Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-08 / 211. szám

2006. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR ' > Síííiíii; JEGYZET Alakul, formálódik a szövetkezet mezőgazdasági részvénytársa- ság, termelőszövetkezet, tsz, téeszcsé, nemcsak a megneve­zés, de a benne lévő tartalom is sokat változott az elmúlt év­tizedekben. Ki gondolta volna a hatvanas évek végén, hogy a közöst ismét nevesítik majd? Közben persze volt sok értel­mes év is, akkor falun nem is­merték a munkanélküliséget és az iskoláknak, a népi tánc- együtteseknek vagy a helyi fo­cicsapatnak mindig volt támo­gatója. A privatizáció egymás­nak feszítette a tsz-tagokat. Szakcson például évekig tartó vita volt arról, kivihető-e a pékség üzletrészként. Az indu­latoktól sem mentes vádasko­dás évekig eltartott, közben tönkrement az üzem. Arra is van példa, ha nem Is sok, hogy egyben maradt a vagyon, és a mai napig eredményesen gazdálkodik a tsz-ből alakult gazdasági társaság. ma már a tagság zöme nyugdí­jas. A többség nem nagyon tud eligazodni azon, mi a különb­ség a részjegy és az üzletrész között, hogyan kell számolni az árfolyamot. Most is, mint évtizedekkel ezelőtt, a vezető­ké a felesősség. Jórészt tőlük függ, az ő becsületük múlik rajta, elégedett, netán sértett, megalázott emberek élik-e meg az újabb átalakulást. Ingyen kapnak könyvet Kajdacson a kisiskolások kaídacs A képviselő-testület úgy döntött, hogy minden Kajdacson tanuló iskolás, összesen százhar­minc diák ingyen kapja a tan­könyveket. Lengyel János polgár- mester elmondta, 98 tanuló ese­tében szociális rászorultság mi­att jár is az ingyentankönyv, de az önkormányzat a másik har­minckettőnek is biztosítja azt. Azok az általános iskolások, akik más településen tanulnak, ötezer forintot kapnak, a középiskolá­sok nyolcat. A főiskolásoknak szintén ötezer forint támogatást szavazott meg a testület. ■ V. T. A régebb óta működó' szö­vetkezeteknek szeptem­ber 29-ig kell dönteniük üzletrészeik átalakításá­ról. Az egyik lehetőség a befektetői részjeggyé való átváltás, amelynek legiz­galmasabb kérdése, hogy milyen árfolyamon tör­ténjen. Ez akár belső konfliktust is gerjeszthet a szövetkezetekben. Steinbach Zsolt A mai gazdasági viszonyokhoz igazítva át kell alakítani a mű­ködő szövetkezetek üzletrésze­it az új szövetkezeti törvény rendelkezése szerint - tudtuk meg Gelencsér Andrástól, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetőjétől. A szakember elmondta: az új jog­szabály erre három lehetősé­get kínál. Az üzletrész-tulajdo­nosoknak lehetőségük van ar­ra, hogy a szövetkezet tulajdo­nában levő gazdasági társasági papírokért - például részvé­nyért - elcseréljék az üzletré­szüket. Fel is ajánlhatják az úgynevezett közösségi alap ja­vára, szociális, kulturális cé­lokra. A minden bizonnyal a legtöbb helyen alkalmazandó harmadik lehetőség pedig, hogy befektetői részjeggyé ala­kítsák át az üzletrészeket. A legizgalmasabb kérdés, hogy milyen árfolyamon történ­jen az átváltás. A törvény sze­rint az árfolyam nem lehet ala­csonyabb, mint a szövetkezet ál­tal a megelőző tizenkét évben megvásárolt üzletrészek árá­nak súlyozott számtani átlaga. Illetve nem lehet több, mint az aktuális névérték. A szövetkezetek közgyűlései­nek szeptember 29-ig kell dön­teniük az üzletrészek átalakítá­sáról. Gelencsér András szerint a tagságnak felelősen, a szövet­kezet anyagi helyzetét is figye­lembe véve kell határoznia eb­ben a kérdésben is. Egy eladó­sodott, rossz gazdasági helyzet­ben levő szövetkezet ugyanis nem biztos, hogy tudja vállalni a magas árfolyamot. Amennyi­ben pedig kiviszik a szövetke­zetekből a befektetői részjegye­ket, akkor ellehetetlenülhet a gazdaság, munkahelyek szűn­hetnek meg. A Tolna és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél már augusztus végén döntöttek az üzletrész-átalakításról. A tagság vita nélkül határozott a befektetői részjeggyé való átváltásról, a névér­ték 5 százalékán. Képünkön Versánszki János elnök 1992-ben kiadott szövetkezeti üzletrészpapírokkal- A tagság számára kedvező javaslatot szeretnénk a közgyű­lés elé terjeszteni - mondta la­punknak Marsai János, a Zombai Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet elnöke. Zombán bé­ri legnagyobb különbség a szö­vetkezeti üzletrész és a befekte­tői részjegy között, hogy előbbit a tagsági viszony megszűnése után nem lehetett kivinni a szövetkezetből. A befektetői részjegy kivihető, azaz a tagsá­gi viszony megszűnése után azt az alapszabályban meghatáro­zott időpontban a szövetkezet­nek ki kell fizetnie a részjegy tulajdonosának. A törvény sze fektetői részjegyekké alakítanák át az üzletrészeket, méghozzá a tervek szerint százszázalékos ár­folyamon. A tagság megszűnése esetén pedig a törvényben sze­replő legfeljebb nyolc év helyett tint ezt- a szövetkezet egyéb kötelezettségeire is figyelemmel - legkésőbb nyolc év múlva meg kell tenni, de a közgyűlés ennél rövidebb időt is megálla­píthat A kívülálló üzletrész-tu­lajdonosok üzletrészét átalakí­tott befektetői részjegyre lehet váltani. Ez lényegében abban különbözik a tagok befektetői részjegyétől, hogy nem vihető ki a szövetkezetből. négy év alatt kifizetnék a részje­gyek árát Minderről a szeptem­ber 22-i közgyűlés előtt még egyeztetnek a tagsággal. A nagykónyi Koppány Menti Mezőgazdasági Szövetkezetnél még nem tudják, mikor lesz a közgyűlés. Az üzletrész átalakí­tás módjáról sincs még kiala­kult elképzelés - tájékoztatott Korpádi Lajos elnök. Van a megyében olyan szö­vetkezet is, ahol a téma konf­liktust gerjesztett az üzletrész­tulajdonosok különböző érde­kű csoportjai között. Beszél­tünk olyan szövetkezeti elnök­kel, aki az üzletrész befektetői részjeggyé való átváltásának árfolyamáról kialakult vita mi­att egyelőre nem is kívánt nyi­latkozni az ügyben. Maximum nyolc év alatt ki kell fizetni Árfolyamról is dönt a tagság üzletrész Figyelembe kell venni a szövetkezet terhelhetőségét 3 Emlékműre gyűjtött az '56-os szövetség bonyhád A Tolna Megyei '56-os Szövetség legutóbbi, bonyhádi fogadónapján úgy határozott, hogy Sárszentlőrincen az ottani önkormányzat és a falu '56-os érzelmű embereivel emlékmű­vet állítanak a településen. Ki­adásként több százezer forint merült fel, így a szövetség ado­mánygyűjtést szervezett. 49 ezer forint jött össze, (hi) Bemutatkozhatnak a jelöltek a helyi tévében cikó A Cikói Falu TV lehetősé­get ad az önkormányzati vá­lasztásokon indulni szándéko­zó képviselő-, illetve polgár­mesterjelölteknek a bemutat­kozásra. Elsőként Erős Raj- mund polgármesterjelölt mu­tatkozott be, és ismertette ter­veit, elképzeléseit, (hi) Plakettel köszönték meg a fúvószenekar játékát nagyszokoly Emlékplakettel köszönték meg a határőrség fú­vószenekarának, hogy negye­dik éve közreműködik a falu­napokon. A plakettet az együt­tes nagyszokolyi származású vezetőjének, Béndek József al- tábornagynak Nagy Károlyné polgármester adta át. A faluna­pon színpadi program, végül tűzijáték szórakoztatta a kö­zönséget, az önkormányzat mintegy ötszáz embert látott vendégül ebédre, (tj) Kiépült a közvilágítási rendszer Annamajorban ŐCSÉNY Kiépíttette a közvilágí­tási rendszert az önkormányzat Annamajorban - tudtuk meg Guzsván István polgármester­től. A község az Ady Endre ut­cában is felszereltetett egy új világítótestet. Annamajorban járdát építenek, az önkormány­zat karbantartói napokon belül elkészülnek a munkával, (bk) Gyakorlóbölcsőde lesz a szekszárdi szekszárd Gyakorlóbölcsőde lesz a szekszárdi intézmény - tudtuk meg Kaltenecker And- rásnétól, az intézmény igazga­tójától. Mint ismeretes, a FJE Illyés Gyula Főiskolai Karán in­dult a csecsemő- és kisgyer- meknevelő-gondozó szakkép­zés. Ennek hallgatói az önkor­mányzati bölcsődében sajátít­ják el a tudnivalókat (ii) Százhetvenmilliárd jöhet a dél-dunántúli régióba Régiójáró kőrútjuk utolsó állomásaként tegnap a ba­ranyai megyeszékhelyen ismertették az Új Magyar- ország Fejlesztési Tervet a kormány képviselői. Pécs A Dél-Dunántúli Regioná­lis Tanács ülésén Bajnai Gordon kormánybiztos kifejtette, a kor­mány fő célként a foglalkoztatás bővítését, és a gazdaság teljesí­tőképességének javítását tűzte ki. Elmondta, az uniótól a követ­kező hét esztendőben nyolcezer milliárd forint érkezik támoga­tásként Magyarországra. A Dél Dunántúl mintegy 170 milliárd- ra számíthat. A régió jelenleg ti­zenhat kiemelt programmal szerepel az országos tervben, köztük a Szekszárd-Kaposvár közötti gyorsforgalmi úttal, vala­mint Somogy, Tolna és Baranya egészségügyi rendszereinek fej­lesztésével. Az eseményen részt vett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Szerinte a Dél-Dunántúlnak mindenképpen szüksége van az új 6-osra. Lamperth Mónika, az önkormányzati szaktárca veze­tője kifejtette, október végéig ki­alakítják azokat a helyi intézmé­nyeket is, amelyek révén a kis­térségek és a régiók is komoly szerepet kaphatnak az uniós pénzek felhasználásában. ■ M. B. Milliókat követelnek a méhészek kártérítés Kirendelték a szakértőt, vizsgálják a Paks környéki méhpusztulást Szakértő kirendelésével folytatódott a Paks kör­nyéki méhészek kártérí­tési ügye. Huszonegy érintett egy szigetvári ügyvédet bízott meg érde­keinek képviseletével. Mauthner Ilona lúnius végén Paks környékén egyik napról a másikra 120 mü- lió méh pusztult el egy növényvé­delmi permetezést követően. A permetezésre vonatkozó foglalko­zási szabályokat valószínűleg fi­gyelmen kívül hagyták. Ezt köve­tően a laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a bajt a Regent 80 WG, illetve ennek ha­tóanyaga, a fipronil okozta. Van olyan méhész, akinek a teljes gazdasága elpusztult. Dr. Rodek Margit szigetvári ügyvéd lapunk­nak elmondta, szakértők kiren­delésével kezdődött el az ügy vizsgálata, ennek célja a tényle­ges kár mértékének a megállapí­tása. A szakértők azt is vizsgál­ják, hogy hány méh pusztult el, a kaptárakat lehet-e használni. A jövő évi támogatást sem veheti igénybe az a méhész, akinek el­pusztultak a méhcsaládjai. Ki kell deríteni, mennyi az elmaradt haszon, hiszen a méz, amit be­gyűjtötték a méhek, egészségre ártalmas. A bírósági tárgyalás csak azt követően kezdődik, ami­kor az előzetes bizonyítási eljárás már befejeződött. Kicsi az esély arra, hogy peren kívül is meg tudjanak egyezni a kárt okozó kft-vel, mert képviselőjük még egyszer sem kereste meg a méhé­szeket - mondta az ügyvédnő. A huszonegy méhész egyébként 35 millió forintot követel. Az elő­zetes bizonyítási eljárást a paksi bíróság rendelte el, majd a per a megyei bíróságon folytatódik. Bűncselekmény nem történt, de a kár tetemes A paksi rendőrkapitányság meg­szüntette ugyan a nyomozást a méhpusztulás ügyében bűncse­lekmény hiányában, de ez a vizsgálat csak arra irányult, hogy emberre mennyire volt ve szétyes a permetszer - mondta Daubner Gabriella, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. A nyomozás során gyanúsított­ként kihallgatták ki a kft tagját is, aki a növényvédelmi jelügyelő jelentése szerint a kárt okozta. A felelősség és az okozott kár mér­tékének a megállapítása azon­ban a bíróság dolga lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents