Tolnai Népújság, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-27 / 23. szám

7 2007. JANUÁR 27., SZOMBAT PANORÁMA Gyurcsány szembenézése ellenzék A miniszterelnöki elemzés sokkal inkább mellébeszélés „Magyarország veszélyes útra tévedt” - ezzel a fel­ütéssel indul Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 23 pontba szedett, Szem­benézés című elemzése. Tibay Gábor Hat teljes újságoldalon magyarázta tegnap álláspontját Gyurcsány Ferenc. Az írás megosztotta a politikai életet. Az írást a kormányfő a Népsza­badság című baloldali napilap mellékleteként jelentette meg pénteken. A hat újságoldalnyi do­kumentumban Gyurcsány a ha­zai közállapotokhoz vezető folya­mat elemzésével próbálkozik a rendszerváltozást, a globalizáció és a nemzetközi politikai színtér által támasztott kihívásokat átte­kintve a magyar politikai paletta, a hazai bal- és jobboldal felelőssé­géről értekezve. A miniszter- elnök megállapítja: a rendszer- váltást követő - a posztkommu­nista tömb országaira szerinte egyaránt jellemző - társadalmi csalódás az oka a hazai közhan­gulatnak. A kormányfő a továbbiakban a Fideszt támadja. Leszögezi: a de­mokratikus versengés legfonto­sabb feltétele, hogy a versengő pártok mindegyike a közjót szol­gálja: ám a legnagyobb ellenzéki párt a - szerinte - korlátlan harc | meghirdetésével megsérti ezt a 1 demokratikus minimumot. A Fi- | deszt elemezgetve a miniszterei- | nők összemossa ellenzéki riváli- 2 sát Csurka István - általa nacio­nalistának, populistának, Nyugat ellenesnek és antiszemitának tar­tott - pártjával, a MIÉP korábbi jelmondatát idézve. „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” - szerepelt Csurkáék plakátjain a mondat, amely a kor­mányfő értelmezésében a Fidesz- re a „se jobb, se bal, radikális és populista” összefüggésben áll. Olyannyira, hogy a pártok küz­delme már nem jobb- és balolda­li erőviszonyok mentén zajlik, ha­nem a bal- és jobbközép pártok (ide sorolva az MDF-et is) vívnak a demokratikus alapmegegye­zést elutasító radikális és populis­ta Fidesszel. A miniszterelnök a tanulmány további részében a reformokhoz fűz magyarázatot, külön említve az egészségügy, a közigazgatás és az oktatás témáját. Ezekre sze­rinte részben a megváltozott újra­elosztási, keresleti-kínálati tren­dek miatt van szükség, részben pedig azért, mivel azok az ország jövőjét és stabilitását szolgálják. A Fidesz mellébeszélésnek mi­nősítette Gyurcsány elemzését: Navracsics Tibor, a párt frakció- vezetője azt mondta, aktuális lett volna a miniszterelnök szembe­nézése, mivel Magyarország de­mokratikus története a mélypont­ján van, és nem csupán Nyugat- Európától, de saját régiójától is stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke szerint azért választotta Gyurcsány ezt a megoldást, hogy megelőzze Orbán Viktor Fidesz-elnök szombati, társadalmi igazsá­gosságról szóló összegző beszé­dét. Hozzátette: a kormányfő cikke a társadalom megosztá­egyre inkább leszakad. Navra­csics szerint azonban a szöveg már csak azért sem nevezhető szembenézésnek, mert nem fog­lalkozik a fentiekkel, és nem ad választ a megszorításokra csak­úgy, mint az őszi zavargások okaira sem. Az MDF a tanul­mánynak mindössze egy pontjá­val ért egyet: ez pedig az, hogy az MDF az egyetlen reformpárti a sát szolgálja, és sérti a nemzeti érzelmű szavazókat Az írás szerint a Fidesz egy antiliberá- lis, populista, radikális alaku­lat, sőt, a párt mögött lévő sza­vazótábort is ilyen egyszerűen kategorizálja a miniszterelnök. dessewfy tibor, a Demosz Alapítvány elnöke az írás jobboldalon - így kommentálta a gyurcsányi munkát Flerényi Károly frakcióvezető. Az írást a Magyar Szocialista Párt büdzséjéből finanszírozták. A kormányfő folytatja az elemzést: jövő héten öt napon át egy-egy órában lesz Friderikusz Sándor vendége az egyik keres­kedelmi csatornán, ahol a tanul­mány lesz terítéken. nagy erősségét egyebek mellett abban látja, hogy nem lehet a kormányfő és szakértői csapa­tának a privilégiuma, hanem olyan társadalmi vitát kell nyitni a politikai és a civil tár­sadalmi szereplőkkel, amelyek biztosíthatják a reformokban való társadalmi részvételt. Kormányfői javaslatok és intelmek Molnárnak is Nem bizonytalan a kormány ab­ban, hogy végig kell vinni az egészségügyi reformot - jelentet­te ki Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök tegnap az egészségbizto­sítási reformról tartott konferen­cia második napján. „A nézetkü­lönbségek a részletekben rejle­nek” - utalt arra, hogy az elmúlt hetekben már nemcsak ellenzé­ki, hanem kormánypárti képvi­selők is kritizálták az egészség- ügyi reform vizitdíjjal és kórházi ágyszámokkal kapcsolatos ré­szeit A kormányfő óvatos kritiká­val illette a szakminisztériumot, amikor annak fontosságát hang­súlyozta, hogy az átalakulás so­rán hozott döntések ne „zárt ajtók mögött szülessenek, diktátum- szérűén”, haném nyitott, szakmai és közéleti vita során. Hang­súlyozta: a kórházi struktúra át­alakítása mellett erősíteni kell a járóbeteg-ellátást. Megerősítette Kuncze Gábor (SZDSZ) bejelen­tését, miszerint már két hónap múlva döntés születhet. Hans Hoogervorst holland egészségügyi miniszter az orszá­gában két éve bevezetett refor­mok szükségességét ismertette. Hozzátette: a lakosság fokozatos elöregedése miatt az egészség- ügyi költségek megnövekedtek. Tulassay Tivadar, a Semmel­weis Egyetem rektora azt hang­súlyozta, hogy nem szabad le­mondani a szolidaritás elvéről akkor sem, ha több biztosító ver­seng a piacon. ■ Bánky B. Végül mégsem marasztalták el a rádiót Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) megszüntette a Magyar Rádióban tavaly ősszel sugárzott balatonőszödi Gyur- csány-beszéd és a szocialista párt választmányának zárt ülé­sén elhangzott Lamperth-beszéd nyilvánosságra kerülése miatt indított vizsgálatokat. Mindezt a közszolgálati médium elma­rasztalása nélkül tette a testület. Az indoklás szerint a beszéde­ket ugyan nem a nyilvánosság­nak szánták, de fontos hír­értékkel bírtak a lakosság szá­mára, így nem marasztalható el a rádió. ■ É. S. Nincs fedezetük a végrehajtáshoz a településeknek kritika Két évvel ezelőtt már 418 milliárdra nőtt a magyar önkormányzatok tartozása „Az elmúlt négy évben 450 mü- liárd forintot vont ki az állam az önkormányzati szférából” - han­goztatta Szita Károly tegnap a Fi­desz és a Fidelitas szervezésében tartott önkormányzati konferen­cián. Kaposvár polgármestere szerint ezek után hiába van dön­tési szabadságuk az önkormány­zatoknak, a végrehajtáshoz nincs meg a fedezet A fideszes honatya hangoztatta, hogy az önkormány­zatok adósságállománya folya­matosan emelkedik. Az Állami Számvevőszék adatai szerint míg 2002-ben ez az összeg 265 mü- liárd forint volt, addig 2004-ben 343 milliárdra, 2005-re pedig már 418 milliárdra nőtt. „Kétsé­ges az önkormányzatok autonó­miájának jövője” - hangoztatta Tarlós István. Á fővárosi közgyű­lés Fidesz-frakciójának vezetője szerint ma egy rossz, 1994-ben módosított önkormányzati tör­vény alapján kell dolgozniuk, amelyben nincs összehangolva a hatáskör és a felelősség. Tarlós közölte: a fővárosban az oktatás­tól 1,7 milliárd forintot, az egész­ségügytől 500 milliót, a kultúrá­tól és a városüzemeltetéstől 1,8- 1,8 milliárdot, míg a civil szférá­tól 1 milliárdot kívánnak elvenni. Mindkét városvezető kiemelte, hogy az oktatás súlyos gondban van, mivel az állam már ötven százalék körülire vagy ez alá csökkentette a normatív támoga­tás összegét. Szita Károly szerint Szita (jobbra): az önkormányzatok eladósodása fokozatosan emelkedik az állam így „nem ismeri el” a do­logi kiadásokat, és az iskolákban dolgozó technikai személyzet fenntartását sem. Az idei évben pedig szigorítás várható a napkö­zis csoportok működtetésénél is. „Az oktatás területén a bérek finanszírozása is nehézségeket okoz” - hangsúlyozta Tarlós. A fideszes politikus azt javasolta, hogy az állam közvetlenül utalja a bért a közalkalmazottaknak, így a pedagógusoknak is. Azt is ki­emelte, hogy a „megbukott” egészségügyi reform kapcsán a megszorító intézkedések miatt az önkormányzatokra hárul a vil­lámhárító szerep, mivel nekik kell közelharcot vívni a települé­seken élőkkel. ■ mmmrmm A pártok egyeztetnek Szilivel a költségtérítésről a képviselők díjazásáról szóló cikkek rombolják a parlament tekintélyét - je­lentette ki tegnap Szili Kata­lin. Az Országgyűlés elnöke egyeztetni fog mind az öt parlamenti párt elnökével arról, hogy újra számlával kelljen igazolni a költségek elszámolását. Szili hangsú­lyozta, hogy a képviselők költségtérítésének rendsze­re egész Európában így mű­ködik, és az összeget tekint­ve Magyarország az alsó harmadba tartozik. Új rádiós csatornák MR4 és MR5 néven a magyar rádió nemzetiségi műsorokat sugárzó csator­nája MR4 néven indul a kö­zeljövőben. A parlamenti közvetítések pedig az MR5- ön lesznek hallhatóak. Az egykori, keleti normás URH-frekvencia helyébe lé­pő, február elsején induló két adó közül a nemzetiségi adó reggel nyolctól, 12 órán át sugároz műsort a közép­hullámon: 11 órányi-kisebb­ségi műsor mellett 60 perc­nyi magyarnóta-összeállítás lesz hallható majd. Lomnici: a leghitelesebb intézmények a bíróságok Lomnici: egységes ítélkezés kell A felmérések szerint az el­múlt évben az állami intéz­mények és szervezetek kö­zül a bíróságot tartották a leghitelesebbnek az állam­polgárok - közölte a Legfel­sőbb Bíróság elnöke. Lomnici Zoltán elmondta: a jövőben még inkább töre­kedni kívánnak az ítélkezés egységesítésére. Ennek ér­dekében időről időre átfogó­an megvizsgálnak egy-egy területet több száz ítélet alapján, és jogegységi dön­téssel segítik az ítélkezés egységesítését. Végleges: hétfő reggel Volán-sztrájk HÉTFŐN REGGEL 4 és 8 Óra között a Volán-társaságok­nál sztrájkot tartanak - je­lentette be Korcsolayné Kovács Krisztina, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke, miután eredménytelenül zárult a délutáni tárgyalás a 2007. évi keresetfejlesztésről a munkáltatóval. Az érdek­védő hozzátette: több társa­ságnál sikerült megegyezni a keresetfejlesztésről, ennek ellenére - néhány megye kivételével - országos lesz a sztrájk. @ további hírek: www.keggel.hu 1 Pró és kontra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „szembenézésérői"

Next

/
Thumbnails
Contents