Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-19 / 220. szám
2006. SZEPTEMBER 19., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 1 13 VÁRDOMB 5 Komoly feladatot jelent az ivóvíz minőségének javítása Együtt a falu fejlődéséért tervek Hamarosan mindenkinek tiszta víz kerül a poharába Nagy veszteség érte nyáron a várdombiakat, 52 éves korában hirtelen elhunyt Vilii Ferenc polgármester, aki 1998 óta állt a község élén. Azóta ügyvivőként FIolcz János alpolgármester irányítja a képviselő-testület munkáját.- Várdombon most már szinte minden adott ahhoz, hogy az itt élők jól érezzék magukat a településen - mondta Holcz János. - Az infrastruktúra a szennyvízhálózattal vált teljessé, a beruházás tavaly készült el, s a lakások többsége már rá is csatlakozott. Régóta szívfájdalmunk az ivóvíz minősége. A bátaszéki önkormányzat segítő hozzáállásával a lajvéri kútról - ahol kitűnő minőségű az ivóvíz - fogjuk a községbe áthozni a vizet. Szeretnénk, hogy októberig ez a probléma megoldódjon. Gondot okoz a komoly átmenő forgalom, folyamatban van a község két végén forgalomlassító műtárgy és kanyarodósáv kialakítása. Ezzel együtt a főutat 11,5 tonnás teherbírásúra erősítik meg - zárta Holcz János. FONTOS IDŐPONTOK Holcz János alpolgármester hivatali időben a lakosság rendelkezésére áll. Takaró Jánosné körjegyző hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 8 órától 16 óráig fogadja az ügyfeleket. Fülöp Tamás falugazdász szerdán 9-től 10 óráig érhető el a hivatalban. Dr. Szabó Péter körzeti orvos hétfőtől péntekig 8 órától 12 óráig látja el a betegeket, hétfőnként 16.30 órától 17.30 óráig is van rendelés. Az összeállítást Rónai Gábor írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal a Tolna megyei és a várdombi önkormányzat támogatásával jelent meg Tamás Klaudia hatodik születésnapját az egész óvoda megünnepelte. A kispajtások valamennyien felköszöntötték csoporttársukat Várdomb kedvező fekvésű község, a megyeszékhelyre alig tízpercnyi autózás után juthatunk el, s még ennyit sem kell megtennünk ahhoz, hogy Báta- székre érjünk. Nem csoda, hogy az itt élők jól érzik magukat a hangulatos településen. A hasonló lélekszámú községeknél állandóan visszatérő gond a munkahelyek hiánya, a várdombiak többsége a két szomszédos város valamelyikében talál magának kenyérkereseti lehetőséget. Jelenleg kilencven- nél is több vállalkozás működik a faluban, rajtuk kívül az ön- kormányzat a legnagyobb foglalkoztató a maga közel harminc alkalmazottjával. Ami előny, az ugyanakkor hátrány is: a községen átvezető 56-os út miatt a helybelieknek el kell viselniük a kamionok dübörgését, ráadásul mindez az út mellett a házakat is alaposan próbára teszi. Nagyon várják már az itteniek, hogy megépüljön az elkerülő út, ami szó szerint csendesebbé tenné életüket. A csendesség ugyanakkor nem jellemző a helyiekre, a kulturális élet virágzik a községben. A programok szervezéséből, lebonyolításából a civil szerveződések mellett az iskolások, az óvodások és a nyugdíjasok is kiveszik a részüket, igazi összetartó csapatot alkotva. Az iskolában az értékközvetítő és képesség- fejlesztő program szerint zajlik a nevelés és oktatás, emellett a nemzetiségi program is folyik. A pedagógiai elvek ugyanúgy érvényesek az óvodára is. Fontosnak tartják az értékek, a kultúra befogadását, tiszteletét, mert ezek segítségével képes az ember emberhez méltó életet élni. A közösségi élet fő színtere a teleház, a kultúrház és a könyvtár. Olykor késő estig interneteznek a fiatalok, előbbi működése jelenleg a nagycsaláA közösségi élet fő színtere a teleház, a kultúrház és a könyvtár. A tele- házat a nagycsaládosok segítik. Ha a közelben találnak munkát, maradnak a fiatalok Rendezett porták, pompázó virágoskertekből látszik, hogy az itt lakók adnak környezetük szépségére, tisztaságára, ilyen közegben nem csoda, hogy a fiatalok is szívesen terveznek, ha a közelben találnak munkát, sokuk marad a települősen. Most, hogy a képviselő- testület megoldást talált a gyötrő ivóvízgondok kiküszöbölésére, egyre komfortosabbá válik a falu. Minden adott már tehát, hogy szép jövőt építsen magának, aki Várdombon képzeli el életét. dosok segítségével biztosított. A kultúrházat a Német Nemzetiségi Tánccsoport és a Daloskor rendszeresen használja a próbái megtartásához, s a község rendezvényeinek többsége is az épület falai között bonyolódik le. A csoportoknak helyben egy-két fellépésük van, de a megye, sőt az ország más településeinek rendezvényein rendszeres visszatérők, s nagy örömmel mennek is a fellépésekre. Hogy nem végzik rosszul amit csinálnak, bizonyítja, hogy mindkét csoportnak több országos elismerése van. Egyik fő támogatójuk az 1995 óta működő német kisebbségi önkormányzat, amely sokat segít abban, hogy talpon maradjanak a kultúramegőrző és közvetítő csoportok. EZ TÖRTÉNT Sokat pályázik az iskola, látszik is a gyarapodás Az elmúlt négy évben harminchat pályázatot adott be az intézmény, és azokon mintegy 16 millió forintot sikerült elnyernie. Ezen ösz- szegből készült el a tizennégy munkahelyes számító- gépes terem, három osztályterem bútorzatát cserélték ki, három laptopot és egy projektort vásároltak, amivel az oktatás színvonalát emelik. Az iskola és óvoda udvarában új fajátékokat állítottak fel, a gyerekek mindkét intézményben jobb körülmények között tanulhatnak. ASuliságokban mindent elolvashatnak a szülök Suliságok címmel jelenik meg minden év végén az iskola újságja, melyben az éves eseményekről, történésekről, az iskolában folyó munkáról kapnak bővebb tájékoztatást a szülők. A legutóbbi számban többek között a tanulók verseny- és tanulmányi eredményeiről is olvashatnak, illetve az iskola és az óvoda elmúlt évi kirándulásairól, versmondó- és népdaléneklési versenyekről, kiállításokról számolnak be. Lélekszám: 1289 Óvodások száma: 25 Iskolások száma: 118 Nyugdíjasok száma: 204 Vállalkozások száma: 96 Munkanélküliségi ráta: 12,4% Költségvetés: 233 M Ft ERRŐL BESZÉLNEK Megye-, sőt országszerte ismert jellegzetes formáiról Bakó László kőfaragó, aki ottjártunkkor is egy újabb művén dolgozott. Nem akármit készít a mester, az október 23-ai ünnepségen avatják fel alkotását, egy kőtalapzaton álló nemzeti színű zászlót, amelyet civil kezdeményezésre lakossági adományokból készít A különleges, egyedi művekből sokat láthatunk a település utcáin, s a kőszobrász udvarán is akad bőven látnivaló. A nemzeti zászló sem akármilyen alapanyagból készül■ talapzata süt- tői mészkő lesz, a vörös színt svéd gránit, a fehéret és a zöldet horvát mészkő felhasználásával jeleníti meg Bakó László. Mindenkihez van kedves szava postás kisasszony Olyan községben él, ahol érdemes tervezni az életet János Bernadett 1996 áprilisában költözött Várdombra, azóta dolgozik a helyi postán. Előző lakhelyén, Csibrákon is postásként dolgozott, s amikor a községbe költözött, rögvest beadta a pályázatot a postahivatal vezetésére. Mint minden hasonló településen, itt is elérte a postát az átszervezés, 2000 óta Bernadett vállalkozásban üzemelteti a postát. Azt mondja, megérte kivenni, hiszen bebizonyosodott, hogy a lakosságnak van igénye a postahivatalra. Sokan jönnek csekkeket befizetni, újságot vásárolni, s Bernadettnek János Bernadett tíz éve postás Várdombon. Még vállalkozásban is megéri mindenkihez van egy-egy kedves szava. Őt is nagyon szeretik a községben, amit jelez, hogy mindig visznek neki egy-két apróságot, ki tojást, ki gyümölcsöket ad ajándékba kedvességét viszonozva. Bernadett alkalmaz egy kézbesítőt is, aki nyolc órán át hordja a faluban a leveleket, viszi az utalásokat, az újságokat. Bernadett nemrég vásárolta meg végleg azt a szolgálati lakást, amibe annak idején költözött. Nagyon szeret Várdombon élni, itt képzeli el a jövőjét. Szerinte ez egy olyan falu, ahol érdemes tervezni. RECEPT Saures nélkül nem volt régen disznóvágás Wirth Pálné átélhette azoknak a disznóvágásoknak a hangulatát, amikor még szokás volt saurest készíteni. Ma már kevésbé divat, de Mariska néni örömmel elmondta lapunknak, ő hogyan készíti ezt a jellegzetes sváb ételt. Zsírban hagymát pirítunk, pirospaprikával színesítjük, majd a belsőségeket, a tüdőt, májat, lépet, szívet és húsnyesedéket teszünk bele. Vízzel felöntve pör- költszerűen megfőzzük. Amikor megfőtt, vízzel és liszttel Wirth Pálné habarást készítünk, babérlevelet teszünk bele, a végén egy kis ecettel savanyítjuk. Kenyérrel, tésztával fogyasztható. *
