Tolnai Népújság, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-05 / 284. szám

.2006. DECEMBER 5., KEDD 7 A magyar koalíció megőrizte helyeit a szlovákiai választásokon A szlovákiai önkormányzati vá­lasztásokon a Magyar Koalíció pártja lényegében megőrizte po­zícióit, s az előrejelzésekkel el­lentétben a kormánypártoknak nem sikerült megvetniük a lá­bukat olyan nagyobb városok­ban, amelyek a kilencvenes évek eleje óta magyar irányítás alatt állnak. 217 helységnek várha­tóan ismét magyar nemzetiségű polgármestere lesz; az előző cik­lusban ló-tal volt több. „Nem ta­gadom, nagyobb veszteségre számítottunk, mert miután eL lenzéki pozícióba kerültünk, a kormánypártok, elsősorban a Robert Fico vezette Smer erőtel­jesen igyekezett teret nyerni a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken” - fogalmazott Bugár Béla, a Magyar Koalíció m A Szlovák Nemzeti Párt vezére, a magyar- ellenes Ján Slota döntő vereséget szenvedett Zsolnán. Pártjának elnöke. A politikus szerint pártjának érdemeit az sem csökkenti, hogy sok hely­ségben a magyar polgármester­jelöltek ezúttal függeüenként in­dultak. „Most, amikor a Fico- kormány mindent tarol, ez igen jó eredmény” - mondta Bugár Béla. A választási részvétel megha­ladta a 48 százalékot. A vegye­sen lakott járásokban az orszá­gos átlagnál jóval nagyobb volt a részvételi arány. Bugár szerint ez nemcsak a magyar polgár- mesterek jó kampányának és ko­rábban megszerzett hitelének bizonyítéka, de azt is jelzi, hogy a magyar választók nagyobbik fele tudatosította: önkormányza­ti szinten a térvesztés súlyos veszteséget jelentett volna. A saját fészkének tekintett Zsolna városában mért veresé­get Ján Slotára, a Szlovák Nem­zeti Párt vezérére az ellenzék. A Szlovák Demokratikus és Ke­resztény Unió által indított jelölt több mint kétezer vokssal előzte meg. A jobboldali ellenzék és a baloldali-szélsőnacionalista kor­mánykoalíció közti vetélkedés­nek is tekintett választást a nyolc szlovákiai megyeszékhelyből öt­ben az ellenzék jelöltje nyerte. A kormánypártok csak Nyit- rán és Besztercebányán arattak sikert. ■ K. I. Átalakulóban lévő Balkán, változó kisebbségi helyzet A Balkán államai közelebb ke­rülhetnek Európához, ha elisme­rik az országaikban élő kisebb­ségeket és azok jogait - hangzott el a térség kormányainak de­mokratizálásáról, Koszovó jövő­jéről és a balkáni országok ki­sebbségeinek helyzetéről rende­zett budapesti konferencián. A Külügyminisztérium szakrefe­rense, Nikowitz Oszkár elmond­ta: az egyik napirendi pont az anyaországgal és a határon túl élő kisebbségek viszonyával fog­lalkozott. Ennek keretében fogal­mazódott meg a párhuzam Ko- szovóval: az ott maradó szerbek számára készülő modell esetleg alkalmazható a vajdasági ma­gyarok esetében is. ■ I. K. PANORÁMA Magyarország Nem elég vonzó a kivándorolni készülők számára Romániában több száz­ezer betöltetlen állás van, a kivándorlók pedig rend­szerint meg sem állnak az Ibériai-félszigetig. So­kak szerint éppen ezért indokolatlan a román munkavállalóktól való fé­lelem Magyarországon. T. Benedek László, Kolozsvár -Tibay Gábor Hiába a hazai megengedő elkép­zelések Románia és Bulgária munkavállalóival kapcsolatban, az EU-hoz újonnan csatlakozó országok polgárai aligha a hazai munkaerőpiacokat fogják el­árasztani, elsősorban a nyugat­európai országokat tekintik cél­állomásnak - vélik az ottani szakemberek. Magyarország ugyanakkor készül arra, hogy az itthoni, mintegy 40-50 ezres szakemberhiányt részben ezen országok munkavállalóival tölti fel; a hiányszakmákról a szociá­lis és munkaügyi tárcánál listát állítottak össze. Ebből kiderül: egyebek között jelentős a szak- emberhiány az építő- és textil­iparban, de az élelmiszeriparban is. Ugyancsak nincs elegendő or­vos és ápolónő, gépészmérnök és informatikus sem. Hogy az uniós csatlakozás után a munkaerő kiáramlása erősödik déli szomszédainkból, az bizonyosra vehető. „Ez az az ország, ahonnan mindenki ki akar vándorolni” - jellemezték saját hazájukat a szomszéd or­szág lakói baráti beszélgetéseken a rendszerváltást kö­vető években. A nem minden gúny nélkü­li megállapítás azóta sokat vesz­tett igazságtartalmából, bár két­ségtelen: a 22 milliós Románia munkaképes lakosságának je­lentős része ma is jól fizető kül­földi állásról álmodik. Az exodus már a kommunizmus idejében elkezdődött, de a kivándorlás igazán csak 2002 júniusa után öltött számottevő mértéket, ami­kor a schengeni övezethez tarto­Elnéptelenedtek egyes romániai régiók és falvak. zó országok feloldották a román állampolgárok számára addig ér­vényben levő vízumkényszert. Azóta a külföldön dolgozó állam­polgárok számáról a román kül­ügyminisztériumnak csak becs­lései vannak, a tényleges szám va­lószínűleg messze meghaladja a hiva­talos adatokat. A két legnépszerűbb célország válto­zatlanul Spanyolország és Olasz­ország, a többnyire idénymun­kák elvégzésére szakosodott ro­mán kolóniák lakossága mind­két államban meghaladja az egy­millió főt. Mindez oda vezetett, hogy mára egész régiók néptele- nedtek el: az erdélyi Beszterce- Naszód vagy Szilágy megyében több olyan falu is is van, amely­Húsz országba személyivel utazhatnak a románok személyi kártya felmutatásá­val utazhatnak az Európai Unió húsz tagországába a ro­mán állampolgárok az ország január 1-jei csatlakozását kö­vetően. Az Európai Bizottság szabad mozgást szavatoló di­rektíváját alkalmazza Ma­gyarországon ' kívül Ausztria, Dánia, Észtország, Finnor­szág, Franciaország, Görögor­szág, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Lit­vánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spa­nyolország és Szlovénia; Bel­gium, Bulgária és Szlovákia elkezdte az alkalmazás előké­szítését Csehországba és Cip­rusra csak vonalkódos kár­tyával lehet majd beutazni. nek teljes munkaképes lakos­sága Spanyolországban keresi kenyerét, az otthon maradt gyer­mekekre pedig a nagyszülők vi­gyáznak. Magyarországon a rendszer- váltás óta eltelt időszakban mintegy 90 ezer romániai állam­polgár kért munkavállalási en­gedélyt. Ők többnyire erdélyi magyarok, akiknek a nyelvi és kulturális beilleszkedés nem okozott különösebb gondot; a ki­vándorlást választó román anya­nyelvűek ritkán álltak meg He­gyeshalom előtt. Magyarország ugyanis Nyugat-Európánál és Amerikánál jóval szerényebb le­hetőségekkel kecsegtet, a nyelvi akadályokat pedig a románok rendszerint leküzdhetetlennek tartják. Egy frissen végzett fel­mérés szerint Romániából első­sorban a középkáderek és az ala­csony végzettségűek szeretné­nek kivándorolni, őket a hazai munkalehetőségek hiánya, illet­ve az alacsony bérezés (a nettó minimálbér alig éri el 25 ezer fo­rintot) motiválja. Szakértők éppen ezért arra számítanak, hogy az Európai Unióhoz heteken belül csatlako­zó Romániából nem várható az eddiginél erőteljesebb kivándor­lási hullám, sőt, bizonyos mér­tékben a hazatelepedés folyama­ta is beindul. Aggasztja a Vatikánt a súlyos paphiány A kötelező papi nőtlenség felülvizsgálatát is fontolóra veheti a Vatikán a súlyos paphiány miatt - nyilatkoz­ta a papi kongregáció új ve­zetője. Cláudio Hummes, brazil bíboros szerint a cöli­bátus nem dogma, hanem csupán az egyházon belüli fegyelmet szolgáló norma. Körözött palesztinok letartóztatása az izraeli katonák Cisz- jordániában őrizetbe vettek tizenöt Izrael-ellenes tevé­kenység miatt körözött pa­lesztint. Többségük a pa­lesztin kormányt irányító Hamasz tagja. Megjelent Seselj politikai végrendelete a NAGY SZERBIA megteremté­séért folytatott küzdelemre szólította fel híveit Hágában a Szerb Radikális Párt ne­gyedik hete éhségsztrájkoló vezetője. Vojiszlav Seseljt háborús uszítással és népir­tás előidézésével vádolják. Negyven év börtön egy amerikai katonának A FÜLÖP-SZIGETEKI bíróság negyven év börtönre ítélt hétfőn egy amerikai tenge­részgyalogost egy helyi nő megerőszakolása miatt. Chávez marad a venezuelai államfő A várakozásoknak megfele­lően Venezuelában az Ame- rika-ellenes Hugo Chávez győzött a vasárnapi elnök- választáson. Közismert Amerika-ellenessége @ további hírek: www.reggel.hu Irak helyzete ma rosszabb ensz-főtitkár Nemzetközi értekezletet javasol Annan „Piszkos” bombát árult a meggyilkolt orosz kém? Az Irakban uralkodó helyzet sokkal rosszabb, mint egy pol­gárháború - jelentette ki Kofi Annan ENSZ-főtitkár a BBC brit közszolgálati rádiónak és tévé­nek adott interjúban, s hozzátet­te: egyes irakiak joggal érezhetik úgy, hogy most rosszabb a sor­suk, mint az amerikaiak által 2003-ban megdöntött Szaddám Húszéin diktátor alatt volt. A síi­ta és a szunnita mohamedánok közötti mindennapos összecsa­pásokról szólva Annan azt mondta: félő, hogy az irakiak nem képesek maguk megoldani a problémáikat. A világszervezet főtitkára fel­vetette, hogy hívjanak össze nemzetközi konferenciát az ira­Megbízatása december 31-én lejár ki rendezés érdekében. Az iraki államfő, Dzsalal Talabani viszont vasárnap visszautasította az ENSZ-főtitkár kezdeményezését. „Iraknak van parlamentje, amely a régióban a legjobb. Füg­getlen, szuverén állammá vál­tunk, és mi fogunk dönteni or­szágunk jövőjéről” - hangoztat­ta az elnök. Közben Szaddám Húszéin ügyvédei benyújtották a felleb­bezést védencük halálos ítélete ellen. Az egykori elnököt egy hó­napja ítélték kötél általi halálra, amiért 1982-ben elrendelte Dudzsail falu 148 síita lakójá­nak kivégzését. A volt elnök népirtás vádjával is az iraki bíróság előtt áll. ■ Cs. E. Egy brit lap szerint az al-Kaida terrorszervezettel állhatott kap­csolatban Alekszand Litvi- nyenko, aki sugárfertőzésben halt meg Londonban. Értesülé­sek szerint a Scotland Yard ilyen irányban is nyomoz, és terror­szakértői tegnap Moszkvába re­pültek, hogy kikér­dezzenek két orosz személyt. A Daily Express kiderítette, hogy Litvinyenko rö­viddel elhunyta előtt felvette az iszlám vallást, ezt megerősítette apja is, s elmondta: fia a kórház­ban azt kérte, hogy muzulmán szertartás szerint temessék el. A hírszerző egyébként szorosan együttműködött a csecsen szaka­dárokkal és arab támogatóikkal; nem kizárt, hogy nekik akart el­adni radioaktív izotópokat „pisz­kos bomba” gyártásához. Egy, az Egyesült Államokban élő volt orosz állambiztonsági tiszt azt állítja: tudja Litvinyenko gyilkosának nevét, s ezt elmond­ta a brit nyomozók­nak. Jurij Scev sze­rint a hírszerző el­távolítása „nemzet­közi terrorakció”, és ismeri a gyilkosság pontos in­dítékait is. A Scotian Yard egyelőre semmilyen részletet nem árult el, s folytatja Alek- szandr Litvinyenko kapcsolatai­nak felderítését, ismerőseinek kihallgatását. ■ Csák E. ■ A Litvinyenko családban két muszlim is volt. Készül a konfekciós öltöny a Bukaresttől 250 kilométerre eső Cralovában. A hiányszakmák itthoni listáján a textilipari dolgozók is szerepelnek. Indokolatlan a félelem

Next

/
Thumbnails
Contents