Tolnai Népújság, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-19 / 246. szám

2006. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A Három folyó túraútvonal megpezsdítheti az idegenforgalmat Kihelyezték a Három folyó ke­rékpáros túraútvonal részeként működó', Barcsot és Mohácsot összekötő szakaszának irányjel­ző és információs tábláit, mely több mint 120 kilométernyi túra­útvonalat takar. A Dél-Dunántú­li Regionális Fejlesztési Ügynök­ség Három folyó kerékpáros túra­útvonal kialakítása című, több mint 57 millió forint teljes költ­ségvetésű projektje 2005-ben az INTERREG IIIA alap keretében nyert részben támogatást. A pro­jekt közvetlen célja a horvát-ma- gyar határmenti térség bekapcso­lása a nemzetközi kerékpáros tú­raútvonalak hálózatába, ezáltal a turisztikai vendégforgalom minél erőteljesebb növelése. A megva­lósítással a terület a nemzetközi kerékpár-túraútvonalak részévé vált: Baranya megyében, azon be­lül Mohácson az EuroVelo Duna menü vonalához csaüakozva, va­lamint az Ausztriából induló Há­rom folyó kerékpáros túraútvo­nal részeként ■ Az európai borutak versenyre kelnek az újvilágiakkal Közös Borúti Kartát írtak alá a borutak elnökei a siófoki bortu­risztikai konferencián. Bor- kovits Balázs projektmenedzser elmondta: a nemzetközi talál­kozót az Ügynökség a VinTour - Interreg IIIC típusú - projekt vezető partnereként szervezte. A rendezvényen Spanyolország, Olaszország, Románia és Hor­vátország mellett tizenhat ma­gyar borút is képviseltette ma­gát. A partnerek a borutak fej­lesztése révén együtt igyekez­nek javítani térségük turizmu­sának helyzetén. így, amennyi­ben a feltételek megteremtőd­nek, az európai borutak igazi versenytársaivá válhatnak a si­keres chilei, vagy amerikai borutaknak. Ennek érdekében a vendégekhez alkalmazkodó kínálatot, valamint egységes minősítési rendszert állítanak fel. A karta pedig meghatározza a borutak céljait és a boru- takhoz csatlakozó szolgáltatók­kal szemben támasztott követel­ményeket a felszereltség, a kép­zettség, a választék, a beszélt nyelvek tekintetében. ■ A külkapcsolat is gyarapít A Nyílt Napok is segítettek abban, hogy megismerjék a Dél-Dunántúlt Harmadszor adott otthont Brüsz- szel a Nyüt Napok - Open Days - rendezvénynek. Ennek kereté­ben az európai régiók, illetve vá­rosok mutatkozhatnak be^ Azt tárhatják a közönség elé, hogy milyen célokat tűztek ki az elkö­vetkező évekre, s ezeket a célo­kat milyen fejlesztésekkel igye­keznek megvalósítani. A nemrég befejeződött Open Days keretében - a német Rajna- Pfalz tartomány vezetésével, együttműködve más német, ma­gyar, szlovák, valamint ír és spanyol régiókkal - a dél-dunán­túli régióba nyerhettek bepillan­tást a látogatók. A szervezők azt mutatták be, hogy 2004 és 2006 között az EU támogatási forrásai miként hasznosultak. A Nyüt Na­pok vendége volt Patrick Amb- lard, az Európai Bizottság Regio­nális Főigazgatóságának Magyar- országért felelős szakembere. A remények szerint érdemi hozadé- ka lehet annak, hogy sikerült fel­villantani előtte a Dél-Dunántúl néhány jellegzetességét ■ A VÁek Pécs után Szekszárdon is közös képet adnak képviselet Brüsszelben ’’követsége” működik a Dél-Dunántúlnak Patrick Amblard, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának csoportvezetője tart előadást Brüsszelben, az Open Days rendezvényén, többek között a cseh és magyar regionális fejlesztési ügynökségek, illetve kormányzati szervezetek képviselőinek részvételével A Visegrádi országokat (V4) Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia alkotja. - A cél az volt, hogy a hasonló gyökerű közép-európai orszá­gok egységesen tudják érvénye­síteni érdekeiket az EU-ban - mutatott rá Miszler Miklós, az Ügynökség ügyvezető igazgató­ja. - A Visegrádi Országok Régi­óinak Fóruma először 2004-ben ülésezett Krakkóban. A 2005-ös rendezvénynek Pozsony adott otthont. Itt szerveztek először kulturális fesztivált, amely fotó- kiállítást is magában foglalt. Ezekből a fotókból állt össze egy vándorkiállítás, mely Pécs után október 24-26. között Szekszár­don, a PTE Illyés Gyula Főisko­lai Karán tekinthető meg, hét­köznap 10-16 óra között. ■ Dél-ti unántúli ré^ió ( www.deldunantul.com ) A dél-dunántúli régió kül- kapcsolatai az úgyneve­zett nemzetközi kapcsola­ti stratégia mentén szer­veződnek. Az erről készí­tett dokumentum 2010* végéig szól. A legújabb lé­pésként irodát nyitottak Brüsszelben. Szeri Árpád- A stratégia öt együttműködési területet nevesít, ezek mind­egyike a gazdaság élénkítését szolgálja, illetve erősíti a non­profit szervezetek közötti kap­csolatokat - adott tájékoztatást Pálmai Zsolt, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök­ség nemzetközi kapcsolati cso­portvezetője. Hozzátette, gazda­ságfejlesztési együttműködé­sünk pontosan meghatározott projektek révén ölt testet. En­nek köszönhetően konkrét be­fektetési lehetőségek érkezhet­nek a dél-dunántúli régióba. Eb­ből az érintetteknek közvetlen hasznuk származhat. A dél-dunántúli régió idén szeptember elejétől, kormány­zati segítségnyújtással, képvi­seletet működtet Brüsszelben. Ez praktikusan egy telefonnal, internettel és más technikai fel­szereléssel ellátott irodát jelent.- Ebben a műhelyben arra tö­rekszünk, hogy európai szinten elérhető kapcsolatok révén pro­jekteket hozzunk a régióba. Olyan tervezeteket, melyekhez az EU jelentős társfinanszírozá­sa járul. Az elmúlt másfél hó­napban felvettük a kapcsolatot az európai parlamenti képvise­lőkkel, a magyar kormányzat Brüsszelben működtetett Állan­dó Képviseletével. Ami a projek­teket illeti: előzetesként hadd emeljem ki az egyetemi bázison működő kutatás-fejlesztést, aminek több jelentős támogatá­sú EU-s programja indul meg a jövő évtől. Most ebben a téma­körben igyekszünk megjeleníte­ni régiónkat. Emellett pedig szeptember végén összeállítot­tunk egy pályázatot abból a cél­ból is, hogy a brüsszeli képvise­leti iroda dél-dunántúli szakem­bereket, valamint gyakornoko­kat fogadhasson, a helyi igé­nyekhez illeszkedő projektek ki­dolgozása és megvalósítása ér­dekében. A pályázat megvalósí­tása az előzetes tervek szerint 2007 tavaszán kezdődhet el.- Nagyon szívesen segítünk bárkinek. Az első lépések egyi­keként a közelmúltban a szek­szárdi kistérségi fejlesztési tár­sulás munkatársai jártak kint Brüsszelben. Velük tartott - szintén a kistérségből - egy fa­ipari vállalkozás, egy neves pá­linkafőző üzem és egy ország­szerte ismert tejipari cég képviselője. Mindannyian be­mutatták termékeiket az érdek­lődőknek. Ez akkor sem bizo­nyult feleslegesnek, ha tudjuk: egy alkalmi megjelenés nem ke­csegtet azonnali gazdasági áttö­réssel. Mégis fontosak az ilyen típusú bemutatkozások, főleg, ha meg is találjuk ezekhez a kül­földi célközönséget is. Reméljük, hogy a brüsszeli képviselettel ezúton is hozzájárulhatunk a dél-dunántúli régió fejlődéséhez. Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült Érdemes átnézni az Információkat nyújtó honlapot A regionális fejlesztési tanács és le. Ez alapján kristályosodott ki ügynöksége által létrehozott brüsszeli képviselet célja túlmu­tat az információszolgáltatáson. Koncepciója kialakításában dön­tő szerepe volt annak az egyezte­tésnek, mely a kamarákkal, vál­lalkozói központokkal, egyete­mekkel’ Baranya, Somogy és Tol­na megyék, valamint Kaposvár, Pécs és Szekszárd vezető tisztvi­selőivel, szakembereivel zajlott az a közös igény, amely alapján az iroda dél-dunántúli munka­társa, az ott dolgozó kollégákkal igyekszik projekteket fejleszteni. Pálmai Zsolt ennek érdekében azt kéri, hogy a dél-dunántúli ér­deklődők éljenek azokkal az in­formációkkal, melyek a www.deldunantuLcom/brusszel honlapon október végétől folya­matosan olvashatók Az operatív programokat egyeztetések véglegesítik Társadalmi vitára bocsátotta a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó operatív programokat. Ezek a dokumentumok már ágazati és regionális szinten ■ fogalmazzák meg azt, hogy a 2007. és 2013. között lehívható, csaknem hét- ezermilliárd forint forrást mi­lyen arányban és mire fordítsuk. Az operatív program végleges változata a szakmai, érdekképvi­seleti, társadalmi szervezetek, a gazdasági, az önkormányzati, a tudományos és a civil szféra képviselőinek javaslatai, véle­ményei alapján valósul meg. A 15 operatív program mind­egyike letölthető a Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség honlapjáról, amelyek közül 14 programnál véleményezési lehetőséget is biz­tosítanak. A vélemények meg­küldésére november 6-ig van le­hetőség. Ezzel párhuzamosan, a Nem­zeti Fejlesztési Ügynökség szer­vezésében megrendezett regio­nális és ágazati egyeztető fóru­mokon a legnagyobb magyaror­szági szakmai, érdekképviseleti, társadalmi szervezetek, a gazda­sági, az önkormányzati, a tudo­mányos és a civil szféra képvise­lői fejthetik ki álláspontjaikat. A Dél-Dunántúlon a partneri egyeztetés október 27-én lesz a kaposvári egyetemen. ■ Uj átkelő erősíti a kapcsolatot tanulmányterv A hatvanhetes főút áthalad a magyar-horvát határon A Baranya megyei Révfalu és a túloldal, azaz a horvátországi Sopje között teremtene össze­köttetést a 67-es főút meghosz- szabbítása. Az út megépítését egy 2003-as kormányközi egyez­mény is előirányozza, csak ezirányú lépések nem történtek eddig. Ez az új szakasz Sziget­vártól húzódna - Sellyén át - a határig.- Az INTERREG IIIA program keretében már korábban támo­gatásban részesült a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. pályázata, mely a 67. szá­mú főút Szigetvár-országhatár közötti szakasza megvalósításá­nak előkészítése nevet viseli ­adott tájékoztatást Pámer Zol­tán, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség projekt­menedzsere. - Ebben a pályá­zatban partnerként vesz részt az ügynökség. Az első lépést a megvalósítható­sági tanulmány elkészítése jelen­ti. Ha minden a program szerint halad, akkor ez a jövő év augusz­tusában valósul meg. Az erre vo­natkozó közbeszerzési pályázat hamarosan megjelenik. A tanul­mány egyébként csak a magyar oldalon húzódó nyomvonalat tisz­tázza: Horvátországban ezt a munkát már elvégezték. A kivite­li terv elkészítése a következő EU- s költségvetés idejére marad. Pámer Zoltán- Régi projektről van szó, olyan tervezetről, mely rend­szeresen előkerül a horvát-ma­gyar közös kormányüléseken és a vegyes bizottsági üléseken - folytatta Pámer Zoltán. - Ez az út halad majd át azon a terüle­ten, az Ormánságon, melynek zártsága, kedvezőtlen helyzete közismert. Ugyanakkor a ma­gyar-horvát határ átjárhatósága szempontjából is kiemelt pro­jektről van szó. A határon, egészen pontosan Szigetvár és Szlatina között egykoron egy vasúti híd állt, de azt a háború után lerombolták. Azóta sincs itt semmilyen kap­csolat. A 67-es főút révén ez a régről örökölt, túlhaladott álla­pot is gyökeresen és előnyére változna. ■ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents