélni kell, hogy a fa átvészeli a megrázkódtatásokat- tette hozzá a szakember. Kereszt őrzi az alapítvány emlékét gvörköny Zügn Tamás, az alkoholbetegek rehabilitációjával foglalkozó györkönyi otthon lelkésze avatta fel azt a kerésztet, mely a Szőlőtő Alapítvány létrehozásának 15-dik évfordulójára készült. A kereszt Frank István alkotása. Az ünnepségen félszáz vendéget fogadtak. Az alapítvánnyal foglalkozó legutóbbi írásunkban félreértés folytán a lelkész életrajza összekeveredett az egyik lakó életútjával. Zügn Tamás 2005 szeptemberében került Györkönybe rehabilitált- ként. Ma ő az otthonvezető és lelkész, korábban egy Vas megyei gyülekezetnél szolgált. A tévedésért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. ■ V. T. A karácsony a gyökeres fenyőket is megviseli Öt közcélú munkás szépíti a települést bátaapáti Öt közcélú munkást foglalkoztat januártól a helyi önkormányzat - mondta el lapunknak Krachun Szilárd polgármester. Hozzátette, a munkások fő feladata a temető területének rendbentartása lesz, de emellett a falu játszóterét is felújítják, valamint a közterületek szépségét is ápolják majd. (rt) Drágul a szemétszállítás, nő a kommunális adó kistormás Négyezer forintról hatezer forintra emelkedik a kommunális adó Kistormáson - tájékoztatott Csapó László polgármester. Az adóemelésre azért volt szükség, mert a szemétszállítás vállalkozói díja jelentősen nőtt. A vállalkozók kommunális adója azonban nem változott, (sk) Hétfőn munkába áll a medinai tanyagondnok Medina Január 8-án áll munkába a medinai tanyagondnok, Vén Attila - mondta el érdeklődésünkre Szalai László polgármester. A falugyűlésen megválasztott gondnok feladata lesz többek között a rászorulók | számára az ebédszállítás, a } gyógyszerbeszerzés vagy a csekkbefizetés, (sk) A képzőművészek nesztora szülőhelyén állít ki Mözsi-Szabó István TOLNA-MÖZS A megyei képzőművészek nesztora, Mözsi-Szabó István 80 éves. Ma is aktívan fest, és nagy lelkesedéssel készül jubileumi tárlatára, mely a születése napján - január 13-án - nyílik szülőhelyén, Mözsön. Szeretné bemutatni a művelődési házba ellátogató közönségnek sokrétű munkásságát: festményeit, grafikáit, háziszőttes szőnyegeit, (wg) Az út vezet kifelé a hátrányos helyzetből SZEKSZÁRD Közel 253 millió forintot fordított tavaly a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács - olvasható a megyei közgyűlési előterjesztésben. A pénz több mint felét, egészen pontosan 57,2 százalékát út- és járdafelújításra használták fel az érintett társulások és települési ön- kormányzatok. Az összeg 9,2 százalékából a kulturális létesítményeket, 0,1 százalékából pedig a szociális intézményeket fejlesztették, (szá)
