Tolnai Népújság, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-16 / 13. szám

2 HÍRSÁV Prospektussal készülnek a sárközi települések báta Készül a július 12-én kezdődő Sárközi Lakodalom prospektusa, melyet a sárkö­zi települések az Utazás 2007 kiállításon már szeret­nének bemutatni. Sziebert György, Báta polgármestere elmondta, az önkormányza­tok közösen állják a kiad­vány árát. A több napos júli­usi mulatság főszervezője idén Alsónyék, Pörböly és Báta, a szombati fő attrakció, a lakodalom Bátán lesz. (bk) Pályázati pénzből fejlődik a könyvtár kalaznő Pályázati pénzből gyarapodott a kalaznói könyvtár. A kisközség bibli­otékája a Tamási Könyvtár- ellátó Szervezethez tartozik. Tavaly a tamási kistérségi társulással nyert a könyvtár 760 ezer forintot, amiből a már meglévő öt számítógép­hez új asztalokat, az olvasó­terembe szintén új asztalt, sarokpolcot, székeket csi­náltattak, 250 ezer forintért pedig új könyveket szerez­nek be. (fké) Fotópályázat a száz esztendős városházáról tolna Fotópályázatot írt ki dr. Sümegi Zoltán, Tolna pol­gármestere az 1906-ban el­készült tolnai városházáról. A pályázatra amatőr és hiva­tásos fotósok is jelentkezhet­nek. A kiválasztott képeket kiállítják, végül pedig a vá­rosháza falain helyezik el azokat. Az alkotásokat ápri­lis 30-ig lehet leadni, (sk) Sümegi Zoltán Az üdülőfalu nem emelte a kommunális adót NAGYSZÉKELY 2007-ben is öt­ezer forint kommunális adót kell fizetni portánként. A szemétszállítás éves díja 9906 forint, mely 39 szállí­tást tartalmaz. Nyáron két­hetente, az év többi részé­ben pedig havonta ürítik a hulladéktárolókat, (vl) Négyszázötven mázsa hal a paksi horgászoknak Paks Évről évre a Paksi Atomerőmű Horgászegyesü­let tagjai fogják átlagban a legtöbb halat a megye egye­sületei közül. Ez nem is cso­da, hiszen jó infrastruktúrá­val, saját nevelőtavakkal ön­magukat látják el ponty­utánpótlással. A tavalyi év­ben többszöri telepítéssel összesen 450 mázsa hal ke­rült a Füzes-tavakba a horgászok örömére, (vt) @ TOVÁBBI hírek: www.tolnainefujsag.hu TAMASI ES TÉRSÉGÉ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JANUÁR 16., KEDD Segítenék a felzárkózást fejlesztés Százhúszmilliárdos alap a leghátrányosabb helyzetűeknek A leghátrányosabb hely­zetben lévő kistérségek százhúszmilliárd forint­ra pályázhatnak a követ­kező hét évben. Tulézi György fürgéd A huszonnyolc leghátrá­nyosabb helyzetben lévő kistér­ség elnökeit hívta megbeszélésre Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök pénteken a parlamentbe. Barkóczi József, Fürgéd polgár- mestere, a többcélú társulás ta­nácsának elnökeként képviselte a tamási kistérséget a megbeszé­lésen. A kormány részéről a mi­niszterelnök mellett Bajnai Gor­don, a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség elnöke, Lamperth Móni­ka, önkormányzati és területfej­lesztési miniszter, valamint a szaktárcák államtitkárai vettek részt a megbeszélésen. Barkóczi József elmondta: egy nagyon konstruktív tanácskozá­son vannak túl, amely segítheti az elmaradott kistérségek felzár­kóztatását a következő években. ■ Jó programok és jól kidolgozott pályázatok egyaránt kellenek. Erre a célra a kormány százhúsz­milliárd forintos keretet különít el a következő hét évben, amelyre zártkörűen pályázhatnak majd a huszonnyolc térség települései. Munkahelyteremtő és infrastruk­túra-javító pályázatokra lenne szüksége a tamási kistérség ki­sebb településeinek. Ez derült ki azon a fórumon, melyen még a múlt héten Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fejlesztési elnökhelyettese tájé­koztatta az érdeklődőket az Új Magyarország programról. Csü­törtökön a fürgedi művelődési házban a térség polgármesterei és vállalkozói előtt a 2007-2013 közötti időszak támogatási lehe­tőségeiről beszélt Kovács István Vilmos. A tizenöt operatív prog­ramban 2010-ig várhatóan 20-30 százalékos lesz a kifizetések ará­nya - mondta el az NFÜ fejleszté­si elnökhelyettese. Ez viszont ne­héz helyzetbe hozza a kistelepü­léseket. Egyrészt a programok egy része nem nekik szól, más­részt munkahelyteremtő és inf­rastruktúra-javító pályázatokra lenne szükségük. A Nagyszokoly és Fürgéd közötti út 2,2 kilométeres szakasza kész, a maradék 3,2 kilométerre most pályáznak Komoly gondot jelent a hátrá­nyos helyzetű térségben az önerő hiánya is, ezért a kistelepülések vezetői azt remélik, lehetőségük lesz 90-95 százalékos támogatá­sú programokra pályázniuk. Az esélyeken viszont nagyot javíthat a százhúszmilliárd forint. Barkóczi József úgy érzi, hét évre, ennyi település között elosztva A tamási kistérségben is első­sorban a munkahelyteremtés támogatására lenne szükség. Azoknak a vállalkozóknak kel­lene több lehetőséget biztosíta­ni, akik itt kívánnak befektet­ni, munkahelyeket létrehozni - emelte ki Barkóczi József. Természetesen az oktatási in­tézmények fejlesztése is elsőd­leges szempont, valamint az nem is olyan nagy ez az összeg, minden gondot nem fog megolda­ni, de esélyt ad a felzárkózásra a térségeknek. Ehhez azonban az kell, hogy jó programokkal, jól ki­dolgozott pályázatokkal rendel­kezzenek. Ez a tamási kistérség­ben valószínűleg nem jelent majd problémát. Azt viszont a most ké­szülő akciótervekkel összhang­utak állapotának javítása. El­sősorban nem a főútvonalak­kal van a gond, hanem a mel­lék- és összekötő utakkal. Ezek nagy része önkormányzati tu­lajdonú, de a településeknek nincs pénze ezek felújítására. Ezért is lehet komoly segítség a százhúszmilliárdos összeg a leghátrányosabb helyzetben lé­vő kistérségeknek. ban kell eldönteni, hogy melyik program szolgálja leginkább a kistérség fejlődését. A foglalkoztatási programokra, munkahelyteremtő beruházá­sokra azokon a településeken kell pályázni, ahol a legnagyobb esély van ezek megvalósulására. Ép­pen ezért kell összefognia az egész kistérségnek, hogy a lehe­tő legjobban tudják kihasználni ezeket a lehetőségeket - tette hoz­zá Barkóczi József. A kistérségek elnökei a meg­beszélésen kiemelték, nem len­ne szerencsés, ha a százhúszmil­liárdos összeget nagyon elapróz­nák. Fontos szempont az is, hogy minél előbb megnyíljanak a pá­lyázati alapok, és az is, hogy ne a regionális tanácsok döntsenek a támogatások elosztásáról. Ez utóbbi esetben előfordulhatna ugyanis, hogy a többi pályázat­nál hátrébb sorolnák ezeket a térségeket. Munkahelyteremtés, infrastruktúra-javítás Filmet forgattak az egri vendégek a szakképzőben tamási A második esély elneve­zésű nemzetközi program a le­morzsolódást csökkenti az okta­tási intézményekben. A tamási Vályi Péter Szakképző Iskola ta­valy csatlakozott a kezdeménye­zéshez. Vida Lajos igazgató ez eddig elért eredményt határozot­tan jónak nevezi. A hátrányos ■ Az iskolából megfelelő végzettséggel lépnek ki a munkaerőpiacra. helyzetű diákok közül többen is sikerrel álltak helyt, és minden valószínűség szerint az iskolá­ból jutnak el a munkaerőpiacra. - Munkánkban nagy támogatást kapunk az egri Eszterházy Károly Főiskolától - folytatta az igazga­tó. - Az együttműködés újabb ál­lomásaként múlt hét péntekén az intézményből héttagú kül­döttség érkezett hozzánk, Nagy Mária tanszékvezetővel az élén. A főiskola delegációja megtekin­tette a projekthez kapcsolódó foglalkozásokat, illetve video­filmét is készített az érintett di­ákok, valamint a tanárok és jó­magam megszólaltatásával. Ezt a filmet egyaránt felhasználják az iskolai, valamint a tanárkép­zésben. ■ Á. Sz. Küldöttség ment Simontornyáról a keleti határra siMONTORNYA A keleti határszé­len, Gyulán tanulmányozta a si­keres városrehabilitáció ered­ményeit Simontornya küldöttsé­ge. Csőszné Kacz Edit polgár- mestert, Bárdos László címzetes főjegyzőt, Csősz László alpolgár­mestert és Bajcsi Géza vállalko­zót a múlt hét végén fogadta a fürdőhely polgármestere, dr. Perjés Klára.- Túdjuk, hogy Tolna megyé­ben is zajlik hasonló tevékenység, de mi szerettünk volna szélesebb léptékben képet kapni egy ilyen munkáról - mondta Csőszné Kacz Edit - Utunk hasznosnak bizonyult, ismételten nyugtáztuk: akárcsak Gyula, Simontornya is építhet hasonló örökségére, azaz a várra. Példa lehet Simontornya számára is az a szép fejlődés, amit az alföldi városban láttunk, s amit éppen a rehabilitáció erősített meg Gyulán. ■ Sz. Á. Elképzelések már vannak, pályázati pénzt remélnek Újból nekifutottak az átadásnak felújítás Ismét meghiúsult a kultúrház műszaki átvétele iregszemcse Elkezdődött a kö­vetkező hétéves ciklus fejleszté­si terveinek kidolgozása Ireg- szemcsén. A kistérségeknek feb­ruár húszadikáig kell elkészíte­ni a települések fejlesztési tervei alapján az akcióter­vek kidolgozását. Ezért Iregszemcsén is meghatározták azokat a területeket, amelyek fejlesztéséhez az euró­pai uniós pályázatokon szeret­nének támogatást kapni. Süvegjártó Csaba polgármester kiemelte, nagyon fontos feladat a következő években a tanya­gondnoki szolgálat infrastruktu­rális fejlesztése. Mivel a szolgá­latot egy tízéves, nagyon elhasz­nálódott járművel látják el, ezt minél előbb cserélni kellene. Az új gépkocsi mellett egy utánfutó­ra is szükség lenne, amellyel a szállítási gondokat is meg lehet­ne oldani. Tervezési fázisban van a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépíté­se, amelyet szintén meg kell oldani a kö­vetkező években.Fon­tos feladat az oktatási intézmé­nyek és a művelődési ház szige­telése, a fűtés korszerűsítése. Ez­zel költségeket takaríthat meg az önkormányzat. Elképzelések tehát vannak, és Süvegjártó Csa­ba azt reméli, sikerül a pályáza­tokon támogatást nyerni ezek­hez a beruházásokhoz. ■ T. Gy. ■ Kellene egy új autó a tanya­gondnoknak. tamási Hétfőn ismét megpróbál­koztak a felek a felújított műve­lődési ház műszaki átadásával. Az átadás azonban most is meg­hiúsult. Korábban beszámol­tunk róla, hogy a közel három- százmillió forintba kerülő mun­kákra tízszázalékos önerő mel­lett címzett állami támogatást kapott az önkormányzat. A kivi­telező Royal-Bau Építőipari Kivi­telező Zrt. vezetői az eredeti szeptemberi határidő módosítá­sát kérték. Az önkormányzat no­vember tizenötödikére módosí­totta a felújítás határidejét. Ek­kor a cég készre jelentette a fel­újítást, és megkezdődött a mű­szaki átadás. Ezt azonban le kel­lett állítani, hiszen nem volt Ribányi József polgármester olyan állapotban az épület, hogy használatba lehessen venni. Hétfőn ismét olyan minőségi ki­fogások merültek fel, hogy meg­hiúsult a műszaki átadás - mondta el Ribányi József polgár- mester. Festési problémák, a lapostető vízelvezetésének hibái, felületkezelési hiányosságok mi­att nem lehetett átvenni az épü­letet. Egyszerűen nincs kész a művelődési ház felújítása - tette hozzá Ribányi József. December 28-án kezdődött el újra a műsza­ki átadás, amelyre egy hónapja van a kivitelezőnek. Az önkor­mányzat szerint, mivel nem ké­szült el az épület november ti­zenötödikére, kötbért kell fizet­nie a Royal-Bau-nak. ■ Tulézi k » t l L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents