Tolnai Népújság, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-23 / 274. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK 2 MEGYEI TÜKÖR HÍREK A-TÓL Z-IG A hetven év felettiek kaphatnának ajándékot fácánkert A fácánkerti idő­sek karácsonyi megajándé­kozása is téma lesz a helyi képviselő-testület mai, csü­törtöki ülésén - tudtuk meg Orbán Zsolt polgármestertől. A tervek szerint idén a het­ven éven felüliek kaphatná­nak ajándékot az önkor­mányzattól. Ha a testület jó­váhagyja, akkor közel kilenc­ven helyi szépkorút ajándé­kozhatna meg a község, (sk) Az önkormányzat segíti a fiatal házasokat simontornya Három kére­lem érkezett a fiatal háza­sok első lakáshoz jutását tá­mogató második félévi pá­lyázatra a simontornyai pol­gármesteri hivatalhoz. Kettő kérelem mindenben megfe­lelt a kiírásnak, így a fiatal párok 248-248 ezer forint vissza nem térítendő támo­gatást kapnak, (vl) Ma kezdődik az adventi programsorozat tolna Idén is megrendezi Adventi ajándékkosár című programsorozatát a tolnai művelődési központ - tud­tuk meg Link Judit igazgató­tól. Öt alkalommal tartanak önköltséges kézműves fog­lalkozást felnőtteknek és gyerekeknek. Lesznek még gyerekeknek szóló mesedél­utánok, felolvasó est és ad­venti műsorok is. Az első foglalkozás - az adventi ko­szorú készítése - ma dél­után öt órakor kezdődik, (sk) Gobelin kiállítás nyílott a helybéliek alkotásaiból TENGELic Gobelin kiállítás nyílott tegnap délután a ten- gelici könyvtárban, a község lakosainak alkotásaiból. A tárlatot, amelyen huszonöt alkotó mutatkozik be, Szíjártó József, a tengelici ÁMK igazgatója nyitotta meg. A kiállítás egy hétig látható a könyvtár nyitvatar­tási idejében, (sk) Csóka Józsefné (balról) és Szilágyi Józsefné A vártnál többen voltak kíváncsiak a rendezvényre zomba A vártnál többen, kö­zel százan mérették meg vérnyomásukat, vércukor- szintjüket és testzsír inde­xüket az első zombai egész­ségnapon. A mérésen részt­vevők friss gyümölcsöket, lisztet, gabonapelyhet kap­tak, tudtuk meg Szancsik Mária szociális munkástól. A rászorulók is kaptak cso­magokat. Akik nem tudtak személyesen megjelenni a rendezvényen, azoknak au­tóval szállította el Boros Fe­renc, a Zombai Romákért Egyesület elnöke, (bk) Csak a szegénység biztos tények Nincsenek adatok, hányán élnek a létminimum alatt Dándé István, a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. tanácsadója és Megyeri Vilmos a szegénységről tanácskoztak Sárszentlőrincen Bizonytalan és egyelőre felderítetlen a szegények száma a megyében. Ha a munkanélküliek szá­mát vesszük alapul, több lehet mint tizen egyezren lehetnek. Rácz Tibor A szegények száma egyelőre sem a megyében, sem a régió­ban nem tisztázott adat - derült ki a Magyar Szegényellenes Há­lózat Dél-Dunántúli Munkacso­portjának tegnapi ülésén Sár­szentlőrincen. Mint azt Biri Im­re moderátor elmondta, a szer­vezet célja, hogy egy kutatással felderítsék, meghatározzák a szegénységben élők számát mind a megyében, mind pedig a régióban. A szegénységnek is vannak ugyanis különböző típu­sai. Az abszolút szegények közé sorolható az az ember, akinek keresete nem elég arra, hogy sa­ját létfenntartásához szükséges eszközeit elő tudja előteremteni, így a létminimum alatt él. A re­latív szegények közé pedig azok tartoznak, akiknek keresetük nem elég arra, hogy továbbfej­lesszék magukat. A szám megközelíthetőségé­hez Mátyás Tibor Attila, a me­gyei munkaügyi központ elem­zési és munkaerőpiaci progra­mok osztályának vezetője el­mondta, Tolna megyében októ­berben 11 365 nyilvántartott ál­láskeresőt regisztráltak. Ez a gaz­daságilag aktív népesség 10,1 százaléka, de Tamási térségében eléri a 14,1 százalékot is az arány. A munkanélküliek száma azon­ban bizonyára több, mint a re­gisztráltaké. Ha a személyi jöve­delemadó befizetések arányát vesszük figyelembe, ebben a vi­szonylatban is Ta­mási térségében él­het a legtöbb sze­gény család. A hálózat mun­katársai azt mondták, a kistele­püléseken élők általában har­minc százaléka tartozik a sze­gények közé, nagyrészük hal­mozottan hátrányos helyzetben van. Rossz anyagi helyzetükből való kilábalásukat nehezíti, hogy általában nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, esetleg roma származásúak. Ezt nevezték a csapdahelyzetnek, amikor is az ember­nek esélye sincs a fel- emelkedésre, vagy a tisztes megélhetésre. Hozzátették, a kiste­lepüléseken élők helyzetét to­vább rontja a bizonytalan tö­megközlekedés. Kocsis István moderátor sze­rint a legnagyobb probléma, hogy az információk sem jutnak el a szegényebb rétegekhez. Sokszor nincsenek tisztában le­hetőségeikkel, jogaikkal. - Ezért lenne szükséges, hogy minden településen dolgozzon egy szo­ciális szakember, aki informálja az embereket. Emiatt is akarjuk hálózatunkat minél nagyobb lét­számmal, egyre nagyobb terü­letre kiterjeszteni. Ha a szegé­nyek számát akarjuk meghatá­rozni, nem szabad figyelmen hagynunk a hajléktalanokat sem, az ő számuk is jelentős nemcsak a régióban, a megyé­ben is - tette hozzá. Hetvenezerből élnek hárman egy hónapig orsós antal, a Szegénység­ben Élők Második Magyaror­szági Találkozóján is részt vett Budapesten, a hálózattól ő is meghívást kapott Sárszentlő- rincre. Mint elmondta, egy kis­településen lakik Baranya me­gyében, Mindszentgodisán, Két lányát neveli hatvan- kétezerötszáz forintos fizetésé­ből, amelyből 54 ezer forintot kap kézhez, és a gyerekekre kapott családi pótlékból. Mindkét lány iskolába jár, a kisebbik általános iskolás, a nagyobbik szakm unkásképz& ben tanul. ebből a pénzből fedezi tanít­tatásukat, valamint a rezsit. A maradékot kell beosztania, hogy mindennap legyen vala­mi az asztalon. ■ Még a szegé­nyek száma sem biztos JEGYZET SZERI ÁRPÁD Szavakban már sokszor győztünk aki Szegény, az a legszegé­nyebb. A költő ismert sora nemcsak papírra vetésének idején - a múlt század huszas éveinek közepén - volt érvényes. Sajnos ma is az, és az is lesz, amíg egyál­talán lesz kilátástalan anya­gi helyzetben élő ember. NEM kell messzire men­nünk, erre a létállapotra megyénkben is találhatunk példát, ráadásul többet, mint gondolnánk. Ez önma­gában súlyos baj, ami csak akkor nem lenne tragédia, ha biztosak lennénk abban: a szegények száma kétség­kívül csökkenni fog. ám ha az idevágó folyamatot tekintjük, abban az esetben mellőznünk kell a kincstári optimizmust. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanis az érvényesült, aminek lé­nyegét egy régebbi, mosta­nában ritkán használt mon­datfordulat így ragadja meg: a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek let­tek. Persze, valamennyi poli­tikai erő küzd a szegénység ellen. Szó se róla, már szám­talanszor győzelmet arattak, legalábbis szavakban. Amelyik képviselő tehette, elment az iskolákba Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagó­gus Szakszervezet megyei el­nöke szerint sikeres volt akció­juk, melynek keretében több is­kolába országgyűlési képvise­lőket hívtak meg a magyar köz­oktatás napja alkalmából. A döntéshozóknak megmutatták az oktatás valós körülményeit. Tóth Gyula (MSZP) Dombóvá­ron, Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Simontornyán és Ta­másiban, Hirt Ferenc (Fidesz) szintén Tamásiban, Halmai Gáborné (MSZP) Szekszárdon míg Potápi Árpád (Fidesz) Len­gyelben járt egy-egy iskolában. ■ H. É. Jó szakemberekre nagy szükség lenne SZAKMAISÁG Az igazgató szerint a megyeszékhelyen megszűnhet az ipar Ez év szeptemberi dátummal a Szekszárd és Bonyhád alkotta térségben hetvenkét fiatal irat­kozott be marketing szakra - adott tájékoztatást Babai Zoltán, az Ady Endre Középiskola igaz­gatója. Ugyanakkor gépésznek senki sem jelentkezett. Lélekbú­várra lenne szükség a jelenség értelmezéséhez, mivel marke­tinges végzettséggel gyakorlati­lag lehetetlenség elhelyezkedni, a gépészek iránt viszont óriási, bár hiábavaló a kereslet. Arról nem is beszélve, ha megtanul­nának egy idegen nyelvet. Dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke igyekezett magya­rázatot adni az alapvetően meg­változott szemléletre.- A rendszerváltás óta szinte szilárdan tartja magát a társa­dalmi mentalitás: ennek értel­mében csakis egyetemi vagy éppen főiskolaivégzettséggel van esély a tartós elhelyezkedés­re, az ipari munkásokra pedig - s a látszat korábban valóban ezt mutatta - nincs szükség. Ám manapság már korántsem ez a helyzet. A tamási Vályi Péter Szakkép­ző Intézet nemrég vendégül lát­ta az elmúlt másfél évtizedben végzett lakatos-hegesztő szak­munkásait. Vida Lajos igazgató nyugtázta, hogy a meghívást el­fogadó egykori diákok mindegyi­ke dolgozik. Sőt, egyikük elárul­ta: igaz, hogy éjjel-nappali mun­kával, de hazaviszi a havi 600 ezer forintot... Ennek ellenére to­vábbra is lasszóval kell fogni he­gesztőnek készülő fiatalt.- Azt javasoltuk az önkor­mányzatok vezetőinek, hogy hozzanak létre egy olyan, politi­kamentes bizottságot, mely ja­vaslatokat dolgoz kj a szakkép­zés helyzetének alapvető javítá­sára - közölte Babai Zoltán. - Természetesen meg kell nyerni az érintett önkormányzatokat és a gazdasági élet szereplőit. Nincs több időnk: ha tovább kés­lekedünk, akkor elszalad mellet­tünk az élet. Betekinthetnek a fejlesztés műhelytitkaiba Együttműködési megállapo­dást írt alá a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara. Az egyetem oktatói szakmai ta­nácsadóként már kivették a ré­szüket a területfejlesztési mun­kafolyamatokból, hozzájárul­tak a régió Stratégiai Fejleszté­si Programjainak elkészítésé­hez. Az aláírt szerződés szerint ez a közös munka folytatódik, sőt egy újabb területtel is kiegé­szül. Áz Ügynökség segítséget nyújt az egyetem gyakorlat-ori­entált képzéséhez, tanórákon adnak betekintést a területfej­lesztés titkaiba. ■ Sz. Á. Érettségi utáni képzésben szakmát szerzők száma Ady Endre Apáczai Cs. J. Jókai Mór Vályi Péter Szekszárd Dombóvár. Bonyhád Tamási 2000 évben 126­13 2003 évben 127 23 17 4 2005 évben 75 72 19 13 FORRÁS: TOLNA MEGYEI KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI KÖZALAPÍTVÁNY k 1 4 í i

Next

/
Thumbnails
Contents