Tolnai Népújság, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-23 / 300. szám
FOTÓ: KISS ALBERT 20 06. DECEMBER 23., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG KARÁCSONY A karácsonyi abrosz varázsereje bőség A fokhagyma védte az egészséget, a rontás elhárítására diót ettek Magyarországon Brunszvik Teréz állította az első karácsonyfát íme egy a karácsonyi bejglireceptek közül hozzávalók: A tésztához 56 deka liszt, 21 deka vaj, 2 deka élesztő, 3 deka cukor, csipetnyi só, 2 tojássárgája. A diotölte- lékhez: 30 deka darált dió, 25 deka porcukor, másfél darab reszelt alma, 5 deka sárgabaracklekvár, 5 deka mazsola, 8-10 deka apróra vágott birsalmasajt. A MÁKOS TÖLTELÉKHEZ: 30 deka darált mák, 25 deka porcukor, 7 deka mazsola, 1 zacskó vaníliás cukor, 2,5 dl tej, csipetnyi só, 1 mokkáskanál reszelt citromhéj, 3 szem összetört szegfűszeg. készítése: a lisztet a vajjal elmorzsolom. Az élesztőt belekeverem egy deci tejbe a cukorral együtt, majd 5 percnyi várakozás után hozzáöntöm a vajas liszthez. Hozzáteszem még a tészta összes alkotórészeit, és alaposan összedolgozom. ha már sima, akkor 4 kis cipóba osztom és lisztezett deszkán, a tetejét is belisztezve, konyharuhával letakarom, és a duplájára kelesztem. Közben elkészítem a töltelékeket. A dióshoz a cukrot fél dl vízben felforralom, majd hozzáöntöm a darált dióhoz. Ezután a reszelt almával, a birsalmasajttal, a megmosott és megtisztított mazsolával, valamint a sárgabaracklekvárral jól összekeverem. A mákos töltelékhez a tejbe belekeverem a mákot, a cukrot, a mazsolát és az összes fűszert. Éppen csak egyet forralok rajta, máris leveszem a tűzről és hagyom kihűlni. A megkelt tésztát lisztezett deszkán nagyon vékonyra nyújtom, és felkenem rá a töltelékeket. Szorosan összetekerem, és a négy rúd bejglit sütőlemezre teszem egymástól 3 centi távolságra. Tojásfehérjével megkenem a tetejüket, majd hideg helyen hagyom még pihenni. 1 óra múlva újból megkenem tojásfehérjével, az előmelegített, forró sütőben szép barnáspirosra sütöm. A karácsonyfának ősi szimbolikája van. Az Ószövetségben is a kozmikus életerőt jelenti, akárcsak a pogány életfák. A pogány hitvilágban a fa gyakran az istenek lakhelye, a germánoknál egyenesen a világ szimbóluma. A zöld ág ősrégi életjelkép. A karácsonyfa-állítás szokása Berlinből került Bécsbe, ahol a 19. század első éveiben az arisztokrata családok és művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824- ben. A római újévkor a gyerekek és a szegények kaptak ajándékot Keresztény köntösbe e szokás a niceai zsinat után öltözött. Amikor Szent Miklós napja az ünnepkörhöz került, az ajándékozási kedv felerősödött. ■ R. V. Már köztereken is van karácsonyfa A karácsonyi estét és az utána következő két napot a díszes karácsonyfa, és a betlehemezés tette színessé a Sárközben évtizedeken keresztül. Az ünnep fénypontja a karácsonyi lakoma volt. Mauthner Ilona Szabó Ernő, szekszárdi Schnit- ta-díjas gasztronómus, festő, borszakértő több könyvet írt a hagyományok ápolásáról. A régi, sárközi karácsonyokról kérdeztük.-A falusi ház legjobban tisztelt bútordarabja mindig is az asztal volt - mondta Szabó Ernő. Megteríteni csak ünnepeken szokták. A karácsonyi abrosznak varázsereje volt, bőséget, egészséget hozott. A piros csíkos fehér abroszt csak rétesnyújtáshoz használták, illetve szenteste. A pulyka ötven éve terjedt el hazánkban, azóta sok karácsonyi asztalon része az ünnepi menünek - mondta Szabó Ernő- Milyen ételek kerültek az asztalra?- A fő étel a pulyka és a diósmákos bejgli volt. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek mágikus jelentősége volt. Például a bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészséget, rontás elhárítására pedig diót használtak, a méz az életet édesítette meg. Ismert volt a marinált hal, a pácolt nyúl, a körte és a sajt is. A karácsonyi alma sok mindenre jó volt. Aki evett belőle, de a következő esztendőben eltévedt valamerre, az almára gondolva hazatalált. Ma is használják minden étkezés előtt, annyi szeletre vágják az almát, ahányan ülnek az asztalnál. Ezt eszik meg még étkezés előtt egymás egészségé- | re. Divatos karácsonyi étel volt a % böjti bableves, a mákos guba, a J halászlé, a már említett bejgli, s. pulykaaprólék leves, töltött káposzta, velős gombóc, gesztenyével töltött pulyka, hájas kalács, méz, aszalt szilva, sült tök és mindehhez bor, pálinka. Nincs még egy olyan alkalom, melyre annyi vadat áldoznánk fel, mint a karácsony, de olyan sem, amelynek annyi gondos előkészületet szentelnénk. Kérdés, hogy halászlé, pulyka vagy libasült illata lengje-e be az ünnepi asztalt, milyen abroszhoz, milyen szalvétát, milyen gyertyát válasszunk.- Ma is a legtöbb családnál a halászlé a sláger, de sokan készítenek pulykát is. Mitől ízle- tesebb a karácsonyi pulyka mint más napokon?- A pulyka úgy ötven éve terjedt el hazánkban. Akkor jó, ha 2-3 napig érleljük a bőrében, nem szabad megmosni, a hűtőben kell tárolni. Majd a combokból szedjük ki az erős inakat, spékeljük meg szalonnával. Ha töltjük, akkor a töltelék azonos a töltött csirkéjével, de tehetünk bele majoránnát, sót, borsot, paprikát is. Párolni fehérborral hígított vízben is lehet.- Szabó Ernőéknél ki készíti az ünnepi menüt?- A feleségem és én. Itthon töltjük a karácsonyt, szép, nagy fenyőfánk lesz, ehhez ragaszkodik a család. A karácsony a legszebb ünnep, ilyenkor mintha mindannyiunkba angyal bújna egy kicsit. Elfelejtjük a haragunkat, bánatunkat, bajainkat és arra gondolunk, hogy velünk együtt milliók ünnepelnek. Házról házra jártak a betlehemesek és kántáltak: Kiskarácsony, nagykarácsony kisült-e már a kalácsom? Ha kisült már, adják ide, mert én azért jöttem ide. Ha nem sült ki, én nem várom, nagyon fázik már a lábam. Pogány ünnep vándorolt át a kereszténységbe Karácsonyt mint keresztény ünnepet ténylegesen csak Nagy Konstantin egyházi reformja, a kereszténység államvallásként való bevezetése után, valamint a niceai zsinat intézkedései által 325 és 335 között ismerték el. A niceiai zsinat döntését liturgikus eszközökkel tették népszerűvé; a ■ határozat szerint Jézus Krisztus isten és ember egy személyben. A zsinat december 25-ét jelölte meg az ünnep napjának, hogy ezzel a pogány „Sol Invictust”, a „Győzedelmes Napot” ellensúlyozzák. A pogány ünnepet a keresztény szokások részévé tették, így lett a Sol Invictus napjából „Sol Salutís”, azaz az „Üdvösség Napja”, amely már a megváltó születésének ünnepe. ■ Hatvan éve kevesebb volt az ajándék és több a meghittség emlékek A lovas szánkót, a fehér karácsonyt és a hájas süteményt emlegetik az egykori szekszárdi gyerekek Venke Gyuláné és Weinhardt Mihályné a régi karácsonyokra emlékezik Sokszor halljuk manapság, hogy a karácsony meghitt ünnepből egyre inkább ajándékozási versennyé válik. Való igaz, régen nem volt a mostanihoz hasonló árudömping és az ünnepben több volt a meghittség, mint az anyagiasság. Egyetértenek ezzel a szekszárdi Rákóczi utcai idősek klubjának tagjai is. Venke Gyuláné, Weinhardt Mihályné, Szili Györgyné, Hosz- szú László, Koncz Károly és felesége elmerülnek a gyermekkori emlékekben.- Régen mindig fehér karácsonyvolt - mondják. Olyan magasak voltak a hóbuckák, hogy nem lehetett átlátni az utca túloldalára - bizonygatja Hosszú László. A többiek a lovas szánkókra emlékeznek, amelyek vidáman csilingeltek a dimbes- dombos szekszárdi utcákon. A karácsonyfa csak igazi fenyő lehetett és nem tudni miért, de olyan dús, erős illata ma már nincs a fenyőfáknak, mint valamikor. Gyönyörűek voltak azok a régi, gyermekkori karácsonyfák, pedig csak selyempapírba csomagolt dió és kockacukor volt ráaggatva, meg néhány gondosan őrizgetett üveggömb no és persze igazi gyertyák, nem apró villanykörték.- Én nagyon sokáig elhittem, hogy a Jézuska maga hozza az ajándékot - nevet az egyik néni. Aztán egyszer megláttam, hogy a nagypapát éppen öltöztetik be Jézuskának és bizony odalett a varázs. Hatvan-hetven esztendeje nem sok minden került a fenyő alá. Egy kis csokoládét, szaloncukrot, egy-két szem narancsot kaptak a gyerekek ajándékba.- Hárman voltunk testvérek, ruhát-cipőt mindegyikünk akkor kapott, amikor szükség volt rá. Külön karácsonykor nem járt ilyesmi. A játékot sem boltban vették - emlékezik Hosszú Lász■ Dús, erős illatuk volt a fenyőfáknak. ló. Régen az ünnepi étkezést sem vitték túlzásba, nem volt akkora trakta, mint manapság. Viszont volt hájas sütemény, amit most már alig lehet készíteni, hiszen nem vágnak minden háznál disznót. Abban is egyetértenek, hogy a legszomorúbb karácsonyok a háború alatt voltak. Tele aggódással, nélkülözéssel. A legszebbek meg azok, amelyet a családdal, a gyermekeikkel, unokáikkal töltenek. A kérdésre, hogy mit szeretnének legjobban ajándékba, mindannyian ugyanazt válaszolják: egészséget, békét, nyugalmat. ■ Venter M.
