Tolnai Népújság, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-29 / 303. szám
2006. DECEMBER 29., PÉNTEK 7 PANORAMA Az utasok teperték le a géprablót Prágában Bátor utasok segítségével sikerült ártalmatlanná tenni azt a feltehetően ittas géprablót, aki egy orosz gépet kísérelt meg eltéríteni tegnap. Az Aeroflot Airbus 320-as típusú gépe Moszkvából tartott Geníbe, amikor vészjelzést adott le, amely szerint a személyzetet támadás érte. Azonnal riadókészültségbe helyezték a cseh hatóságokat, ám közbelépésükre már nem volt szükség, mivel az utasok a Prágában végrehajtott kényszerleszállás közben sikeresen ártalmatlanították a támadót. Az orosz Itar-Tassz hírügynökség szerint az erősen ittas támadó azzal fenyegetőzött, hogy „felrobbantja” a gépet, és követelte, hogy azonnal váltsanak irányt, úti célt azonban nem jelölt meg. Az egyébként fegyvertelen férfi tombolni kezdett, és megkísérelt betörni a pilótafülkébe. A cseh biztonsági erők átkutatták az utasszállítót, de robbanóanyagot nem találtak a fedélzeten. Andrej Czirtek cseh védelmi miniszter szerint az elkövető nem áll kapcsolatban terrorszervezetekkel. ■ A főváros is az etiópok kezére került Szerdán komolyabb harcok nélkül bevonultak a Szomáliái kormányerők és az etióp csapatok Mogadishuba, ahol ezzel dicstelen véget ért az Iszlám Bíróságok Tanácsának alig féléves uralma. Az iszlámista erők jelenleg az ország déli részébe, a kenyai határ irányába vonulnak vissza Kis- mayu városa felé. Ahmed Sarif sejk, az iszlámisták vezetője azzal indokolta visszavonulásukat, hogy el akarták kerülni a főváros hosszú ostromát és az ezzel járó vérfürdőt. A politikus népirtással vádolta meg az etióp csapatokat, és követelte, hogy vonják ki az idegen haderőt az országból. Hasonló tartalmú határozat- tervezetet terjesztett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé Katar, a muzulmán államoknak azonban nem sikerült azt keresztülverniük a BT-n. Az állandó tagok többsége nem nézte volna jó szemmel, ha az iszlámista lázadók legyőzik Szomália korábbi kormányát. ■ F. K. Európa megérzi a gázhiányt Az európai országok gázszükségleteik túlnyomó részét Oroszországból fedezik. Az ország neve melletti szám azt jelöli, a felhasznált földgáz hány százalékát fedezi import. FORRÁS: GAZPROM, EURÓPAI BIZOTTSÁG - EUROPRESS-GRAFIKA Gázháború: újratöltve árvita Oroszország januártól várhatóan megint elzárja a csapokat Zátonyra futottak a tárgyalások Minszk és Moszkva között, így január elsején ismét szünetelni fog a gázszállítás Európa irányába. Igaz, ezúttal a kimaradás minket nem érint. Europress-összeállítás „Személyesen, a két kezemmel fogom elzárni a gázcsapot” - fenyegette meg Fehéroroszországot Alekszej Miller Gazprom- vezér szerdán. Minszk nem esett pánikba, ellenben jelezték, ha az orosz mamutcég valóban szünetelteti a szolgáltatást, a gázszállításokat, akkor Belorusszia is leállítja a területén keresztülhaladó gázszállítmányokat. „Az orosz-belorusz gázárvita közvetlenül nem érinti a magyar- országi ellátást, hiszen hazánkba Ukrajnán keresztül érkezik a földgáz” - mondta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint tehát nem kell attól tartani, hogy megismétlődik a tavalyi orosz-ukrán gázárvita. Tavaly januárban megegyezés híján Moszkva leállította az ukránoknak szánt földgáz exportját, így a hazánkba Bereg- darócnál érkező Testvériség fővezetéken keresztül is csak a szokásos mennyiségnél kevesebb érkezett. Volt pillanat, amikor az átlagos nyomásnak csupán a felét mérték. Fehéroroszország ugyanakkor tranzitország is, és technikailag meg tudja akadályozni a szállítást, de ez csak a lengyeleket, a németeket és a balti országokat érintheti - hangsúlyozta a szakember. Hegedűs Miklós szerint az is elképzelhető, hogy attól függően, Minszk és Moszkva végül milyen gázárban egyezik meg, akár az európai átlagár is mérséklődhet. így Magyarországnak előnye is származhat a Hazánkat idén nem érinti a válság. konfliktusból, hiszen olcsóbban juthat energiához. A Minszk és Moszkva közötti vitának cseppet sem örülnek Fengyelországban, Fitvániában és Németországban. A Gazprom ugyan már november végén gáztartalékokat kezdett felhalmozni a két utóbbi országban, azonban ezek a legszerencsésebb esetben is csak 12 napra elegendőek - a lakossági fogyasztás ellátására. (Fehéroroszország szerencsésebb helyzetben van: rendelkezik any- nyi tartalékkal, hogy akár 15-16 napig is húzhatja az árvitát.) A türkmén jelölttől függ Európa téli fűtése A jelek szerint rendszeressé váló gázháborúk arra kényszerítik Európát, hogy alternatív források után nézzen. Erre szolgál a Nabucco vezeték terve, amellyel az orosz gáztól való függőség csökkentése érdekében 2009-től a Kaszpi- tengertől, Türkmenisztánból szállítanák a gázt Törökországba, és onnan Európába. „Türkmenisztán rendelkezik a világ harmadik legnagyobb földgázkészletével, így természetesen Magyarországnak sem mindegy, hogyan alakul a belpolitikai helyzet a középázsiai államban ” - mondta Hegedűs Miklós. A szakember szerint Saparmurat Nyiazov türkmén diktátor halálával azonban a kiszámítható, stabil és biztonságos kereskedésbe most kockázati tényező került, hiszen nem lehet tudni, hogy az új elnök milyen gazdaságpolitikát fog folytatni. Ha oroszellenesei, akkor minden bizonnyal nem kerül veszélybe a Nabucco-program. A németek egyelőre nem estek pánikba az újabb gázháború hallatán. „Szükség esetén az északi-tengeri lelőhelyekről is pótolhatjuk a kiesést” - jelentette ki a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium szóvivője. Ez a lehetőség azonban nem áll fent Lengyelország és Litvánia esetében, így ott már most dideregnek attól, mit hozhat január elseje. A Gazprom és a cég mögött álló Kreml nem kockáztatná meg a jól fizető nyugat-európai piac elvesztését. Oroszország jelenleg Németországtól 250 dollárt kap minden ezer köbméter gázért, ami tegnapi árfolyamon köbméterenként 47,5 forintos árnak felel meg. Ennél még a Moszkvával barátinak éppen nem mondható viszonyban álló Grúzia is kevesebbet fizet a földgázért: 230 dollárt ezer köbméterenként. A Gazprom követelése tehát egyáltalán nem irreális Belorussziával szemben, hiszen az alkut 200 dollárról indította, végül azonban csak 105 dollárt kért ezer köbméterenként a gázért. Moszkvát különösen az dühíti, hogy a gazdaságilag amúgy is az oroszok jóindulatától függő belorusz vezetés a meglehetősen ga- valléros orosz árajánlatot nem fogadta el, viszont szemérmetlenül magas tranzitdíjat kért az Európának szánt gáz átengedéséért. Szélsőjobboldali frakció az EP-ben? a januári román és bolgár EU-csatlakozás után szélső- jobboldali frakció alakulhat az Európai Parlamentben. Brüsszeli források szerint a belga Vlaams Belang egyik képviselője már felvette a kapcsolatot az új tagokkal, illetve lengyel, cseh, olasz és osztrák képviselőkkel. A frakcióalakításhoz négy ország tizennégy, vagy három ország tizennyolc képviselője kell. Terrorfenyegetés Húszéin kivégzése miatt az iraki Baath párt hívei terrorcsapásokkal fenyegetik az USA-t, ha Szaddám Huszeint kivégzik. A szunnita felkelők úgy vélik, az exdiktátor halálos ítélete mögött az amerikai kormány áll. A párt honlapján közzétették Húszéin egyik levelét, amelyben arra biztatja az irakiakat, gyűlöljenek mindenkit, aki megtámadta országukat. Megkezdődött a mekkai zarándoklat több mint hárommillió muzulmán kezdte meg csütörtökön Mekka városában a hadzsot, azaz az éves zarándoklatot. Kezüket az ég felé emelve indultak el a Mína-völgybe, hogy megtisztuljanak. A szaúdi hatóságok idén több biztonsági intézkedést is bevezettek, hogy ne tapossák el egymást a tömegben az emberek, illetve hogy kiszűrjék a szélsőségeseket. Hárommillió zarándok Mekkában @ további hírek: www.kegoel.hu Nem lesz apokalipszis, de a világbéke sem köszönt be 2007 Mennek a régi motorosok, de az általuk okozott káosz jövőre is megmarad, a problémák megoldatlanok A világ nem lesz veszélyesebb hely 2007-ben, ám biztonságosabb sem. Olyan politikusok távoznak a porondról, mint Tony Blair brit kormányfő vagy Jacques Chirac francia elnök. Abe Sinzo japán miniszter- elnök és Hu Csin-tao kínai elnök országuk gondjaira koncentrálnak, így a világ vezető gazdasági hatalmai és Oroszország, vagyis a G8 ülésein George Bush amerikai elnök fontosabb kérdésekben magára marad orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Különösen, mivel a soros elnök Angela Merkel német kancellárnak éppen elég dolga lesz Európával. George Bush magára marad Putyinnal. Berlin 2007 januárjában veszi át az Európai Unió elnökségét is. Ekkor csatlakozik Bulgária és Románia: a két új tagország azonban az olcsó munkaerőn, illetve egy sor környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és szociális problémán kívül nem sok mindent hoz a közösségbe. A 2004-ben csatlakozott országok sem lesznek a stabilitás mintaképei. Lengyelországban és Csehországban új választásokat írnak ki, mivel a pártok közti patthelyzet hónapok óta lehetetlenné teszi a kormányzást. Választások elé néz Szerbia is: a belgrádi parlamentben minden Tony Blair brit miniszterelnök és Jacques Chirac francia elnök is távozik bizonnyal előretörnek a szélsőségesek. Vezetőjük, Vojislav Seselj ugyan Hágában ül, pártja azonban Seselj „mártíromsága” miatt népszerűsége csúcsán jár. A Balkán népeinek nemcsak a szerb nacionalisták előretörése miatt kell aggódniuk, hanem a Koszovóban érlelődő válság miatt is. A nemzetközi közvetítők februárvégére időzítették bejelentésüket a tartomány jövőbeni jogállásáról szóló javaslatukról. Ez valószínűleg kimondja a függetlenséget, ám nem tartalmaz pontos határidőt, így sikerül tökéletes káoszba taszítani a tartományt. Ha Koszovó nem szakad el Európának van miért aggódnia Koszovóban. Szerbiától, az albán többség lázadhat fel, ha elszakad, a szerb kisebbség ragadhat fegyvert. A Közel-Keleten a béke utolsó reménysugara is szertefoszlóban. Irán atomhatalmi ambícióit vélhetően 2007-ben sem sikerül visszafogni, Izrael pedig nem kockáztat fegyveres támadást addig, amíg nem sikerült konszolidálnia a helyzetet Gázában, Ciszjor- dániában és a libanoni határon. Irak a tökéletes széthullás felé tart: a szunnita kisebbséget Szaúd-Arábia, a sutákat Irán venné a szárnyai alá, a kurdok pedig először állnak közel független államuk létrejöttéhez. ■ Farkas K. *
