Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-27 / 227. szám

2006. SZEPTEMBER 27., SZERDA 7 PANORÁMA Az új európai uniós tagországok fejlettsége csatlakozásuk évében O Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék az EU-átlaghoz viszonyítva (százalékban) 0 Hosszú távú (egy évnél régebben regisztrált) munkanélküliség aránya (százalékban) 0 Havi átlagos munkaerőköltség (bruttó fizetés és munkáltatói terhek) euróbán ő 34* 0 6* 0 213,5(2004) O 37* 0 4* 0 271,8(2004) ‘prognózis □ a 15 tagú EU IS a 2004-ben csatlakozott országok ■ a 2007-ben csatlakozó országok Irország-gep Nagy-Britannia"' Hollandia Belgium - Franciaország­■70 Norvégia1 V-/S\fédország Dania­VFinnország Oroszország- Észtország- Lettország ■ Litvánia rNémeto. i ÍLengyelo.í Fehéroroszország Ukrajna Portugália Csehó^z-lovákia _ r , . .-.r -«r-fS-Moldavia 1 Luxembu^g^us^rja !yia^Mj^ft|n-|-^' Svájc^^Jj^í^BÉ^tefrbia -’Montenegró {szlovémaX^] ^■Rgsznia-Hm;cegoyina1' H0mthrszáe-%>A ^Bllgári Spanyolo/szág Olaszország^^ l|M|Sórlja Törökország jj Albánia—r-'tS cG6rö|orozá'g^r'^' ^ ■ — Ciprus Málta1» 0 60,4 HIM III lllll UM» 0 79,5 0 2,6 9 3,1 0 838,2 0 1496,7(2003) © 52,1 0 11,8 0 70,6 9 4,2 9 636 0 841,6 0 49,1 «■■Ilii nil iP O 51,5 9 10,2 9 4,8 0 699,2 9 650,3 ilHÉ'íiii""í"í"l ..I1' "7 mlJMiiTÍTÍtLiiíii O 43,1 0 4,3 0 357,3(2003) O 48 O 5,6 0 508,3 FORRÁS: EUROSTAT - EUROPRESS-GRAFIKA Zöld út Romániának is eu-bővítés Már jövő év elején beléphetnek a balkáni államok Nagy Imre sírjánál koszorúzott a volt kommunista olasz államfő Újságírók kisebb serege kísérte magyarországi látogatására az Olasz Köztársaság elnökét. Gior­gio Napolitano első útja a rákos- keresztúri Újköztemetőbe veze­tett. Előbb megkoszorúzta a már­tírok emlékművét, majd kísére­tével Nagy Imre sírjához vonult. A magyar köztársasági elnök­kel folytatott mintegy 50 perces megbeszélés után a Sándor-pa­lotában a két államfő nyilatkoza­tot tett a sajtónak. Napolitano hangsúlyozta: nemcsak az olasz állam képviselőjeként, államfő­ként, hanem a magánemberként hozott politikai és erkölcsi döntés alapján is szükségesnek érezte az 1956-os magyar forradalom előtti tisztelgést. Sólyom László is fontosnak tartotta annak kieme­lését, hogy ötven évvel ezelőtt Giorgio Napolitano az olasz poli­tikusoknak ahhoz a kisebb cso­portjához tartozott, amelynek tagjai különböző okokból helye­selték a magyar forradalom elle­ni szovjet inváziót. Napolitano azonban 1968 óta számos jelét adta, hogy álláspontját megvál­toztatta, s „most Budapesten sem mentegette, magyarázta korábbi véleményét, hanem határozottan és egyértelműen elhatárolódott attól” - tette hozzá Sólyom. A tárgyalásokon mindketten egyetértettek abban, hogy az olasz-magyar kapcsolatok jók, és folytatni kell az európai alkot­mányos szerződés ratifikációs folyamatát. Az olasz köztársasá­gi elnök kedd délután előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián, majd elutazása előtt megnézte az 56-os kiállítást a budapesti Olasz Kulturális Inté­zetben. ■ Csák E. Giorgio Napolitano a 81 éves politikus Nápoly­ban született. Jogot végzett, de egész életében csak politi­kával foglalkozott. 1945-ben belépett az Olasz Kommunis­ta Pártba. 1956-ban szüksé­ges lépésnek tartotta Magyar- ország szovjet megszállását. A 90-es években a balolda­liak soraiban politizált, 1992-ben a képviselőház el­nöke volt, a első Prodi-kor- mányban pedig belügymi­niszter. Napolitano ez év má­jusában a balközép szavaza­taival lett köztársasági elnök. Románia és Bulgária ké­szen áll arra, hogy 2007. január elsején csatlakoz­zon az Európai Unióhoz - jelentette be tegnap Strasbourgban Jósé Ma­nuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A bőví­tés azonban itt meg is állhat egy időre. T. Benedek László, Kolozsvár Alig néhány hónap múlva 27 tagja lesz az Európai Uniónak, miután a hatodik bővítési kör is lezárul: ha a bizottság tegnap nyilvánosságra hozott ajánlásá­val a tagországok is egyetérte­nek, Románia és Bulgária 2007. január elsején csatlakozhat az öreg kontinens államainak több­ségét tömörítő közösséghez. Az országjelentés ugyanakkor fel­hívja a figyelmet azokra a prob­lémás területekre is, amelyek esetében további munkát tarta­nak szükségesnek. Románia és Bulgária a belé­pés után is szigorú ellenőrzés alatt marad, és három területen kell továbbra is eredményeket felmutatnia. A bizottságnak jövő májusig kell jelentést készítenie a két országban meglévő hiá­nyosságok felszámolása terüle­tén elért eredményekről. Ha Bu­karest vagy Szófia nem tesz megfelelő lépéseket, a bizottság a tagság első három évében védzáradékokat alkalmazhat - mondta Rehn. Egyrészt a mezőgazdaságnak szánt támogatások és a felzárkóz­tatási alapok fogadását, másrészt az igazságszolgáltatás reformját, harmadrészt pedig az élelmiszer­biztonsági problémákat tartják Brüsszelben a legfontosabb meg­oldandó feladatoknak. Ami az igazság­szolgáltatást illeti, a jelentés szerint további reformok szükségesek, s foly­tatni kell a szerve­zett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet is. Az agrárkifizetésekről a jelentés úgy fogalmaz: szükség van olyan mechanizmusra, amely megadja a lehetőséget az EU ál­tal biztosított mezőgazdasági tá­mogatások megfelelő felhaszná­lására vonatkozó „jövőbeni dön­tésekre”. Külön alfejezet foglal­kozik az élelmiszer-biztonság­erdélyi magyar civil szerveze­tek több ízben is nyomatékosan kérték Brüsszeltől, hasson oda a magyarok által lakott romá­niai területek autonómiájának elismertetéséért, az önrendelke­zés és a kisebbségi jogok tiszte­letben tartása azonban egyálta­lán nem szerepelt a csatlako­zás előtti utolsó országjelentés­ben. Ez a kérdés egyébként az gal, kiemelve, hogy a sertéspes­tis miatt a belépés után is tilos lesz ezekből az államokból élő disznót és sertéshúst importálni. Romániai politikusok elége­detten nyugtázták a csatlakozás dátumáról szóló híreket, ugyan­akkor megjegyezték: a munka javarésze csak ezután kezdődik. „Az uniós csatlakozás valameny- nyi eddigi román kormány érdeme” - emelte ki Markó Bé­la kormányfőhelyet­tes, az RMDSZ elnö­ke, aki szerint Ro­mánia történelmi pillanatokat él át. Traian Bases- cu államfő és Calin Popescu Tari- ceanu kormányfő közös nyilat­kozatban jelentette ki: a romá­noknak ezúttal okuk van a büsz­keségre. Basescu többek között arról beszélt, hosszú út vezet a belépéstől az integrációig, a ket­tő között határozott különbséget kell tenni. Óva intette az embe­utóbbi napokban került újra a romániai közélet érdeklődésé­nek homlokterébe, miután Markó Béla RMDSZ-elnök felve­tette: minden alkotmányos esz­közzel harcolni kell Székelyföld területi autonómiájának kivívá­sáért. A kezdeményezést élesen bírálta több román politikus, koalíciós partnerek és ellenzé­kiek egyaránt. reket attól, hogy életkörülmé­nyeik azonnali javulását várják a belépés pillanatától, de hang­súlyozta: Romániának ezentúl megvan minden lehetősége ar­ra, hogy a gazdasági felemelke­dés közép-és hosszú távon meg­valósulhasson. „Csak rajtunk áll, hogy Közép-Európa Spanyol­országa leszünk-e” - emelte ki beszédében Mircea Geoana, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke is, kifejezve reményét, hogy már a belépés utáni első évek sikertörténetnek számíta­nak majd. Románia és Bulgária csatlako­zását eddig az unió 21 országa ratifikálta, köztük Magyaror­szág is; a román televíziós stá­bok helyszíni jelentései tegnap arról szóltak, hogy év végéig Franciaország, Németország, Belgium és Dánia is kedvező döntést hoz a két balkáni állam belépéséről. Románia egyelőre 35 megfi­gyelőt delegál az Európai Parla­mentbe, a választásokat legké­sőbb ez év végéig megtartják a szomszéd államban. A romániai képviselők száma a következő európai parlamenti választások­kor, 2009-ben módosulhat. Az EU Bizottság elnöke, Jósé Manuel Barroso szerint Romá­nia és Bulgária csatlakozása után szüneteltetni kell az Euró­pai Unió bővítését. Mindez első­sorban Horvátország és Török­ország csatlakozási esélyeit ront­ja a BBC szerint. „Ficón nem segít, ha az MKP-re támad” A SZLOVÁK KORMÁNYFŐN nem segít, ha a Magyar Koalíció Pártjára támad - mutatott rá 9gy ismert szlovák politikai elemző azzal kapcsolatban, hogy Robert Fico nyílt levél­ben akarja számon kérni Bugár Béla pártelnök buda­pesti útjait. Szigorítások Prágában a terrorveszély miatt Prágában tovább szigorítot­ták a biztonsági intézkedé­seket a hatóságok által nem részletezett, de fokozottnak minősített terrorveszély miatt. A cseh főváros köz­pontjában a géppisztolyos rendőrök az áthaladó gépko­csikat és a gyalogosokat is ellenőrizni fogják. Magyarország segítene a kubai átmenetben Magyarország átadhatja majd a tárgyalásos rendszer- váltás tapasztalatait Kubá­nak - mondta a magyar kül­ügyminiszter, aki megbeszé­lést folytatott amerikai kollé­gájával, Condoleezza Rice- szal. Göncz Kinga az ENSZ Közgyűlés 61. ülésszakának általános vitájában a többi közt szorgalmazta a Bizton­sági Tanács kibővítését. Göncz felszólalt az ENSZ-ben Abe Sinzo lett az új japán kormányfő A JAPÁN PARLAMENT TEGNAP megválasztotta kormányfő­nek Abe Sinzót (52), a Libe­rális Demokrata Párt új el­nökét. A tokiói törvényho­zás alsóházában álképvise­lők több mint hetven száza­léka támogatta az új kor­mányfőt. @ további hírek: www.reggel.hu ■ Markó: az összes eddigi kormány érdeme az uniós csatlakozás. Az autonómiáról nem esett szó a tárgyalásokon Kulturális demonstrációvá alakul péntektől a tüntetés tizedik nap Tegnap Mádl Ferenc volt államfő is lemondásra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt A korábbi tüntetéseknél valami­vel kevesebb résztvevővel, de a Kossuth téren este továbbra is többezres tömeg követelte a kor­mány távozását a demonstráció­sorozat tizedik napján Budapes­ten. Napközben igazi piknikhan­gulat van a Parlament előtt. Egy­re többen sátrat is vernek a té­ren, ahol meleg ételt is osztanak, este pedig koncerteket és színhá­zi előadásokat is beígértek a szervezők. A békésebb hangu­latnak köszönhetően a rendőri készültség is alábbhagyott. Az egyik gondot a terület tel­jes tisztán tartása jelenti. Továb­bi probléma, hogy a téren talál­ható néhány mobilvécé elégte­len a többezres tömegnek. Tegnap kisebb atrocitás is tör­tént a Parlament előtt. Dél körül egy férfit kivezettek a térről. Elő­ször Gyurcsány Ferenc mellett szeretett volna érvelni a szószé­ken, de ezt a szervezők nem en­gedték meg, majd a férfi kiabál­ni kezdett a demonstrálókkal. A hét végi önkormányzati vá­lasztások közeledtével a kam­pánycsend miatt egyre többször merül fel a Kossuth téri de­monstráció további megtartásá­nak kérdése. A szakértők sem egységesek a vonatkozó jogsza­bályok értelmezésében. Tóth Zol­tán választójogi szakértő szerint kampánycsendsértésnek minő­sül, ha a Kossuth téri tüntetés péntek éjfél után bármilyen for­Gyurcsány Ferenc tegnap köszönetét mondott a rendőröknek mában is folytatódik. Rytkó Emí­lia, az Országos Választási Iroda vezetője úgy vélte: nem egyér­telműek a szabályok ilyen eset­re. Molnár Tamás a tüntetők ne­vében azt közölte: péntek éjféltől kulturális demonstrációvá ala­kulna át a tüntetés. Hozzátette: ha fel akarnák oszlatni a de­monstrációt, ők is az ellenállás­ra ösztönzik az egybegyűlteket. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök tegnap megköszönte a rendőrök helytállását az elmúlt napok zavargásai kapcsán, ami­kor kedden ellátogatott a Rendé­szeti Biztonsági Szolgálathoz. Eddig 640 millió forintjába ke­rült a rendőrségnek a közelmúlt zavargásai. Ebből mintegy 529 milliót a túlórapénz tette ki. Köz­ben Mádl Ferenc volt köztársasá­gi elnök nyílt levélben kérte Gyurcsány Ferencet, hogy mondjon le tisztségéről. A leve­let többek között Bőd Péter Ákos volt jegybankelnök, Martonyi Já­nos volt külügyminiszter és Zlinszky János volt alkotmánybí­ró írta alá. Szekeres Imre (MSZP) úgy vélte, nem Mádl Fe­renc fogja megmondani, mit te­gyen a kormánypárt. Lapzártánk idején az államfő sajtóirodája azt közölte: Sólyom László elutasítja az alkotmányo- zó nemzetgyűlés összehívására irányuló petíciót, mivel az a je­lenlegi alkotmány szerint nem lehetséges. ■ P. A. 4 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents