Tolnai Népújság, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-01 / 281. szám

2006. DECEMBER 1., PENTEK PANORÁMA 7 Stratégiaváltást hozott a magyar külpolitikában az EU-csatlakozás, fel­értékelődött a diplomácia gyakorlati szerepe az új kihívások fényében. Farkas Károly Érdekes fejezethez érkezett a ma­gyar diplomácia külkapcsola- tainak története. Ezer éve most először nem egy vagy két nagy­hatalomhoz kell igazodnunk, ha­nem egy 25, illetve hamarosan 27 országból álló rendszerben kell érvényesítenünk érdekein­ket. A magyar külpolitika ezzel alapvetően új irányba fordult el hazánk 2004. május elsejei csat­lakozása óta. „A gyakorlatban ez úgy fest, hogy a Külügyminiszté­rium az Európai Unió tagországai felé - a kétoldalú kapcsolatok ápolása mellett - elsősorban koordinálja az egyes tárcák, in­tézmények kapcsolatait” - mond­ta lapunk kérdésére Polgár Vik­tor, a Külügyminisztérium szóvi­vője. Ám ez nem értékeli le a ma­gyar diplomáciát, éppen ellenke­zőleg, külképviseleteink talán még fontosabbak, mint eddig. „Vegyük például a regionális együttműködést: egyáltalán nem lényegtelen a kétoldalú kapcsola­tok ápolása. Bármilyen regioná­lis kezdeményezésben a nagykö­vetségek fontos közvetítő szere­pet játszanak, legyen szó gazda­sági jellegű vagy kulturális ese­ményről” - emelte ki a szóvivő. Ám léteznek olyan, magyar rész­vétellel zajló regionális szerveze­tek is, mint a Regionális Partner­ségi Kezdeményezés, amely a négy visegrádi országból, vala­mint Ausztriából és Szlovéniából áll, itt a határokon átnyúló régiók gazdasági együttműködésén túl közös oktatási, képzési progra­mok is szerepet kapnak. „De regionális érdekeink szempont­jából az is fontos sikere a magyar diplomáciának, hogy az észak­atlanti szövetség a rigai csúcs- találkozó alkalmával meghívta Horvátországot is a tagjai közé. Ezzel a déli, határ menti megyék fejlődése kaphat új lökést” - mondta Polgár Viktor. A Külügyminisztérium a szomszédos országok mellett fontos részt vállal az unió más országaival folytatott kapcsolat- tartásban. Természetesen a brüsszeli vagy strasbourgi dön­téshozatalban nem csak a Kül­ügyminisztérium vállal szerepet, hiszen a különböző intézménye­ken keresztül minden miniszté­rium folytat tanácskozásokat. De a Külügyminisztérium látja el a koordinátor szerepét. „Elsősor­ban mi végezzük a magyar érde­kek képviseletét is: legyen szó bármely témáról, az azonos érde­kű országok alkalmi szövetsé­gekbe tömörülnek. A diplomácia minden magyar érdekeket érin­tő probléma megoldásához kere­si a lehetséges szövetségeseket.” Különösen fontos kérdés a Kárpát-medencében a kisebbsé­gek helyzete. Mint Polgár Viktor elmondta, itt is elsősorban a dip­lomáciai kapcsolatok segítik a magyar érdekek képviseletét. „Minden formában és minden szinten a magyar igények, elvek és érdekek képviseletét végez­zük. A magyar diplomácia nyo­mására került bele például az Európai Unió alkományter- vezetébe a kisebbségekkel fog­lalkozó paragrafus is” - jegyez­te meg a szóvivő. Hozzátette: ilyen formában a kisebbségek ügye felmerül olyan eseménye­ken is, mint a közelmúltban le­zajlott több magyar-román, ma­gyar-szlovák kormányülés. Cikkünk a Külügyminisztérium támogatásával készült Brüsszelben szerdánként nem csak az unió parlamentje ülésezik, hanem egy másik, a döntéseket érdemben előkészítő szervezet is. Ez a C0REPER2, azaz az uniós országok nagy­követeinek tanácsa. A szervezet fontosságára jellemző, hogy csak egyetlen nagyobb döntési körű szervezet van felette: a Mi­niszterek Tanácsa „Bármilyen, hazánkat is érintő döntés vagy közös álláspont kialakításának kapcsán az egyeztetések na­gyon fontos szakasza zajlik a C0REPER2-ben" - mondta lapunk kérdésére Orgovány András, a magyar Külügy­minisztérium európai ügyekkel foglalkozó főosztályának helyet­tes vezetője. „A napirend előtt itthon egyeztet a minisztériu­mok közötti tárcaközi bizottság, és az adott kérdésben érintett tárcák együtt alakítják ki a magyar álláspontot, amelyet a C0REPER2-ben nagyköve­tünk képvisel” - közölte a dip­lomata. Ugyanakkor létezik egy COREPER1 nevű bizottság is, amelyben a nagykövetek helyet­tesei vesznek részt Brit polónium- mérgezés: légiutasok ezreit érhette sugárzás Kisebb pánik alakult ki Nagy- Britanniában, miután a British Airways (BA) brit légitársaság nyilvánosságra hozta, hogy több repülőgépén is radioaktív szeny- nyeződést talált. Az eset össze­függésben lehet az elmúlt héten elhunyt Alekszander Litvinyen- ko ügyével, a hatóságok ugyanis a rejtélyes gyilkosság után ren­delték el bizonyos repülőgépek vizsgálatát, mivel a volt titkos­ügynök halálát okozó polonium 210 izotópot elképzelésük szerint repülőgépen csempészték az or­szágba. Miután a vizsgálatok öt utasszállítóban is kimutatták a radioaktív fertőzés nyomait, a brit légitársaság felkérte min­den, ezeken a járatokon október elseje és november 29-e között megfordult utasát, hogy jelent­kezzenek irodáiban. Már az első nap több ezren rohanták meg a BA irodáit, de a légitársaság szá­mításai szerint mintegy 33 ezer ember is érintett lehet, ugyan­akkor valószínűleg csak mintegy 18-20 utast érhetett kisebb mér­tékű sugárzás. ■ L. I. F. Magyarország elbukhatja a ciánpert A kolozsvári ítélőtábla elutasítot­ta a magyar állam kérelmét, így hazánk nem szerepel a nagybá­nyai Transgold Rt. (a hírhedt Au- rul jogutódja) hitelezőinek listá­ján. Ezzel gyakorlatilag nullára csökkent az esélye annak, hogy hazánk anyagi kártérítést kapjon a 2000 januárjában bekövetke­zett tiszai ciánkatasztrófáért. A magyar állam által beperelt ausztrál-román társaság idén áp­rilisban elindított csődeljárásá­nak keretében a felszámolók összeállították a hitelezők - kül­földi bankok, román állami intéz­mények, szolgáltatóvállalatok - névsorát, ám végleges bírósági ítélet hiányában kihagyták a ma­gyar államot. Magyarország minden lehet­séges jogi fórumon megtámadta a döntést, de nem ért el ered­ményt. A ciánkatasztrófában el­pusztult a Tisza élővilágának nagy része, és veszélybe került több folyóparti városunk ivóvíz- ellátása is. ■ F. K. Göncz Kinga Grabar-Kitarovic horvát (balra) és Draskovics szerb külügyminiszterrel (jobbra), valamint Milovan Bozinovic Duna-bizottsági elnökkel Siker a horvát N AT0-tagság diplomácia Új európai dimenzióban a magyar külpolitika Már 2001 előtt is voltak CIA-börtönök az amerikai Központi Hír­szerző Ügynökség (CLA) német lapértesülések szerint már a 2001. szeptember 11-i terrortámadások előtt, a boszniai háború idején is végrehajtott titkos fogolyszál­lításokat európai légikikötő­kön keresztül, s már akkor is fenntartott titkos fogdákat. Újra terjedőben a madárinfluenza további több mint hatszáz­ezer háziszárnyast kell le­vágni Dél-Koreában, meg­akadályozandó a madár­influenza további terjedését. Eddig 155 ezer csirkét öltek le a Szöultól 250 kilométer­re délre fekvő Ikszan térsé­gében, ahol ismét felütötte fejét az emberre is veszé­lyes, H5N1 típusú vírus okozta kór, 2003 óta először a távol-keleti országban. Börtönkórházban Seselj vajda Hágában a Nemzetközi Tör­vényszék börtönkórházába vitték a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seseljt, aki három hete éhségsztrájkot folytat. Az ultranacionalista szerb politikus azért került át a kórházba, hogy szükség esetén közbeléphessenek. Büntetőeljárás a nyitrai diáklány ellen BÜNTETŐELJÁRÁST INDÍTOTT a szlovák rendőrség Maiina Hedvig ellen. A rendőrség szerint Maiina Hedvig hami­san állította, hogy augusz­tusban Nyitrán két szlovák bőrfejű azért verte meg, mert magyarul beszélt. Maiina Hedvig az incidens után @ TOVÁBBI HÍREK: www.keggel.hu A Kék Mecsetbe látogatott a pápa Isztambul XVI. Benedek a keresztények egységét szorgalmazta Ismert a Baker-jelentés, az USA kijöhet Irakból Isztambulban a katolikusok és az ortodoxok teljes egységét szor­galmazta meghívójával, I. Barto- lomaiosz konstantinápolyi öku­menikus pátriárkával folytatott megbeszélésén XVI. Benedek pá­pa. A katolikus egyházfő szerint ezer évvel az egyházszakadás (szkizma) után ideje a keresz­tény egyházak közötti megbéké­lés útjára lépni. XVI. Benedek és I. Bartolo- maiosz közös nyilatkozatban hangsúlyozta: az európai egye­sülés felé vezető minden lépésnél tiszteletben kell tartani a kisebb­ségek jogait kulturális hagyomá­nyaikkal és vallási jellegzetessé­geikkel együtt. A közös állásfog­lalás megerősíti az Európai Unió korábban közölt elvárását, mi­szerint Törökországnak a csatla­kozáshoz teljes vallásszabadsá­got kell biztosítania nem muzul­mán kisebbségei számára. A szentatya ellátogatott az isz­tambuli Kék Mecsetbe is. Isz­tambul legismertebb iszlám szentélyének felkeresésével XVI. Benedek a muszlimok irán­ti tiszteletét kívánta jelezni. Olasz lapok szerint látogatásá­nak sikere már most érzékelhe­tő: jelentősen alábbhagyott a tö­rökök korábban vele szemben kimutatott ellenszenve. A pápa ezután találkozott az örmény egyház pátriárkájával, a szír-or­todox metropolitával, illetve a tö­rökországi főrabbival is. A Pápa I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával Törökországban Az egész Közel-Keleten fellángol­hat az erőszak, amennyiben az Egyesült Államok valóban straté­giát vált Irakban. A The New York Times amerikai napilap ér­tesülései szerint a volt külügyminisz­ter, lames Baker ve­zette kétpárti bizott­ság ugyanis 2007- ben megkezdené a katonák kivonását Irakból. A ki­szivárgott információk szerint egy év alatt 75 ezerrel csökken­tenék az Irakban szolgáló kato­nák számát, ami az alakulatok több mint felének kivonását je­lentené. Ebben az esetben az ira­ki kormány napok alatt összeom­lana. Az ENSZ Ammanban szé­kelő bizottsága szerint az ország­ban már így is naponta 120-an vesztik életüket, az állami szer­vek és a katonaság teljesen tehe­tetlen az erőszakkal szemben. Ugyanakkor Geor­ge Bush amerikai elnök jordániai ta­lálkozójuk alkalmá­val tegnap biztosí­totta Núri al-Máliki iraki kormányfőt, hogy az Egye­sült Államok kitart korábbi stra­tégiája mellett. A bejelentéssel párhuzamosan Nawaf Obaid, a szaúdi kormány egyik képvise­lője kijelentette, amennyiben az amerikaiak kivonulnak Irakból, Szaúd-Arábia bevonul a szom­szédos országba. ■ ■ Amennyiben az amerikaiak kivo­nulnak, Szaúd- Arábia bevonul. COREPER: a brüsszeli árnyékképviselet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents