Tolnai Népújság, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-25 / 276. szám
2006. NOVEMBER 25., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 Kukacoskodunk a gyümölcsökkel egy ismerősöm csak azt az almát veszi meg a boltokban, piacon, amelyben van kukac. Azzal indokolja, hogy amiben a pici állatkák megtalálhatók, az biztos nem génkezelt gyümölcs, és talán kevesebb vegyszert is tartalmaz. Szörnyülködve hallgattam eszmefuttatását, én biztos nem venném meg a ku- kacos almát. Mert ha már valamiért pénzt ad ki az ember, akkor a termék minősége a lehető legjobb legyen. de A minőség ez esetben csalóka. Arra nem gondol az ember, hogy milyen hatással lehet a génkezelt gyümölcs a szervezetére. Ennek propagálását hiányolom én a hétköznapi életből. Mert arról sokat hallunk, hogy a gazdaságra, meg a piacra milyen hatással lehet az új termesztési módszer, ám az élettani hatásairól annál kevesebbet. Persze az is lehet, hogy ugyanolyan egészségesek, mint a többi gyümölcs, vagy méginkább. De ezzel nem ártana tisztában lenni, hisz aki végül megveszi és megeszi az árut, azok mi vagyunk. Negyven család kapott a tonnányi élelmiszerből aparhant Egy tonna élelmiszert osztott ki tegnap délután az aparhanti rászorulóknak a Tolna Megyei Független Roma Egyesület és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat. Utóbbi elnökhelyettese, lákovics Vilmos elmondta, lisztet, tésztát és zabpelyhet kapott mintegy negyven család. A csomagot rászorultságuk, s nem a származásuk alapján kapták - hangsúlyozta. - A közeljövőben Kisvej- kén és Bonyhádon is tervezünk még ilyen akciót, amelyben nagy segítségünkre volt az aparhanti jegyző is - tette hozzá Jákovics Vilmos. ■ T. R. Úgy érzik, kukoricáinak velük gazdák Elfogadhatatlannak tartják a készülő genetikai szabályozást Varga András, a megyei gabonaválasztmány elnöke (jobbról) és Fáncsi Géza, a szekszárdi Aranyfürt szövetkezet munkatársa a magtárban Elfogadhatatlannak tartja, ezért levélben tiltakozik a géntechnológiával nemesített (GM) növények termesztésének szabályozásáról szóló tervezet ellen több Tolna megyei mező- gazdasági szervezet. Steinbach Zsolt Az elkövetkező hetekben eldől, hogy Magyarországon a gyakorlatban is lehet-e génmódosított (GM) növényeket termeszteni. A tervezett szabályozás - a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998-as törvény módosítása - elvileg megengedi, gyakorlatilag azonban lehetetlenné teszi a GM növények együtt-termeszté- sét a többi növénykultúrával. Magyarországon ebből a szempontból a leginkább érintett a kukorica, amely Tolnában is a legjelentősebb szántóföldi növény. Nem véletlen, hogy a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének (TESZÖV) elnöksége, a megyei gabonaválasztmány elnökségének egyetértésével nemrégiben levelet juttatott el Gráf József agrárminiszternek. A levélben azt kérik, hogy az együtt-termesztés szabályozásánál olyan javaslatot támogasson, amely nem szigorúbb annál, amit az Európai Unió többi országában alkalmaznak. Varga András, a megyei gabonaválasztmány elnöke lapunknak elmondta: csupán azt szeretnék, hogy a magyar gazdálkodóknak - külföldi versenytársaikhoz hasonlóan - joguk legyen megválasztani a számukra legelőnyösebb termesztési technológiát, alkalmazni a tudomány új eredményeit. Megítélése szerint ugyanis aki kimarad a génmódosított növények termesztéséből, az végletesen lemarad. Konkrét példát is említett: létezik olyan GM kukorica, amely ellenáll a növény egyik legveszélyesebb hazai kártevőjének, a kukoricabogárnak. Aki ilyen magot vet, az megspórol hektáronként mintegy húszezer forint értékű rovarölő szert, és a földje mentesül a növényvédő szer talajra gyakorolt káros környezeti hatásától is. Az egyre élesebbé váló piaci versenyben egy ilyen megoldás jelentős költség- csökkentő tényező. Ezzel szemben a jelenleg tervezett együtt-termesztési szabályozás szerint igen széles, 400 méteres védőzónákat kellene kialakítani a szántóföldeken a 'GM és a hagyományos növények között. Ez a körülmény gyakorlatilag megakadályozza a GM növények vetését. Ezenfelül a GM-vetések- hez nemcsak a környező földeken gazdálkodók, hanem a földtulajdonosok hozzájárulását is ki kellene kérni, ami végképp ellehetetlenítené a GM növények hazai termesztését. A gabonaválasztmány elnöke ezzel együtt úgy látja, hogy tartósan nem lehet kitérni majd a fejlődés elől. ■ A legnagyobb génmódosított terményt előállító országok: USA, Argentína és Kanada. A környezetvédők kockázatoktól tartanak A GÉNTECHNOLÓGIA alkalmazása környezeti, egészségügyi és társadalmi-gazdasági kockázatokat rejt magában - mondta egy tolnai előadáson nemrégiben az Ökotárs Alapítvány igazgatóhelyettese, Móra Veronika. A környezet- védők ügy látják, hogy az unió lakosságának zöme idegenkedik a GM növényekből készült élelmiszerektől. Ezek a szervezetek a szigorú szabályozás hívei. A kormány tartja magát a GM-szigorhoz az ElPBAN jelenleg Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Németországban és Csehországban engedélyezett GM növények, 23 kukoricafajta vetése. A magyar kormány Európa legszigorúbb törvényjavaslatát fogadta el a génmódosított növények termesztéséről - jelentette be az agrárminiszter. Gráf József szerint az országnak az jelent versenyelőnyt, hogy idehaza még nem termesztünk GM növényeket HÍREK A-TÓL Z-IG Ablakokat nyitottak a művelődési ház oldalán harc Két ablakot helyeztek el a harci művelődési ház falán - mondta érdeklődésünkre Bóni Zoltán, Harc polgármestere. Az ablakok természetes fényt és szellőz- tetési lehetőséget biztosítanak a belső tereknek. A nyílászárók vállalkozók támogatásával kerültek a kultúr- ház falára, (sk) Befejezés előtt a sportpálya építése kistormás E hónap végére elkészül a községi sportpálya Kistormáson - tudtuk meg Csapó László polgármestertől. Az 50x20 méteres pályát, 5x2 méteres kapukkal, padokkal szemétgyűjtőkkel a faluház mögötti területen építi egy szekszárdi vállalkozó. A beruházás öszszesen 4,2 millió forintba kerül. Ebből közel 3-at pályázaton nyert a település, félmilliós az önkormányzati önerő, illetve nyolc- százezer forint értékű a társadalmi munka, (sk) Duplájára emelik a kommunális adót TENGELic Évi négyezer forintról nyolcezer forintra emelkedik a kommunális adó mértéke Tengelicen - tájékoztatott Gáncs István polgármester. A többi adónem mértéke változatlan marad. A kommunális adóból az emelés után összesen mintegy hétmillió forint bevételt tervez a település. A faluvezető elmondta, hogy a képviselő-testület kénytelen volt ezt a lépést megtenni, ám a környező településekhez képest még így is alacsonynak számít a tengelici kommunális adó, amely jóval elmarad a 13 900 forintos maximális értéktől, (sk) Másfél milliót fordíthatott az iskola eszközökre várdomb Űj udvari játékok kerültek az alsós iskola udvarára Várdombon, és elkészült a sportpályán a védőháló is. Ebben a tanévben eddig másfél millió forint értékben bővíthette az intézmény eszköz- és felszerelésparkját a Szekszárdi Többcélú Kistérségi Társulás támogatásának és egyéb pályázati pénzeknek köszönhetően, (bk) Pécsre megy a levett vérünk ellátás A fiatal donorokat célozza a Vöröskereszt Összekötik az intézményeiket völgység Nem választott még alelnököt a társulás Hazánkban évente ötszázezer egységnyi vérre van szükség. Gulyás Katalin, a Vöröskereszt Tolna megyei igazgatója elmondta, az elmúlt évek elmaradásai miatt a megyében a Vöröskereszt idén kisebb véradószámot tervezett: 11 490 donorra számítanak. Ebből október végéig 9097-en jelentek meg, több mint ötszázzal kevesebben, mint amennyit erre az időszakra terveztek. De közülük csaknem hatszázan első alkalommal adtak vért, ami emelkedés a tavalyi újdonorszámhoz képest. Míg idén májusig csak a donoroktól levett vérek vizsgálatát végezték el Pécsen, most már a vérkészítmények előállítását is teljes egészében a regionális központ végzi el - tudtuk meg dr. Liszátz Máriától, a szekszárdi területi vérellátó szolgálat osztályvezető főorvosától. A véradók tekintetében meglátása Egyre kevesebben adjuk a vérünket Tolna megyében megjelent véradók, új véradók 2006 (44. hétig) 9 097 594 2005 10 882 591 2004 11395 861 2003 11460 864 2002 11684 938 2001 11 712 894 FORRÁS: MAGYAR VÖRÖSKERESZT TM-I SZERVEZETE szerint beindult egy kedvező folyamat, egyre több középiskolás diák és főiskolás hallgató adja a vérét, segít a rászoruló embereken. Az országban a biztonságos betegellátáshoz napi nyolcezer egységnyi vörösvér- sejt-koncentrátumra van szükség. Dr. Liszátz Mária elmondta, előfordul, hogy csak az egyes vércsoportokból hiány van, de akár a leggyakoribb A csoportból is lehet. A megyei állomás szeptemberig több mint 5300 egységnyi vörösvérsejt-kon- centrátumot adott ki, az éves szükséglet általában 7000 egység körül van. A levett vér 35 napig használható fel. ■ H. É. bonyhád Egyelőre nem tudott alelnököt választani a Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás. A három jelölt - Filczinger Ágnes, Váralja, Simon László, Kismá- nyok és Bányai Károly, Kakasd polgármestere - közül egyikük sem kapta meg a szükséges számú szavazatot. - Ezért a társulás következő ülésén újra meg kell ismételni a választást - mondta el lapunknak Darabos Orsolya, a Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetője. Tegnap délelőtt arról is döntött a 21 település, hogy támogatják a nagymányoki és a váraljai idősek otthonának egyesítését. Szűts György, Aparhant polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költség- vetés normatívái negatívan hatnak majd az önkormányzatok és az oktatási intézmények gazdasági életére. Ezért javasolta, hogy a tanács tűzze napirendre az oktatási rendszer reformálását a Völgységben. Mint mondta, arra gondolt, hogy egyeztetni kell a községeknek, kikivel vagy kikkel hozhatna létre intézményi társulást. A mozgókönyvtárakról is szó esett: a 21 településből 14 kapott idén közel 1,3 millió forintot mozgókönyvtár létrehozására. Ebből alakították ki a szolgáltatóhelyiségeket, és vették meg az eszközöket. ■ R. T. Darabos Orsolya
