Tolnai Népújság, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-07 / 260. szám

11 2006. NOVEMBER 7., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR TŐZSDE Nagy változás nem volt a gabona kereskedelmében A Budapesti Értéktőzsde Gabona- szekciójában október 20-a és 26-a között takarmánykukoricára 238 új kontraktust kötöttek, euro- búzára 10-et, napraforgóra pedig 53-at A gabonafélék ára nem emelkedett ezen a héten, sőt a bú­za jegyzése 800 forintot esett az előző heteket jellemző 34 ezer fo­rintos árszintről. Az eurobúza és a takarmánybúza jegyzések ma­gas szinten, 30 ezer forint felett stagnáltak. A takarmánybúza de­cemberi és 2007-es márciusi ha­táridőre szóló jegyzése 32-34 ezer forint, az eurobúza ugyaneb­ben az időben 34-36 ezer forinton áll. A takarmánykukorica betaka­rítása folyamatosan halad, a tava­lyinál gyengébb, de jó termés vár­ható. Az intervenciós rendelet szigorításának hatására kissé csökkentek a jegyzések, a decem­beri határidőre 29 200 forinton zárt a kereskedés. A gyengébb kí­nálat és az export felfutása azon­ban az árakat az intervenciós ár közelében tartja. A napraforgó decemberi szállítási határidőre 51 600 forintos elszámoló áron van, 2007 májusára pedig 52 800 forinton kötöttek üzletet ■ M. L Újra indítják a Leader-t, százmillió a tét November 25-ig pályázhatók az Agrár- és Vidékfejlesztési Ope­ratív Program (AVOP) keretén belül a vidéki térségek fejleszté­sére szánt Leader-források. A Leader első fordulójában, 2006 tavaszán hetven pályázat nyert egyenként 90-100 millió forin­tos támogatást. A szeptember­ben zárult második fordulóban helyi pályázatokon lehetett tá­mogatásokhoz jutni. A Leader, a bonyolult eljárásrendszere elle­nére, az egyik legsikeresebb uniós pályázat volt az elmúlt év­ben. Hazánkban korábban még nem volt arra példa, hogy hely­ben szerveződő, civil szerveze­tekből álló csoportok pályáztak sikeresen. Az Európai Falu táb­lával jelzett Leader-települések mintegy harmadát érintheti is­mét a pályázat. Az idén 960 tele­pülés részesülhet majd Leader- forrásokból, és általuk több mint másfél millió vidéki lakos életfeltételei javulnak. ■ I. M. A bor árában a reklámja marketing Legkorábban jövőre lehet számottevő bevétel belőle A hazai reklám része, hogy több legyen a borszaküzlet, ahol a táj minőségi borai közül választhat a vásárló, akárcsak Mezei Ferenc Szekszárdon A Magyar Bormarketing Kht. tavaly azért alakult, hogy egyetlen szakmai szervezetbe tömörítse a borászokat. A forgalom­ba hozott borok után, a jövedéki adó helyett, lite­renként nyolc forintot kellene fizetni, amit rek­lámra, ellenőrzésre hasz­nálnának. Mauthner Ilona A Magyar Bormarketing Kht. megalakulását követően hóna­pokig nem kezdődött el az érde­mi munka, ehelyett a nyolc fo­rintokból befolyó, többszázmil­liós összegről folyt a vita. Mára a helyzet rendeződött - mondta a kht. ügyvezető igazgatója, Ne­mes Richárd. A valós munka idén áprilisban kezdődött meg. Az első feladatuk az volt, hogy minél előbb megteremtsék a ha­zai közösségi bormarketing jogi és pénzügyi hátterét, valamint hogy szoros együttműködést alakítsanak ki az agrártárcával. A szeptemberi borfesztivál nyi­tónapján a szakágazatban pél­daértékűnek számító együttmű­ködési megállapodást írtak alá Gráf József miniszterrel. - Ami szintén fontos, hogy sikerül megoldani a bormarketing és minőség-ellenőrzési célokra szánt, a jövedéki adóból átalakí­tott járulék beszedésének sza­bályozását is - tette hozzá Ne­mes Richárd. A kht. ügyvezetője elmondta, a februárban módosí­tott bortörvény csak részlege­sen felelt meg a borászok érde­keinek, ezért a miniszter nem adta ki a vonatkozó végrehajtási rendeletet. A szeptemberben aláírt megállapodás szerint az agrártárca még a parlament őszi ülésszaka folyamán kezde­ményezi a bortörvény újabb mó­dosítását. Ha mindez sikerül, akkor megkezdődhet a nyolc fo­rintos járulék beszedése. Az er­re vonatkozó fizetési kötelezett­ség a forgalomba hozatalkor me­rül fel, de majd csak utólagosan, két határidőhöz kötve kell meg­fizetni. így leghamarabb 2007 őszén állhat majd rendelkezés­re számottevő forrás a bormar­ketinggel kapcsolatos célok megvalósítására. A járulékbevétel negyven százalékát minőség-ellenőrzés­re fordítja a kht., hatvan száza­léka pedig a bormarketingbü­dzsébe kerül majd. Utóbbi éves szinten megközelítőleg 600- 900 millió forint körüli lesz. Szakemberek bevonásával ké­szül a magyar bormarketing­program, amely első lépésben három évre határozza meg a célkitűzéseket és feladatokat. A program tervezetét hamarosan társadalmi vitára bocsátják, és december elején egy bormarke­ting-konferencia keretében is bemutatjuk az érintetteknek. A cél azonban egyértelmű: a befo­lyó összegeket a magyar bor összetéveszthetetlen imázsá- nak megteremtésére és kom­munikálására, valamint a ma­gyar borkultúra népszerűsíté­sére kell fordítani. A bortermelőkkel a szakmai szervezeteken keresztül is pró­bálják tartani a kapcsolatot. El­indították a www.bormarket- ing.hu weboldalt, amelynek cél­ja, hogy informálja a borászo­kat, a borpiac szereplőit, vala­mint a szakembereket a közös­ségi bormarketing fejleményei­ről, és a megnyíló pályázati le­hetőségekről. Mindemellett a közeljövőben vidéki fórumokat is szerveznek, hogy minél töb­ben értesülhessenek a követke­ző évekre szóló terveikről. Most Budapesten dolgozom, de próbálok minél több időt Szekszárdon tölteni, hiszen itt nőttem fel és itt állok iga­zán két lábbal a földön - mondta Nemes Richárd. A Garay gimnázium után a Veszprémi Egyetemen tanult. Barátaival egyetemi borklu­bot alapított, ami a mai na­pig működik. A Bormarke­ting Kht. előtt üzletviteli ta­nácsadóként és projektmene­dzserként dolgozott a non­profit, az állami és a verseny- szférában. Fűtenének a nyesedékből bemutató Lengyel gép aprította a hazai kukoricaszárat Októberben a megyei gazdakö­rök szövetségének meghívására egy lengyel gépgyártó gyakorlati bemutatót tartott a faaprító gé­pek kezeléséről Sárszentlőrin- cen, Nagydorogon, Tengellcen és Pálfán. Bach János, a sárszent- lőrinci gazdakörök elnöke sze­rint a megújuló energiaforrások termelése új lehetőséget nyit a gazdák előtt. Mint mondta, érde­mes saját energiaellátásra beren­dezkedni, mely még a kisgazda­ságokban is lehetséges, hiszen 1- 1,5 hektár is képes biztosítani a családi tüzelőanyag-ellátást Nagy­dorogon Bodonyi János gazda, aki dolgozott Németországban, elmondta, nálunk milyen kevés helyen hasznosítják a nyugaton már nagyon elterjedt aprítékot, pedig egy kiló tüzelőolaj 2,5-3 ki­ló faaprítéknak felel meg. Bérdi Imre, Pálfa polgármestere sze­rint a lengyel aprítógépnek kö­szönhetően a kiszáradt és veszé­lyessé vált faágak, lomtalanítás­ból származó fahulladékok mind hasznosításra kerülnek. A több száz mázsa kukoricaszárat, nap­raforgószárat, szőlővenyigét, nyesedéket szintén aprítógép da­rálja le. A jövő heti gazdasági ol­dalunkban részletesen foglalko­zunk majd a témával. ■ A faapríték nagyszülejük idejében sem veszett kárba A muksót, más szóval jaaprítékot, már nagyszüleink idejében is használták. A régi időkben minden nämyi marad­ványt és állattenyésztési mellékter­méket jelhasználtak, szinte sem­mi nem veszett kárba. A szakem­berek szerint Tolna megye kedw- ző növénytermesztési adottságai­nak köszönhetően - kukoricaszár, napmjbrgószár, szőlővenyige, nye- sedék - hazánk egyik vezető bio­massza előállítójává válhat az et következő időszakban. Az ország borvidékein befejeződött a szüret A múlt héten az ország min­den borvidékén befejeződött a szüret, a termelők 550 ezer tonna szőlőt dolgoztak fel. Horváth Csaba, a Hegy­községi Nemzeti Tanács fő­titkára szerint, az idén há­rommillió hektoliter must került a pincékbe. A kisebb termés hatására a szőlőárak idén jelentős mértékben nö­vekedtek. Átéli hangulatú vásárban nem volt igény malacra A pincehelyi kirakodó- és ál­latvásárban a helyiek sze­rint kevés volt az érdeklődő és az árus is. Négy kocsi utánfutójában hoztak mala­cokat a kupecek, de érdeklő­dő alig akadt. Ennek oka, hogy egyre kevesebben fog­lalkoznak állattartással, nemcsak Pincehelyen, de a megye többi településén is. Körzetünkben legközelebb november 12-én, vasárnap lesz vásár Szekszárdon. Intervenciós raktárakban pihen a búza, kukorica A magyarországi raktárak­ban jelenleg 5,47 millió ton­na intervenciós gabona van az agrártárca adatai szerint. Ebből 679 ezer tonna a bú­za, 4,74 millió tonna a kuko­rica. A Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal adatai szerint hazánkban 9,089 millió tonnás leszerződött intervenciós raktárkapacitás van. Ebből 8,249 millió ton­nát a gazdálkodók hosszú távra kötöttek le. Egymillió eurós beruházás, az Axiál terjeszkedik Egymillió eurós beruházás­sal új alkatrészüzletet, ki­szolgáló létesítményeket és szerelőcsarnokot épített szé­kesfehérvári telephelyén az Axiál Kft. Az országosan 15 telephellyel rendelkező bajai székhelyű cég az ország egyik legjelentősebb mező- gazdasági erő- és munka­gép-, valamint alkatrészfor­galmazó cége. A gazdálkodási naplót már az új címre küldhetik Megváltozik a gazdálkodási napló formája és tartalma. Kővári László, a megyei ag­rárkamara elnöke elmondta, a módosítás szerint az új gazdálkodási napló egy alá­írt másolatát minden év au­gusztus 31. és december 31. között kell elküldeni a Nö­vény- és Talajvédelmi Köz­ponti Szolgálat címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141- 145). Tehát nem a miniszté­riumba, ahogy az eddigi gyakorlat volt. Kővári László \ l 1 4 1 i Az ügyvezető szekszárdi, a bor elkötelezettje

Next

/
Thumbnails
Contents