Tolnai Népújság, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-29 / 303. szám
5 2006. DECEMBER 29., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG egészségügy Törvény életünk meghosszabbításáról a kor szellemében A reform meghatározó eleme az ellátórendszer hatékonyságának növelése Kevesebb, de korszerűbb gyógyintézetet fenntartó rendszer, amelyben a betegek nem közelebb halnak meg, hanem -ha távolabb is - meggyógyulnak. Ez a végsó' célja a kórházi rendszer átalakításának. A programot a hét elején iktatta törvénybe az Országgyűlés. Bánky Bea A kormányzat egészségügyi reformtervei közül egyértelműen a „kórháztörvény” váltotta ki a legtöbb vitát - annak ellenére, hogy a reform szükségességét a kórházigazgatók, az orvosok, a kormánypárti és az ellenzéki szakpolitikusok is elismerik. Egyetértenek abban, hogy a jelenlegi, folyamatosan dráguló szisztéma nem finanszírozható tovább. Ha egyre több és több pénzt injekciózunk az ellátórendszerbe, az csak ideiglenes és látszólagos megoldást jelent. Nagyjából ahhoz hasonlítható, mintha egy lyukas fenekű vödörbe öntenék adóforintjainkat. Azt sem vitatja senki, hogy sok a 60 ezer aktív ellátást nyújtó kórházi ágy, amely az ország mintegy 160 kórházában darabonként és évente 5,5 millió forintba kerül. „Az ágyak átlagos kihasználtsága 76 százalékos, ennek harmada-negyede pedig teljesen felesleges vagy szociális indokoltságú ellátás” - érvel Horváth Ágnes, az Egészség- ügyi Minisztérium államtitkára. Szakértők szerint minden ötödik beteget eredményesen el lehetne látni járóbetegként is, nem kellene drága aktív ágyakra fektetni őket. A krónikus ágyak számának növelése mellett szól az az érv is, hogy az össznépességen belül fokozatosan növekszik az idősek aránya, ezzel pedig egyenes arányban növekszik a hosszan tartó (krónikus) ápolásra szoruló betegek száma. A szaktárca mindezek miatt úgy döntött: ló ezerrel kevesebb aktív ágyra és hétezerrel több krónikus ágyra - elsősorban pszichiátriai, onkológiai, rehabilitációs és hospice - van szükség. így összesen 9 ezerrel kevesebb, mintegy 71 ezer kórházi fekhely marad az országban. „Az új rendszertől azt várjuk, hogy az aktív ágyak nem állnak majd üresen, hanem 80-90 százalékra nő a kihasználtságuk” - tolmácsolta a szaktárca várakozásait az államtitkár. Répa Imre, a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórház főigazgatója lapunknak elmondta: a kórházak átalakításával párhuzamosan szükséges a járóbeteg- és az alapellátás átformálása is, és ha ez megvalósul, akkor akár még annyi férőhelyre sem lesz szükség, mint amennyi a csökkentett ágyszámokkal létrejön a következő hetekben. Répa szerint az otthoni ápolás elterjedésével, valamint idősgondozó otthonok építésével mentesíteni lehet a kórházakat azoktól a szociális jellegű feladatoktól, amelyeket eddig a hátukon cipeltek. Persze nem mostanra érett meg a helyzet a kórházreformra. Már a rendszerváltáskor nyilvánvaló volt, hogy az egészség- ügyi ellátás nem ingyenes, sőt, meglehetősen drága szolgáltatás. A miniszteri bársonyszékek birtokosai - nem alaptalanul - politikai öngyilkosságot láttak a kórházbezárásokban, így 1989 óta csak a Vas utcai és a csepeli A minisztérium átalakítási tervei közül elsőként a kiemelt kórházak listáját hozta nyüvá- nosságra. A kiváltságos helyzetben lévő, biztos állami finanszírozást kapó intézmények többségükben megyei, illetve országos intézetek, valamint a négy egyetemi klinika. A kezdetben 31 csúcsintézményt tartalmazó lajstrom a parlamenti vita során 39-re nőtt. Az egészségügyi piramis legfelső fokán álló kórházak büszkélkedhetnek a legtapasztaltabb professzorokkal, a legeredményesebb orvosgárdával és a legmodernebb műszerekkel. A jövőben 24 órás sürgősségi ellátási kötelezettséget kell vállalniuk. Összesen 24 ezer aktív ágy finanszírozására kaptak ígéretet, és több mint ó ezer krónikus férőhelyet is fizet a biztosító. „Az lenne kívánatos, hogy A speciális szakértelmet kívánó beavatkozásokat a legjobb orvosok végzik. kórházat ürítették ki Budapesten. Gógl Árpád, a Fidesz első egészségügyi minisztere is elkészíttetett néhány reformtervet, de a vidéki kiskórházak bezárásának híre akkora ellenállást váltott ki, hogy ezek végül papíron maradtak. A szaktárca szerint a torz rendszer is tehet arról, hogy Európa más országaihoz képest meglehetősen rossz a halálozási statisztikánk. Horváth Ágnes szerint az egyik legfelháborítóbb képtelenség az, hogy az ország 90 szülészeti osztálya mellett 24 kórházban nincs csecsemő- és gyermekosztály (2004. évi adat). Úgy véli, ez az oka annak, hogy Magyarországon kétszer annyi csecsemő hal meg, mint más uniós országban. A vizitdíj szabályai: kötelezettség és mentesség mindenki egységesen 300 forint vizit- vagy napidíjat fizet. egyáltalán nem kell fizetniük a 18 év alatti gyermekeknek. A katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok, terhesgondozás, gyermekágyas anyák gondozása, szülészeti ellátás továbbra is ingyenes. a tartós gyógykezelésekhez kötődő ellátások is díjmentesek (elsősorban a dialízisen átesett betegek és az onkológiai ellátásban részesülők számára). a szociálisan rászorulókat (kétmillió embert) járandóságukon keresztül kompenzálják. A gyesen lévő kismamák, a nyugdíjminimumot kapó nyugdíjasok, a rendszeres szociális segélyben részesülők havi 300 forinttal több juttatást kapnak. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik nyugdíjminimum és annak kétszerese közötti nyugdíjat kapnak vagy munkanélküli-ellátásban részesülnek, havi 200 forinttal több juttatás jár. A háziorvosunknál vagy a szakrendelőknél igénybe vett ellátások esetén a mentességi kör kivételével mindenkinek fizetnie kell, de a betegek a huszadik vizit után a díjat visszaigényelhetik az ön- kormányzattól. A kórházi ellátás esetén az adott évben húsz ellátási nap után senkinek sem kell fizetni. az olyan beavatkozásokat, amelyek speciális szakértelmet igényelnek - ilyen például egy nye- lőcsőtumor-műtét - az ország három-öt legjobb orvosteamje végezze el, azok a doktorok, akik erre specializálódtak” - fejtette ki Horváth Ágnes. A statisztikák szerint sem mindegy, mennyire tapasztalt orvosgárda hajol fö- lénk a műtőben. Egy olyan kórházban, ahol évente száznál kevesebb infarktusos beteget látnak el, feleakkora a túlélés esélye, mint egy olyan intézményben, ahol háromszáznál többet. A kiemelt kórházaknak 55 kilométeren belül kell elérhetőnek lenniük - szólt az aranyszabály, amely miatt a kezdeti 31-hez újabb intézményeket kellett felvenni a kiváltságosok listájára: Átlagos kórházi ellátáshoz a betegek a lakóhelyük közelében jutnak továbbra is. Jobb keveset fizetni tisztán, mint sokat feketén az európai országok kétharmadához hasonlóan február közepétől Magyarországon is bevezetik a jelképes nagyságú önrészfizetést az egészségügyben. Önrészfizetés eddig is volt - állítja a szaktárca -, de ellenőrizetlen és igazságtalan formában: a hálapénz tulajdonképpen egy önrész. A vizitdíj, ez a szabályosan fizetett kis összeg a minisztérium reményei szerint hozzájárul a „feketén” fizetett nagyobb összegű hálapénz visz- szaszorításához. A vizitdíj - amelynek éves összegét a tárca szakértői 30 milliárd forintra becsülik - a szolgáltatónál marad, így ezt a pluszbevételt a háziorvosi és szakrendelők, kórházak is fejlesztésre fordíthatják. Bevezetik a magyar nyelvű tájékoztató számlaadást is, amely alapján a beteg tudni fogja, hogy a biztosítónak mennyibe került a kezelése. Ha a számlát a beteg nem írja alá, akkor a biztosító tíz százalékkal kevesebb térítést utal az ellátásáért a kórháznak. Magyarországon átlagosan évente 6-7-szer, azaz kéthavonta keressük fel orvosunkat. Orvosi munkahelyek igazságosabb elosztásban Budapesten négyszer annyi orvos jut tízezer betegre, mint például az Észak-Magyarországi Régióban, jelenleg 5982 betöltetlen munkahely van az egészségügyben - ebből 2550 üres orvospraxis. Országosan az ellátottság szélső értékei között az orvosok esetében kilencven százalék. az átalakuló országos intézetek feladatai megmaradnak, de lehet, hogy ezt más struktúrában és ésszerűbb feladat- szervezéssel oldják meg. A tárca törekvése az, hogy a humánerőforrás átszervezése körzetenként differenciáltan, a helyi szükségleteknek megfelelően menjen végbe. A kiegyenlítődés a minisztérium reményei szerint - némi állami rásegítéssel, például az otthonteremtési támogatási formák bővítésével, átképzéssel, a rezidenstámogatási rendszer átalakításával - megoldódik. az átszervezés érinteni fogja az ott dolgozó orvosokat és szakdolgozókat is, de a tárca kormányzati programmal mindenképpen szeretné támogatni az átképzéseket, a lakóhelyváltást, és új munkahely keresését. a soproni, a karcagi és a siófoki kórházat, illetve Budapesten öt újabb intézményt. Valóban kívánatos lenne, hogy az infarktusos beteget a lehető legprofibb orvoscsapat lássa el, de a túlélés esélyének növelésekor az is épp ilyen fontos szempont, hogy a mentő időben érjen oda a kiemelt kórházba. „Éppen ezért fejleszteni fogjuk a mentőszolgálatot is - ígérte Horváth Ágnes -, jövőre egymüliárd forint értékben vásárol a minisztérium mentőautókat, emellett új mentőállomásokat is létesítünk.” Annak a mintegy 140 kórháznak, amelyek nem kerültek fel a kiemeltek listájára, 20 ezer aktív és 21 ezer krónikus férőhelyen kell osztozkodniuk. „Szeretnénk, ha ezeket a döntéseket a miniszter ajánlata alapján - amelyet Molnár Lajos január 8-án tesz le a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET-ek) asztalára - helyi szinten hoznák meg a testületek” - mondta az államtitkár. Hozzátette: a RET-ek többségének már kész terve van arra, hogyan képzeli el a régió egészség- ügyi rendszerének működését. Tudják, melyik kórháznak lenne szerencsés rehabilitációs feladatokra, és melyiknek például urológiai ellátásra specializálódnia. A három megyét felölelő szervezeteknek húsz napjuk van arra, hogy lerakják az önkormányzatok asztalára terveiket. Ha harminc napon belül sem jutnak egyezségre, a döntés joga a miniszteré. Bekerült a törvénytervezet szövegébe: attól, hogy egy kórház krónikus betegek ellátására specializálódik, végezhet aktív belgyógyászati tevékenységet ágyai bizonyos százalékán. így lényegében a betegek lakóhelyük közelében juthatnak kórházi ellátáshoz. •v á i i 1
