Tolnai Népújság, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-28 / 278. szám
aWBlMMi Télen körzetünkben kevesebb az állatvásár decembertől március végéig jelentősen visszaesik az állatvásárok száma. Körzetünkben legközelebb december 3-án, vasárnap Pécsen és Szekszárdon lesz országos kirakodó- és állatvásár. A termelők abban bíztak, hogy a disznóvágási időszak közeledtével az érdeklődés megnő a vágásra érett sertések iránt, de ezt az elmúlt hetek még nem igazolják. Az élősertés kilójáért 220 forint körüli árat kínálnak a felvásárlók. Tízezer gazdálkodó várja az agrártámogatást A közvetlen területalapú támogatások kifizetését december első két hetében fizetik ki - ígérte az MVH (Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal). Országosan 208 ezer, Tolna megyében tízezer körüli regisztrált gazdálkodó várja a támogatást, melynek összege, hektáronként 102,29 euró, melyet 255 forinttal kell beszorozni, vagyis 26 084 forint. A nemzeti kiegészítő támogatást (TOP UP) januártól fizetik majd, ennek összege 12 765 forint, hektáronként. Rekordokat döntött a novemberi időjárás EBBEN A HÓNAPBAN 34 mil- liméternyi csapadék hullott megyénkben.A hónap elején kevés fagy volt, de ezt követően a hőmérséklet rekordokat döntött, 16-án, 17-én húsz fok fölötti hőmérsékletet mértek - tájékoztatta lapunkat dr. Vörös Géza, a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat igazgatóhelyettese. A korán elvetett növények mára túl- fejlettek, a levéltetű is felszaporodott a búzában. Jó időben folyik a kukorica betakarítása, illetve a talaj előkészítése. Még vetni is lehet, jót tett az eső a talajnak. 10 Dr. Vörös Géza A kukorica megyénk legfontosabb növénye A szekszárdi Növény Zrt. november 28-án, kedden, 9 órától szakmai tanácskozást szervez, melynek címe: Kukorica hazánk nagy növénye. Helyszíne: a kakasdi Faluház. Előadást tart Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, valamint több termelő és nö- vényvédőszer-forgalmazó. A rendezvényt színesíti egy kiállítás is, melynek témája a kukorica termesztése. GAZDASÁGI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. NOVEMBER 28., KEDD A kukoricára kötötték a legtöbb üzletet A NOVEMBER 10. ÉS 16. közötti időszakban ismét erősödött a forgalom a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) gabonapiaci szekciójában, ahol a 213 új kontraktusból 203-at a takarmánykukoricára, tízet pedig árpára kötöttek. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint, a kalászos gabonák tőzsdei jegyzései csökkentek. ■ Olaj napraforgóra nem szerződtek a kereskedők. A búza decemberi határidős jegyzése 800 forintot esett az előző héthez képest, a takarmánybúza kötései pedig a mérsékelt emelkedés után stagnáló- nak mondhatók a jelzett időszakban. Az euróbúza jegyzései kissé estek a 46. héten, a decemberi időszakra szóló kötések 33 800, 2007. májusra 36 400, szeptemberre pedig 29 400 forinton realizálódtak. A takarmánykukorica 2006. decemberi jegyzései 800 forintot emelkedtek, így 29 600 forinton, a 2007. májusi 32 200 forinton állnak. A szóját most nem keresték, sőt az ára 1600 forinttal csökkent a november 9-i jegyzéshez viszonyítva, így 2006. decemberi szállítási határidőre 59 000 forint volt az elszámoló ár, a napraforgóra pedig 2006. decemberi határidőre 51 000 forintot fizettek, (mi) Kárenyhítésre nyújt lehetőséget a törvény A nemzeti agrárkár-enyhíté- si rendszerről szóló törvényt október 30-án fogadta el a parlament, a Magyar Közlönyben pedig november 10-én jelent meg az erről szóló határozat. Maga a rendszer egy kvázi biztosító, amelyet a törvény szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kijelölt szervezet működtet - tájékoztatta lapunkat Varga Sándor, az MVH sajtómunkatársa. A rendszer lényege, hogy a gazdálkodó által befizetett összeghez az állam azzal azonos összeget tesz be a kasszába, a működtető pedig ebből fizeti ki a károkat. A regisztrált gazdálkodók szerződést kötnek a működtető szervezettel és vállalják, hogy szántó művelési ágnál 1000, szőlő, gyümölcsösnél 3000 forintot fizetnek hektáronként. A befizetés határideje minden évben szeptember 30. Az így biztosított termelő csak akkor jogosult aszály-, belvízvagy fagykárra, ha a kára 30 százaléknál nagyobb. A megelőző három évet veszik alapul a kár kiszámításánál. A károkat 10 napon belül kell bejelenteni, de azokat a működtető szervezet csak december 20-ig összegzi. A konkrét igények elbírálásának határideje a következő év február 28-a. (mi) jövedelem Hatszázezer forintos éves bevételig bevallani sem kell Jó hír az őstermelőknek, hogy jövőre a rájuk vonatkozó adózási szabályok a korábbiakhoz képest nem változnak - tájékoztatta lapunkat Farkas Kornélia, a megyei adóhivatal munkatársa. Ez azt jelenti, ha az éves bevétel, ideértve az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelőt is, nem több hatszázezer forintnál, akkor a bevételt még bevallani sem kell. Adózás szempontjából továbbra is választható a bizonylat nélküli költségelszámolás, vagy a tételes elszámolás, illetve az átalányadózás. A bizonylat nélküli költségelszámolás esetén: a bevétel 10 százaléka igazolás nélkül levonható és a fennmaradó összeg 90 százaléka a jövedelem. Tételes költség- elszámolásnál a költségeket számlával kell igazolni. Ha a bevétel a 600 ezer forintot meghaladja, de nem több 4 millió forintnál, és a bevételhez kapcsolódó 20 százalékot kitevő költségekről számlája is van, akkor nem kötelező jövedelmet számolnia, ezt a tényt a bevallásában is jelezni kell. Az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot választó ősterme■ Jövőre is választhat az őstermelő. lőnek egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell, mely a bevétel 5 százalékának 15 százaléka. Tételes elszámolásnál, ha a bevétel nem haladja meg a Koméba 7 millió forintot, akkor az őstermelő kistermelői költségátalányt érvényesíthet, így a bevétel 40 százaléka számolható el költségként. Ha ezenfelül jövedelme keletkezik, akkor 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulása az átalányadó 25 százaléka. ■ Mauthner I. Pálfi István őstermelő a szekszárdi piacon kínálja portékáját. Csak hallomásból értesült néhány változásról, nem tudja, mi vár rá januártól A tanuló őstermelő is fizet zöldvonal Sokan kérdezték, miként változnak jövőre a szabályok Zöldvonalunkon nagyon sokan érdeklődtek az őstermelők járulékfizetésének jövő évi alakulásáról. Ebből gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat. Mauthner Ilona A múlt hét csütörtökön, a Tolnai Népújság zöldvonalán a megyei adóhivatal két munkatársa, Budai-Péterbencze Istvánná és Farkas Kornélia fogadta az érdeklődők hívásait. A legtöbb embert érintő kérdéseket és válaszokat összegyűjtöttük.- Az őstermelők közül kik lesznek biztosítva januártól, vagyis kire vonatkozik a járulékfizetési kötelezettség?-Azok a mezőgazdasági őstermelők, akiknek nincs munkaviszonyuk, és úgynevezett főállású őstermelői tevékenységet végeznek. Valamint: nem részesülnek nyugdíjban, és a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább 20 év. Biztosítottak továbbá a saját őstermelői igazolvánnyal rendelkező tizenhat évet betöltött kiskorúak is.- Hogyan kell kiszámítani a járulékalapot?- A járulék alapja a megelőző évben az őstermelői tevékenységből származó bevétel. A bevételnek a támogatással (területalapú, környezetvédelmi, AVOP...) csökkentett összegét kell figyelembe venni a járulékalap kiszámításakor. Ha az őstermelő bevétele meghaladja a 7 millió forintot, a minimálbér lesz az alap, és annak a 44,5 százalékát - 29 százalék társadalombiztosítási és 15,5 százalék egyéni járulék, melyből 7 százalék az egészségbiztosítási, és 8,5 a nyugdíjjárulék - kell járulék címén megfizetni. így teljes körű biztosítottként nyugdíjra és táppénzre is jogosult lesz az őstermelő. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek előző évi bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot, így kell számolnia: a bevétel 20 százaléka lesz a járulékalap, és ez alapján fizet 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. Fontos megjegyezni, hogy az egészségbiztosítási járulék táppénzre jogosultságot nem biztosít.- Ha a saját nevére szóló őstermelői igazolvánnyal rendelkező csupán 17 éves, középiskolában tanul, utána is kell fizetni a járulékokat?- Igen, rá is vonatkozik januártól a biztosítási kötelezettség.- Ha a 17 éves az édesapja nevén kiadott, közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, akkor kell-e fizetni járulékot?- Nem, mert nem saját nevére kiadott igazolványa van.- 53 éves nő, főfoglalkozású őstermelő kérdése: ezt megelőzően nem volt munkaviszonya, kell-e januártól járulékot fizetnie biztosítottként?- Megszerzett szolgálati idővel nem rendelkezik, így vélhetően 62 éves koráig (jelenlegi öregségi nyugdíjkorhatár) nem szerez 20 év szolgálati időt, így nem minősül biztosítottnak. Tehát, nem vonatkozik rá a januártól hatályos őstermelőkre vonatkozó törvény.- 53 éves nő, főfoglalkozású őstermelő, ez előtt már volt 20 év szolgálati ideje.- Ő, januártól biztosítottként járulékfizetésre kötelezett 62 éves koráig. A nyugdíj összegébe az őstermelőként fizetett járulékok is beszámítanak. Bevallás: negyedévente, elektronikus úton A mezőgazdasági őstermelő negyedévente kötelezett a járulék bevallására és a járulékfizetésre. Ezt megelőzően azonban még december végéig az okmányirodákban regisztráltatniuk kell magukat, hogy az elektronikus bevallásnak eleget tudjanak tenni. Az első bevallási és befizetési kötelezettség időpontja 2007. április 12. PÉLDA AZ ADÓALAP KISZÁMÍTÁSÁRA: Ha a bevétel 2 millió forint, ennek 20 százaléka 400 000 forint, így ez lesz a járulékalap. A havi járulékalap: 400 000:12 hónap - 33 333 forint _______________________ A n egyedéves járulékalap: 33 333x3 hónap - 100 000 forint___________________ A nyugdfjjárulék összege: 100 000 forint 8,5 százaléka - 8500 forint______________ Az egészségbiztosítási járulék összege: 100 000 forint 4 százaléka - 4000 forint Nem változik a kistermelő adózása I t é 4 »
