Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-13 / 215. szám

mmmmm w mmmmm Ismét eladó a magyar légitársaság MEGHIRDETTE a Malév 99,95 százaléknyi részvényének ér­tékesítési pályázatát az Álla­mi Privatizációs és Vagyon­kezelő Zrt. A Malév vételárá­nak 90 százalékát készpénz­ben, 10 százalékát kárpótlási jegyben lehet megfizetni. Az ajánlatokat november har­madikéig kell benyújtani. Jelentősen nőtt a közbeszerzések értéke összesen 4183 közbeszerzé­si eljárásban 1234 milliárd forint közpénz sorsáról szü­letett döntés augusztus vé­géig. A tíz legnagyobb egye­di ajánlat listáját a 4-es met­ró szerelvényeinek BKV Zrt. által kiírt, 74 milliárd forin­tos beszerzése vezeti. Milliárdos fejlesztés indul a Zalakerámiánál TÖBB MINT EGYMILUÄRD fo­rint értékű, két gyártóbázist is érintő fejlesztési program megvalósításáról döntött a Zalakerámia Rt. Még az idén hozzákezdenek a rom- hányi üzem bővítéséhez, jövőre pedig a tófeji csempe­gyárat fejlesztik. ö A BUX-index 2006. szeptember 12-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FOBRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.09.12. Fotex 650 +5,52 954 OTP 6 520 +3,41 19 519 MTelekom 900 +1,47 839 Richter 47 200 +0,83 1514 Mol 20 650 +0,71 3 310 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Phylaxia 64-5,58 ll IEB 3 902-3,65 7 Graphisoft 1 500-0,66 55 Rába 915-0,54 18 Démász 19 300-0,26 212 A BUX-index az elmúlt napokban 21400 .............................................. 21000 20600 20 200 ____________________ 09 .01 09.04 09.05 09.06 09.07 09.08 FORRXS: bét MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. szeptember 12-én. €/Ft $/Ft €/$ I 4 — 274,89 216,26 1,27-0,60 Ft-0,74 Ft 0 cent Áfaemelés előtt már augusztusban drágultak az élelmiszerek Augusztusban 3,5 százalékkal került többe az élet, mint egy év­vel korábban - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Legnagyobb mértékben a ben­zin és az élelmiszerek drágultak. Az üzemanyagok ára valami­vel több mint tíz százalékkal emelkedett tavaly augusztushoz képest. A múlt hónap némiképp javított a helyzeten a szerény mértékű, 0,6 százalékos árcsök­kenéssel. Szeptemberben pedig tovább mérséklődik az üzem­anyagok ára. Ma például tíz fo­rinttal lett olcsóbb a 95-ös ben­zin, és hat forinttal a gázolaj. Az élelmiszerekért átlagosan nyolc százalékkal kellett többet fizetni. Ezen belül jelentős a szó­ródás: az idényáras élelmiszerek 33, a cukor 18, a sertéshús és a tojás 13,5 százalékkal drágult. A száraztészta ára kilenc, a tejé csaknem nyolc, a párizsié és a péksüteményeké pedig hét szá­■ Az élelmiszerár-emelés megelőzte a szeptemberi áfanövelést, az energia­árakban viszont nem tükröződik a drágulás. zalékkal nőtt egy év alatt. Csak augusztusban megközelítően hat százalékkal drágult a cukor és a sertéshús, s három-három százalékkal a kenyér, illetve a liszt. Az élelmiszerár-emelés így messze megelőzte a szeptembe­ri áfanövelést. A háztartási energia árában ellenben nem érződött még a múlt hónap eleji energiaár-eme­lés hatása. Augusztusban átla­gosan mindössze 0,7 százalék­kal növekedtek az árak, s ugyan­ekkora mértékű a drágulás a ta­valyi év hasonló időszakához vi­szonyítva is. Elemzők szeptemberben inf­lációs robbanásra számítanak. Úgy vélik, hogy ebben a hónap­ban érezteti majd áremelő hatá­sát a Gyurcsány-csomag. Ezt csak részben tudják ellensúlyoz­ni a csökkenő üzemanyagárak, így az év végére öt százalék fölé nő az infláció, s jövőre nyolc szá­zalékon tetőzik. ■ D. N. Célt tévesztett milliárdok követelés Nehezen hajtható be a jogtalanul használt támogatás A vállalkozásoknak érdemes előre alaposan megfontolniuk, hogy több éven keresztül vállalni tudják-e a pályázati kötöttségeket. Képünk illusztráció. Több tízmilliárd forintra rúghat a szabályszegő pá­lyázóknak kifizetett állami támogatás összege. A tar­tozásoknak csupán 10-15 százaléka hajtható be. Tóth Marcella Csak az Magyar Államkincstár 15 milliárd forint követelést tart nyilván megközelítően 2500 pá­lyázótól, amelyeknek a feltéte­lek megszegése miatt vissza kell fizetniük az állami támogatást - tudtuk meg Bartek Istvántól, a kincstár követeléseket kezelő fő­osztályának vezetőjétől. A teljes tartozás azonban elérheti a több tízmilliárd forintot is, az állam- kincstár ugyanis csak ötféle tá­mogatásból származó tartozáso­kat kezel. Bartek István elmond­ta: átlagosan csak a tartozások 10-15 százalékát lehet vissza­szedni. A kincstárt a támogatást nyúj­tó minisztériumok bízzák meg a tartozás behajtásával. Korábbi lapértesülések szerint a Gazda­sági és Közlekedési Miniszté­riumtól kapott támogatások kö­zül összesen 6,8 milliárd forintot kellene visszafizetni. Ami a nem megfelelő felhasz­nálást illeti, a nagy cégek prob1 lémásabbak. Míg a nagyvállal­kozások 16, addig a kisebbek alig egy százalékánál bontják fel a támogatási szerződést. Igaz, hogy a kisvállalkozások mintegy kilenc százaléka már a szerző­dést sem írja alá, mert inkább nem vállalja a támogatással járó kötöttségeket. A kisebbekkel az elmúlt öt évben összesen 117 milliárd forint értékben megkö­tött 21 ezer szerződésből mind­össze 56 ment tévútra. Emiatt egymilliárd forintot kellene visz- szafizetniük. A nagyvállalatok néhány száz szerződéséből el­lenben 85-öt bontottak fel, ami összesen 5,8 milliárd forint álla­mi támogatást érint. A fejlesztés célú támogatások­ból származó követelések nyolc­van százaléka társaságoknál, míg a húsz százaléka egyéni vál­lalkozásoknál keletkezik. A kö­vetelések körülbelül fele a mező- gazdaságban tevékenykedő tá­mogatottakat érinti. A pályázóknak érdemes előre megfontolniuk, hogy hosszú tá­von, akár öt éven át is tudják-e vállalni a kötöttségeket. A nyer­tes magánszemélyeknek, cégek­nek és civil szervezeteknek ugyanis kamatostul kell vissza­fizetniük a támogatást, ha nem tudják teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Általában nem elég megvaló­sítani azt a beruházást, amire kapta a pénzt a vállalkozás. Más feltételeket is teljesíteni kell. Ilyen kötelezettség lehet, hogy a támogatásból megépült gyártó­sort öt évig üzemeltetni kell. Elő­írás lehet, hogy bizonyos számú új alkalmazottat kell felvenni, vagy meghatározott mértékben növelni az árbevételt. Gyakori, hogy a támogatott cég fizetés- képtelen lesz. Ekkor is visszajár az államnak a támogatás, amit a felszámolási eljárásnál próbál meg behajtani. Népszerű volt az első Nemzeti Fejlesztési Terv az első Nemzeti Fejlesztési Tervre 36 234 pályázat érke­zett mintegy 1500 milliárd fo­rintnyi támogatásra. A Nem­zeti Fejlesztési Ügynökség ösz- szesítése szerint a 2004 és 2006 közötti időszakban a megítélt támogatások összege meghaladja a 693 milliárd fo­rintot Ebből eddig 8847 eset­ben 263,7 milliárd forintot fi­zettek ki. Az ügynökség ada­tai szerint a legtöbb pályáza­tot a Gazdasági Versenyképes­ség Operatív Program kiírá­saira adták be. Százezreket lehetne spórolni tanúsítvány A szigetelés ára két-három év alatt térül meg Magyar előfizető lett a százmilliomodik Szeptembertől kötelező minden új építésű lakás energetikai mi­nősítése. Ez azt jelenti, hogy a szeptember után beadott építési engedélyekhez már csatolni kell az energetikai számításokat is. A szabályozást a jövőben várha­tóan kiterjesztik majd a használt lakásokra is. Az épületeket - a háztartási gé­peknél már ismert módon - egy A-től G-ig terjedő skálában osztá­lyozzák az energiaszükségletek alapján. így a jövőben könnye­dén össze lehet majd hasonlítani az egyes ingatlanok fűtési-hűté­si költségeit. Az energetikai tanúsítvány el­készítése ugyan növeli az építke­zés költségeit, de pár év alatt megtérülhet a befektetés. Egy át­lagos lakóháznál a jó minőségű, szakszerűen elvégzett szigetelés költsége a jelenlegi gázárakon Épületeink zöme falja az energiát számolva 2,73 év alatt, míg a fel­tételezett jövőbeni gázárakon 2,18 év alatt térül meg. „A szige­telési beruházással öt év alatt a jelenlegi gázárakat tekintve 382 ezer forintot, míg a feltételezett, jövőbeni gázárakon 596 ezret le­het megspórolni” - hívja fel a fi­gyelmet Novák Zsuzsanna, a Knauf Insulation marketingme­nedzsere. A jelenlegi épületek többsége egyáltalán nem takarékos: Ma­gyarországon közel háromszor annyi energia fogy fűtésre, mint a korábbi európai uniós orszá­gokban átlagosan. A teljes ener­gia-felhasználásunk negyven százalékát az épületek hűtésére- fűtésére fordítjuk. ■ T. M. Budapesten köszöntötte százmil­liomodik ügyfelét a norvég Telenor cég, a Pannon mobiltele­fon-társaság anyavállalata. A sze­rencse a 35 éves István László­nak kedvezett. Amikor szeptem­ber 7-én délelőtt be­tért az üzletbe, hogy megvásárolja a nép­szerű Pannon 300 számlás előfizetést és vegyen egy új telefont, még nem sejtette, hogy hamarosan egy norvégiai nyereményúttal és egy évre szóló ingyenes mobil- használattal lesz gazdagabb. Kilenc Mount Everest - ekkora lenne, ha a százmillió, egyenként mindössze 0,8 mm vastag SIM- kártyábol tornyot építenének. A Telenor mobil üzletága mindig is lendületesen fejlődött. Alig tíz éve jelentették be, hogy előfize­tőik száma elérte az egymilliót. A nemzetközi ügyfélkör nagysá­ga 1999-ben lépte túl a norvégiai előfizetők számát. Ma a Telenor 13 or­szágban van jelen. „A mobil üzletág százmilliós előfize­tői számának elérése fontos mér­földkő a Telenor történetében. Több hónapja tapasztaljuk az ügyfélkör élénk bővülését, de en­nél is fontosabb, hogy a Telenor- nál minden feltétel adott a továb­bi növekedéshez” - mutatott rá Ion Fredrik Baksaas, a társaság elnök-vezérigazgatója. ▲ ■ Budapestre hoz­ta a szerencsét a Pannon. 4

Next

/
Thumbnails
Contents