Tolnai Népújság, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-22 / 18. szám
2007. JANUAR 22., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MAGYAR KULTÚRA NAPJA 5 A kultúrát a polgárság menedzseli finanszírozás A teljes mértékű állami támogatást ezen a téren is el kell felejteni A tévéshow-kon felnövő nemzedék kulturális igénytelensége elszomorító. Baky Péter mondja ezt, aki a szekszárdi Művészetek Háza művészetpropagáló munkáját irányítja. Wessely Gábor A turista számára Szekszárd művészetkedvelő városnak tűnik. Az átlagnál több köztéri alkotás található itt, ám a művészek megbecsültsége nem jobb, mint máshol. Baky Péter meglátása szerint a kultúrát minden országban a középréteg, a polgárságmenedzseli - ami nálunk hiányzik. Mint mondja: a rendszerváltáskor kirántották az alkotó emberek alól a szőnyeget, s minden a pénz körül kezdett forogni. A kultúra is gazdaságfüggővé vált, s mivel a jóléti állam máig nem köszönt ránk, csak néhányan tudnak megélni a művészetükből, a többség vegetál. Sokat számít a művészvilágban is a protekció. Ugyanakkor, a tehetség nem összeköttetés kérdése. Baky Péter a barikád mindkét oldalát ismeri: művész és művészetszervező. Véleménye szerint az igazán kreatív magyar alkotók és előadók a világ bármely pontján megállják a helyüket. Csak az itthoni honoráriumok soványak. Párizsban nyolcvanezer festő fizet adót. Igaz, hogy közülük 75 ezer giccsfestő, de azok se kényszerülnek más mesterség után nézni. Mert erős, nagyszámú a középosztály, és eltartja őket. Nálunk a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete hatezer tagot számlál. Baky Péter vezetőségi tag. Neves írók, festők, szobrászok alkotják ezt a civil szervezetet, de még közülük is jó párnak megélhetési gondja van. Hát még a kevésbé ismerteknek. Aki teheti, kenyérkereső állást vállal, s amellett alkot. Baky Péter már számos festménnyel bizonyította tehetségét - például a szekszárdi városházán látható két pannójával - mégis úgy érzi biztonságban magát, ha van munkahelye. Tizenöt éve került a Művészetek Háza élére, és eltökélt szándéka, hogy mindenféle kulturális törekvést és irányzatot bemutat a tolnai megyeBaky Péter művész és művészetszervező, aki immár 15 éve áll a szekszárdi Művészetek Háza élén A szekszárdi Művészetek Házában már a 2008-as kiállításokat is tervezik A hagyományos ábrázoló művészettől a legmodernebb elektrografikai munkákig sokféle alkotó sokféle alkotásával találkozhatnak a művészetkedvelők. Baky Péter nagyra értékeli a művészi szinten alkotó kismestereket is. Ezt igazolja, hogy májusban foltvarrók tárlatát tervezi. Jelenleg a pécsi Jarmeczky István festőművész képei láthatók a Művészetek Házában, február végén pedig a siklósi Kovács Ferenc munkái kerülnek a falakra. A Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség festő szakosztályának kollektív tárlatát áprilisban tekintheűk meg a nézők. Puha Ferenc festőművész egy lengyel kollégájával, J. Pola- csekkel mutatkozik be szeptemberben, a szüreti fesztivál idején. A jubileumokra is figyel Baky Péter. Most töltötte be nyolcvanadik életévét Mözsi- Szabó István festőművész. Az életműtárlata júniusban nyílik. Két szekszárdi szobrász pedig hamarosan eléri a hatvanöt. Szatmári Juhos László és Farkas Pál 2008 elején mutatja be legfrissebb alkotását. székhelyen. Kiállításokat, koncerteket, pódiumműsorokat szervez. Eddig évi tíz tárlatra volt pénz, az idén már kevesebb lesz. Régebben ötven zenei produkció is elhangzott évente, a 2007-es terv 18 saját szervezésű, komolyzenei, illetve jazzkoncer- tet, valamint 6-8 egyéb zenés műsort tartalmaz. Ez utóbbiaknál a ház csak befogadó; a programot mások bonyolítják. Hogy pontosan mennyi pénz lesz az idén a kultúrára Tolna megyében, azt még nem lehet tudni. Sokféle forrásból gyűjtögetnek a rendezvényszervezők, az állami támogatástól, a pályá■ Régebben évente ötven koncert is volt a megyeszékhelyen. zati lehetőségeken át, a szponzoroktól való kalapozásig. Say István, a megyei önkormányzat művelődési és oktatási bizottságának elnöke abban már biztos, hogy meg kell nyirbálni a kulturális intézmények költségvetését. Csak az a kérdés, hogy mennyivel. Több pénz nincs, és az ugyanannyi is kevesebbet ér, mint tavaly. Azt tanácsolja, hogy az intézményvezetők figyeljék az EU, az NCA és az NKA pályázati lehetőségeit, és a nagyobb településeken a helyi közművelődési keretből is szerezhetnek némi támogatást. A túlélési taktika része a terembérbeadás is. A bálásruha-árusítástól sem kell elzárkózni, ha az bevételt hoz. A bizottsági elnök ismeretei szerint, a világon mindenütt több lábon álló, szponzorált dolog a kultúra. A teljes mértékű állami finanszírozást el kell felejteni. A fejlettebb országokban a művészeket elsősorban az alkotások, előadások élvezői, a civilek tartják el. A jelentős cégek pedig egy - egy nagyrendezvényhez - hangversenyhez, szoborállításhoz, fesztiválhoz - teszik oda a nevüket. Tolna megyében sajnos az atomerőművön kívül nincs olyan cég, vállalkozás, amelyik nagyobb összegeket áldozhatna a kultúra támogatására. A bankok, biztosítók csak kisebb fiókokat tartanak itt fenn, s azok csak a töredékét adhatják annak, amit a központ adhatna. Say István szerint ezt is látni kell a megye kultúrafinanszírozási összképének kialakításakor. A Himnusz írója a haladó ellenzék vezérszónoka volt az országgyűlésben Január 22. a Magyar Kultúra Napja: Kölcsey Ferenc 1823-ban, ezen a napon fejezte be Szat- márcsekén a magyar nép zivataros századairól szóló költeményét, a Himnuszt. A Magyar Kultúra Napját először a rendszer- váltás évében ünnepeltük, 1989- ben tartottak e naphoz kötődő megemlékezéseket, rendezvényeket. A Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot Erkel Ferenc nyerte, 1844-ben. Nemzeti imádságunk azóta a legismertebb magyar alkotás. A megzenésítést a költő már nem élte meg, 1838-ban elhunyt, visszavonultan, csekei birtokán. A visszavonultság nem jelentett teljes elzárkózást. Kölcsey aktív levelezést folytatott a kortárs írókkal, nyelvújítókkal, elsősorban Kazinczy Ferenccel és Szemere Pállal. Utóbbival indította el 1826-ban az Élet és Literatura című kritikai folyóiratot. Kölcseyt tekinthetjük a magyar kritikai újságírás megteremtőjének. Pályája csúcsán publikálta, és élőszóban is előadta éles ellenvéleményét irodalmi és közéleti kérdésekről. A reformmozgalom előrehaladtával Szatmár megye aljegyzője, majd 1832-ben országgyűlési követ lett. A haladó ellenzék kiváló szónokaként a polgárosodásért, a jobbágyterhek csökkentéséért, a magyar nyelv hivatalossá tételéért harcolt. A fiatalok lelkesedtek érte, példaképüknek tekintették. S mindeközben nagyszerű írásokkal gazdagította a magyar irodalmat, olyanokkal, mint a Huszt, a Zrínyi dala és a Himnusz. ■ G. W. Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője Kitüntetést kap a Bartina koreográfus Szakértelme hasznára van az új generációnak is Miniszteri kitüntetést vehet át január 22-én, hétfőn, a Magyar Kultúra Napján Budapesten, a Magyar Iparművészeti Múzeumban rendezett ünnepségen Szabadi Mihály néptánc-koreográfus. A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház volt igazgatóhelyettese nem csak a megyében, hanem annak határain túl is jól ismert: személyéhez fűződik a Bartina néptáncegyüttes megalakítása. A csapat ma már néptáncegyesületként járja nem csak a hazai, de a világ minden táján a külföldi színpadokat is, minden alkalommal nagy sikert aratva öregbíti a megye és Szekszárd jó hírét. Ezekben a sikerekben máig osztozik Szabadi Mihály: hiszen a Bessenyei-díjas néptánckoreográfus számos táncjátékot készített, melyek közül mindegyik alapműnek számít. A hetvenedik életévéhez közelgő kitüntetett visszatérő vendége a különböző kulturális és művészeti rendezvényeknek, természetesen kiváltképp a néptánc-fesztiváloknak és versenyeknek: szakértelme, segítő szándékú észrevételei nagy hasznára vannak az új generációnak is. «Sz. Á. Szabadi Mihály A kultúra napja a megyében programajánló Rendezvények, események, előadások, tárlatok Megyeszerte tartanak a Magyar Kultúra Napjához kötődő rendezvényeket. SZEKSZÁRD január 22-én 17 órai kezdettel rendezik a Művészetek Házában „A Tolna megyei művészetért” plakett díjátadó ünnepségét. A díjat a Bárka Művészeti Szalon, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja alapította 2000-ben, művészek és művészetpártolók jutalmazására. Az ezüstplakett Mözsi - Szabó István grafikája alapján készült. BONYHÁD január 22-én 18 órai kezdettel zenés irodalmi teaházi programra várják az érdeklődőket - művészeket és művészetkedvelőket -, a Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központba. DOMBÓVÁR január 22-én 17 órakor nyitják meg a művelődési házban a Galéria csoport tárlatát, a Magyar Királyok Panoptikuma című kiállítást. január 23-án 18 órától filmvetítést tartanak. Radványi Géza Valahol Európában című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. JANUÁR 24-ÉN 18 Órától Jancsó Miklós, Allegro Barbara című filmjét vetítik. PAKS január 22-én 18 órai kezdettel kerül sor a Magyar Miatyánk című irodalmi műsorra, a városi művelődési központban. SIMONTORNYA január 22-ÉN 17 órától irodalmi estet rendeznek a művelődési házban. Heltai Jenő, Nagy Lajos, Karinthy Frigyes és Örkény István írásaiból idéznek a békéscsabai Jókai színház művészei. TAMÁSI JANUÁR 22-ÉN 16,30-kor kezdődik Ékes László újságíró, lap- szerkesztő könyvbemutatója a Könnyű László Városi Könyvtárban. Kőrisfák című kötetét a szerző a helyszínen dedikálja. TOLNA január 22-én 17 órakor a budapesti Teatro Társulat lép fel a művelődési központban. A Utazások Karinthyában című előadásra várják a közönséget.
