Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-25 / 225. szám

2006. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG 15 FILMAJÁNLÓ Asterix most a vikingekkel csap össze Hatalmas szenzáció! Bögyörix, a főnök unokaöccse a gall faluba látogat, ahol Asterixnek és Obelixnek kell igazi férfit farag­niuk belőle. A Parisiumból érke­ző kölyök arrogáns külseje mö­gött egy begyulladt nyuszi rejtő­zik, és a kemény tréning alatt igencsak keveset változik... Eközben vikingek kötnek ki Galícia partjainál, akik azzal a szándékkal érkeztek, hogy meg­találják a gyávaság bajnokát, aki, ahogy a jövendőmondójuk megjósolta, megtanítja őket re­pülni, hiszen a félelem szárnya­kat ad. Katasztrofális esemé­nyek következnek, miután a vi­kingek elrabolják Bögyörixet. Asterixnek és Obelixnek min­denáron meg kell őt találnia. Mi­közben tűvé teszik érte a fagyos északot, pártfogoltjuk ennek a visszataszító földrésznek a kel­lős közepén találkozik a csodá­latos és vakmerő Abbéval, és rá­jön, hogy a szerelem is úgy kiüt­het, mint egy ökölcsapás, a kul­turális sokkról nem is beszélve! Asterix és a vikingek, színes dán-francia animációs film. To­vábbi információ: www.port.hu a Kint sem vagyok, bent sem va- gyok. Hol vagyok? (uoqozsn^v) Melyik ló lát hátrafelé éppen úgy, mint élőn* (p/)fm) Egyre fújják, bár nem meleg, s hangjától dobhártyád megre­Ml a2? a Négy lába van, de nem jár, jó rajta a tele tál. Mi az? (]m) Melyik lóban lakik a ló? q (uDqpiipjsj) Icike-picike, ugrik, mint a fity- fene. Mi az? ^ Nappal puffadt, éjjel süppedt. Miaz? @ (muvd) Melyik ló van aranyból? © (PlDAdqmfí Két ember megy a hídon, egy gyík beleesik a vízbe. Hányán mennek tovább? © (U3W>l) Vízben síkos, kézben habos, piszkos kezet tisztára mos. Mi azZ ~ (uvddms) © Milyen kő van a patakban leg­több? © (SdZIA) (ipzs) Egész nyáron vígan él, cirip, drip, így zenél Mi az? Bekalandozta a világot, de egyetlen várost sem ismer. Mi az? © Húzom magamhoz, lököm el magamtól. Mi az? (gÁ]qgjgS) © Kicsi házban kicsi lakó, kihall- szik a muzsikaszó. Mind azt fújja: krics-krics. Vajon ki lak- hatik itt? (HQSorg) Az erdővel ismerkednek természetben A Gemenc élővilágáról tanulnak az erdei iskolában A Dombóvári József Attila ÁMK Általános Iskola 2.a osztálya látható izgalommal vette birtokba a pörbölyi erdei iskola területén található parkot A Gemenc Zrt. Pörbölyön található erdei iskolájá­nak látogatói közvetlen közelről ismerkedhetnek az erdő élővilágával. Az ismeretbővítő programok között minden korosztály tagjai megtalálják a szá­mukra megfelelőt. Steiner Viktor A pörbölyi erdei iskola látogatói Gemenc állat- és növényvilágá­ról, a Sárköz népi értékeiről, va­lamint az erdészek munkájáról tudhatnak meg rengeteg hasz­nosat. Az óvodás csoportoktól a nyugdíjas látogatókig bárkit szí­vesen fogadunk, aki többet sze­retne tudni az erdőről és a táj­egységről - mondta Barabás Ti­bor, a Gemenc Zrt. vasúti erdé­szetének vezetője. Szeretnénk, ha tanulmányai alatt minden ál­talános iskolás gyermek leg­alább egyszer, eredeti erdei kör­nyezetben figyelhetné meg azt, amiről addig csak hallott, eset­leg a könyvekben látott - fogal­mazott az erdészetvezető. A fia­talabb, alsós tanulóknak több­nyire háromnapos programokat szervezünk, hisz ők még kicsik ahhoz, hogy tovább maradjanak távol a szülői háztól. A nagyob­bakat igény szerint, öt és hétna­pos foglalkozásokkal várjuk - mondta az erdészetvezető. Az iskolához harminc vendé­get fogadó tanterem, negyven­személyes szálláshely és száz vendég részére kialakított étte­rem is található. A Gemenci Tájvédelmi Körzet élővilágáról szakemberek és a környék pe­dagógusai tartanak órákat az ide érkezőknek. A többnyire általános iskolákból ellátogató diákok idejük legnagyobb ré­szét azonban az erdőben és an­nak környékén töltik. A prog­ramok java az iskola mellől in­duló kisvasúihoz kötődik. A ta­nulók a vonattal jutnak el az erdő különböző pontjaira, ahol többek között természetisme­reti órát tartanak nekik Ge­menc kialakulásáról, vagy ép­pen növényeket kell felismer­niük - mondta Szatmáriné Sükösdi Julianna, az erdészet munkatársa. Az iskola több előre elkészített, a tanulók életkorához és iskolai tanulmá­nyaihoz szorosan illeszkedő tananyaggal várja a diákokat. Bemutatják a szarvasok élőhelyét, Sárköz értékeit A Gemenc Zrt. pörbölyi telep­helyén található erdei iskola egy bővülő ökoturisztikai köz­pont része. A gemenci szarvasélőhely-kiállítás mel­lett a Sárköz népi értékeit be­mutató gyűjtemény és egy mé­hészeti múzeum is helyet ka­pott az iskola szomszédságá­ban. A szintén itt található kézműves műhelyben pedig szövő és agyagkészítő foglal­kozásokat tartanak az érdek­lődőknek. A tárlatokat hama­rosan egy most készülő épület­be költözteti az erdészet Ezen­kívül hamarosan elkészül a kisvasút új fogadóépülete, melyben ajándékbolt és kávé­zó is lesz. A fűtött kocsikkal közlekedő kisvonatról pedig télen már bárki megcsodál­hatja az addigra elkészülő va­daskertet, melyben biztosan megpillanthat a látogató né­hány erdei állatot. A dombóvári József Attila ál­talános iskola 2/A osztálya is azért töltött el a múlt héten há­rom napot Pörbölyön, hogy a gyerekek személyes élménye­ket szerezzenek az iskolában tanultakról. Ahogy osztályfő- nökük Herbainé Dombai Éva el­mondta, a másodikos környe­zetismeret óra tananyaga az er­dő, amit városi környezetben nem lehet bemutatni. Három­napos pörbölyi tartózkodásunk alatt rengeteg élményben volt része a gyerekeknek - mondta a pedagógus. - Utaztak a kisvas- útón, ahol szarvast, vaddisznót, és más, a Gemenci-erdőben ho­nos állatot is láttak. Megismer­kedtek a fákkal, növényekkel, állatnyomokat kerestek és gom­bát gyűjtöttek, valamint szar- vasbőgést hallgattak az éjsza­kai erdőben. A programválasz­ték minket is meglepett. A ki­csiket pedig annyira lefoglalták a látottak, hallottak, hogy fe­gyelmezni is alig kellett őket. Mindehhez ráadásul a Tolna Megyei Közalapítvány pályáza­tán nyertünk pénzt - tette hozzá a tanárnő, aki egy másik osz­tállyal jövőre is vissza szeretne látogatni az erdei iskolába. Puskával lőttek a lepkegyűjtők Alexandria királynőjére Alexandria királynője bizony szép méretes, legalábbis a szárnyfesztávolság tekinteté­ben, ami a 20-30 centimétert is elérheti. A trópusi őserdők pe­remén élő lepkefaj a gyűjtők ál­ma. Régebben szó szerint va­dásztak rá, csak éppen a puska töltényében a sőrétek helyett por volt. Az élethelyük pusztu­lása miatt Új-Guineában egyre jobban csökkent a számuk, a hatóságok engedélye nélkül ma sem gyűjthetők. A faj fennma­radása érdekében javasolták a gazdáknak, hogy tartsanak te­rületeiken olyan növényeket, amelyeken a lepke is jól érzi magát. Aztán az így felszaporo­dott állományból juthat a gyűj­tőknek is. Ez a módszer sikeres­nek bizonyult. ■ Évszázadokig gyertyafényben fürdött a világ Már a rómaiak is használtak gyertyát világítóeszközként a 2. században. Ezek még viaszból vagy faggyúból készültek. A kö­zépkorban is kedvelték, elsősor­ban a gazdagabbak varázsoltak általa fényt otthonaikba, a feje­delmi udvarok, kolostorok elma­radhatatlan eszköze volt. Kíná­ban a viaszgyertya használata a 8. században terjedt el. Itt nem csak világításra, hanem az eltelt idő mérésére is használták. Eu­rópában a 15. században vált ál­talánossá a faggyú használata, a 19. században pedig már megje­lentek a sztearin-, majd a paraf­fingyertyák is. Használták pél­dául a bányászok a Davy-lámpa megjelenése előtt, a hajósoknak is jó szolgálatot tett. A gáz, majd az elektromos világítás terjedé­se azonban kiszorította ezt a fényforrást a mindennapi hasz­nálatból, de még ma is nagy hasznát vesszük áramszünet esetén, vagy ha ünnepi hangu­latot szeretnénk teremteni ott­honunkban. ■ Védd meg a birodalmat, legyél te a nagy hadvezér Az istenek és hősök, avagy Gods and Heroes végre egy olyan kalandjáték, melyben nem csupán egy magányost hőst, hanem egy vezért irányíthatunk. A játék időszámításunk előtt 300-ban játszódik. A római köz­társaság még igen erős lábakon áll, ám folyamatosan ellenséges népek ostromolják határvidéke­it. Nem csak emberek, de mito­lógiai lények, küklopszok és fú­riák csatangolnak minden égtáj felé. A játék tehát nem követi szorosan a római történelem menetét. A játékos egy lesz a bi­rodalom elit harcosai közül, aki­nek isteni vér csörgedezik erei­ben. Célunk, hogy bármi áron megvédjük Róma érdekeit. Kez­detben tizenkét isten közül vá­laszthatunk, függően attól ki­nek szolgálatába kívánunk áll­ni. Ez határozza majd meg ka­rakterünk jellemvonásait is. Katonáinkat tetszőlegesen képezhetjük ki, különleges ké­pességekkel láthatjuk el őket. Hadseregünket saját magunk állíthatjuk össze akár mitológi­ai lényekből is. A program ké­szítői az új irányításra esküsz­nek, amely szerény vélemé­nyük szerint dinamikában és interaktivitásban ma a legjobb. A játék hamarosan megvásárol­ható a boltokban. ■ S. V. Zeneszóra fejlődik a baba kismama Már a hathónapos magzat is érzékeli a dallamot Már több kutatás is alátámasz­totta azt a feltevést, mely sze­rint a babák fejlődésére a zene nagy hatást gyakorol. Ezek sze­rint sokkal nyugodtabb és egészségesebbek lettek azok a kicsik, akik a születésük előtt és után is zenét hallgattak. Az anyaméhben fejlődő magzat már hathónapos korától képes a hangokat érzékelni, és érté­kelni. Természetesen az sem mindegy, milyen zenét hallgat a kismama és a baba. A gyerekek kifejezetten kedvelik a nyugta­tó, lágy dallamokat, míg a dur­vább, keményebb ritmusok za­varják őket. Egy floridai kórház­ban például a koraszülöttek egy csoportjának játszottak le min­den nap egy órán keresztül lágy gyermekdalokat. Az eredmé­nyek azt mutatták, hogy sokkal jobb volt az étvágyuk, gyorsab­ban fejlődtek, és korábban el­hagyhatták a kórházat, mint a programban nem részt vevő társaik. Nem véletlen, hogy több ameri­kai és nyugát-európai kórházban a kismamáknak zenei válogatást tartalmazó CD-t adnak ajándék­ba. Ezeken a babák a különféle hangulataihoz igazított számokat válogatnak össze. Természetesen Uyen CD-t maguk az anyukák is összeállíthatnak, sőt talán az egyik legjobb megoldás, ha ma­guk fakadnak dalra. További in­formáció: www.nana.hu ■ 1

Next

/
Thumbnails
Contents