Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-13 / 215. szám

4 SZEKSZÁRDI SZÜRETI NAPOK TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. SZEPTEMBER 13., SZERDA A minőség közönséget talál borünnep Beérik a szüreti napok szervezésére fordított munka Heimann Zoltán maga is a megyeszékhely, illetve Tolna megye legismertebb bortermelői közé tartozik A rendezvényeken sokszínű térség képe tárul fel a közönség előtt A Szekszárd Borvidék Kht. nem­csak a szüreti napokkal nyújt kellemes elfoglaltságot, felhőtlen szórakozást a közönségnek. A megyeszékhelyen már tavaly­előtt megtartották - a Szent László Napi Vigasságok alkal­mából - a Szekszárdi Pörkölt és Bor Ünnepét. Bensőséges, csalá­di rendezvénnyé vált ez a prog­ram, a megannyi bográccsal, élő muzsikával, népművészeti ter­mékek kínálóival a történelmi légkörű Béla király téren. Idén a paletta tovább színesedett a Szent Iván-éji rendezvénnyel, Ivánvölgyben és környékén. Jö­vőre megtörténhet a nyitás Al- sónána, Alsónyék, Bátaszék, il­letve még további kitekintéssel Paks felé. Folytatva a sort, Ten- gelic adott otthont a múlt évben a Spárgafesztiválnak, ahol az említett zöldségféléhez sonka és bor is járult. A kht. tehát siker­rel indított útjára olyan rendez­vényeket, melyek kifejezik Szekszárd, a megye, illetve a térség kulturális és gasztronó­miai sokszínűségét is. ■ A Tolnatej révén ingyensajt jár a pohár bor mellé A szüreti napok idején fellép az úgynevezett Muslinca énekkar. Matókné Kapási Julianna ötlete nyomán Baky Péter és Lányi Pé­ter valósította meg a kezdemé­nyezést. Jlarminc-negyven jó hangú helybeli ad elő vidám bor­dalokat, a közönség nagy örömé­re. A vendégek nemcsak bort íz­lelgethetnek a kórus produkció­ja alatt - illetve bármelyik prog­ramon -, hanem a főtámogató Tolnatej Rt. jóvoltából megkós­tolhatnak egy ingyenesen járó sajtszeletet is. Ami pedig a jövőt illeti, már most számos ötlet van a szervezők tarsolyában. Saját színvilág a szekszárdi borvidék­nek, címer, pecsét, a poharakon és a prospektusokon is megjele­nítve - csak néhány a javasla­tokból. Kellő megerősödés, rek­lámérték biztosítás után a szüre­ti napok bővülhetnek térben, be­vonva a környék több települé­sét. Már most lehet látni, hogy merre érdemes menni. Ezért je­lentik ki a szervezők ismét: Szekszárd sikerre ítéltetett. ■ Mint a jó bor: úgy érik be | az a törekvés, mely a Szek­szárdi Szüreti Napok ren­dezésében érhető' tetten. Heimann Zoltán, a Szek­szárd Borvidék Kht. veze­tője az első lépésekről, va­lamint az új kihívásokról adott összegzést. A hét vé­gén, csütörtökön kezdődő, minőséget termő vigalom nem a pénzről szól. Szeri Árpád A Szekszárdi Szüreti Napok rendezvénysorozata a korábbi időszakhoz képest tavaly jelen­tősen átalakult. A szervezést immár két új programgazda, a Babits Mihály művelődési ház és a Szekszárd Borvidék Kht. vállalta magára. Az akadályt si­kerrel vették: ezt többek között az is bizonyítja, hogy a szüreti napok zárása után a városi köz­gyűlésen megtapsolták a két szervezőt. Ugyanakkor megbíz­ták őket a következő öt rendez­vény lebonyolításával.- A tavalyi, kezdeti lépések után tehát ismét megméretjük magunkat - fogalmazott Hei­mann Zoltán, a Szekszárd Borvi­dék Kht elnöke. - De már más feltételek közepette: ami termé­szetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének előttünk leküzdés­re váró akadályok. Meggyőző­déssel valljuk, hogy az igényes szórakozás lehetősége igényes látogatókat vonz. Ezt a megálla­pítást egyébként a tavalyi Szek­szárdi Szüreti Napok is alátá­masztották. A Borudvar a maga palackozott, minőségi boraival, üvegpoharaival megtalálta a ma­ga közönségét. Korábban hallat­szottak olyan hangok is, melyek azt állították: a látogatóknak fel­hőtlen szórakozásra van szüksé­gük, olcsó borokkal és könnyen emészthető muzsikával. Ez azonban nem lehet követendő példa. Még akkor sem, ha kez­déskor nem is láttuk, hogy ez a magunk számára megkerülhe­tetlen mintát jelentő új szemlé­let milyen buktatók közepette érvényesíthető. A múlt évben a bajai halászléfőző fesztivál szer­vezőitől kértünk tanácsokat. Amikor elmondták, hogy mi mindenre kell figyelnünk - a víz­tisztaságtól kezdve a megszólaló zene jogdíjának befizetéséig -, akkor tréfásan azt mondtuk egy­másnak: ha tudtuk volna, hogy ez ennyi mindennel jár, akkor bele sem kezdtünk volna. Idén viszont a tornyosuló akadályok legalábbis már meg­lepetést nem okozhatnak. A szervezők - akik sorát Szabadi Judit, a kht. nemrég megválasz­tott ügyvezető igazgatója is erő­síti - arra sem törekednek, hogy a rendezvény bármiféle anyagi hasznot hajtson szá­mukra. A költségekből jelentős részt vállalnak a helyi borá­szok, akik személyenként száz­ezer forinttal járulnak hozzá a közös sikerhez. Heimann Zol­tán meggyőződéssel vallja, hogy a rendezvény, kellően ala­pos előkészületek, tisztességes, lelkiismeretes levezénylés mel­lett sikerre van ítélve.- Tavaly ötezer pohárra mére­teztük a programunkat. Ehhez képest hétezer pohár fogyott el úgy, hogy a környék összes üveg­raktárából elhoztuk a készlete­ket. Magunk ellen beszélek, ha elárulom: kapóra jött, hogy esőt kaptunk... Ez alkalommal tízezer poharat rendeltünk, csaknem hárommillió forint értékben. Ha viszont most csap le ránk a ziva­tar, akkor csődbe megyünk. Mégsem tehetünk mást, mert minden esetben ragaszkodunk a minőséghez. Csakis ezzel érjük el azt, hogy - a tömegigénynek is eleget téve - a Szekszárdi Szüre­ti Napok európai színvonalú ren­dezvénnyé váljon. Nem gondo­lom azt, hogy Szekszárdnak ki­zárólag a borról kell szólnia. De, ha a városról szeretnénk valamit mondani, akkor semmiképpen sem mellőzhetjük az erősség­nek, márkajelnek számító bort. Az oldal a Szekszárd Borvidék Kht. támogatásával készült. Az lenne az igazi, ha a palackokba minden helyen csúcsbor kerülne Időnként elhangzik, némileg rosszalló hangsúllyal, hogy a borról beszélve szinte minden Szekszárdról szól. Ebben annyi igazság mindenesetre tetten ér­hető, hogy ha nem is minden, de ha valami Szekszárdról szól, an­nak oka van: ugyanis itt készül­nek a csúcsborok, melyek meg­jelennek és meg is állják a helyü­ket nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is. Az lenne az üdvös, ha másutt is - Bátán, Bátaszéken, Decsen, Zombán és a borvidék egyéb településein - ugyancsak nemzetközileg is elis­mert csúcsborok kerülnének a palackokba. Éppen ezért, a gyü­mölcsöző tapasztalatcsere remé­nyében kapott meghívást a Szek­szárdi Szüreti Napokra a borvi­dék számos községe. Ugyancsak meginvitálták a tolnaiakat is. Cél a hiteles példát mutató közösség- fejlesztés is. Ez az ön- és középí­tés nem egy, nem két évbe kerül, hanem legalább egy évtizedbe. De az együttgondolkodás első je­lei már most láthatóak. ■ A pohár a távoli Törökországból érkezik hozzánk A szekszárdi Babits Mihály mű­velődési házzal mint társszerve­zővel - Heimann Zoltán jelzőjé­vel élve - ragyogó a Szekszárd Borvidék Kht. együttműködése. Néha ugyan előfordul, hogy a két intézmény egy-egy konkrét tennivaló esetében más megol­dást képzel el. De ez nem az elvi különbözőségnek, hanem - saj­nálatos módon - csakis a pénz­hiánynak tudható be. A rendez­vény költségvetése 15 millió fo­rint, a szervezők már végigjár­ták az ilyenkor elmaradhatatlan pénzbeszerző köröket. A jervek között szerepelt egy­fajta sátorváros - saját standok - felépítése. A szervezők ezt a lehetőséget egyelőre nem vált­ják valóra: bár a számítások sze­rint használható lenne a térség számára más célokra is. A poha­rakat tekintve érdekességet je­lent, hogy azok egyenesen Tö­rökországból érkeznek. Ott kí­nálták ezt az üvegből készített terméket a szervezők pénztár­cájához szabott áron. A beszállí­tó mindenesetre szekszárdi. ■ Megvették a lottószelvényt eredmények Már együtt jelennek meg a borászok Magas mércét is lehet emelni váltás Az ügyvezető igazgató alapossága a siker záloga A Szekszárd Borvidék Kht. nem maradt érin­tetlen az elmúlt eszten­dők változásaitól. A legutóbbi három év a „grün- dolás”, azaz az alapítás, majd a megalapozás úttörő időszaka volt. A szerveződés felépítésé­ben az azóta más területen te­vékenykedő Köpenczey István vállalt jelentős munkát. A négy alapító - azaz a város jeles, pa­lackos bort forgalmazó borá­szai, a helyi önkormányzat, a Vállalkozói Központ és a kistér­ség - némi derűlátással abban bízott, hogy a kht. az EU- belépés után mintegy becsator­názza a lehetséges pályázati pénzeket. - Az a rengeteg pénz, amire számítottunk, nem érke­zett meg - közölte Heimann Zoltán. - Ugyanakkor más té­ren komoly szerephez jutot­tunk. Az ország szinte összes borkiállításán ott vagyunk mint koordinálók. Elértük azt, hogy a szekszárdi borászok együtt jelenjenek meg a ren­dezvényeken. Most éljük át azt a katartikus élményt, melyet az „együtt többet érünk, mint kü- lön-külön” gondolat felismeré­se, átélése vált ki. A folyamat­nak még messze nem értünk a végére, de a közben tisztújítá­son is átment kht. továbbra is megmarad magas fordulatszá­mú motornak. Sőt, emellett nem elhanyagolható az a ritkán emlegetett, de mégis létező ap­rómunka, aminek köszönhető­en az elmúlt két-három évben szép sikereket értek el külföl­dön is a szekszárdi borászok. Mindent összegezve, megszűnt az a különös és tarthatatlan ál­lapot, amit legjobban az ismert vicc jellemez. Ebben az az idős bácsi már évek óta rendületle­nül imádkozik egy lottóötösért, ami csak nem akar megérkez­ni. Végül Isten így szól hozzá az égből: legalább adj nekem is esélyt azzal, hogy végre veszel egy lottószelvényt! ■ A bölcsész végzettségű Szabadi Judit számára újfajta kihívást je­lent az a munka, melyet a Szek­szárd Borvidék Kht. nemrég megválasztott ügyvezető igazga­tójaként végez. Korábban a me­gyeszékhely I. számú általános iskolájának igazgatóhelyettese volt: tanári és vezetői pályafutá­sa alatt szerzett tapasztalatait - és nem titkoltan konfliktustűrő, konfliktusmegoldó készségét - új feladatkörében kívánja hasz­nosítani. Ugyancsak számíta­nak közismert alaposságára, ar­ra a rendet megtartó törekvésé­re, mellyel az önálló egyénisé­gekként megjelenő borászok a közös útra invitálhatok. Tavaly Szabadi Judit igazgatóként folytatja még vendégként vett részt a szüreti napokon.- Másokkal együtt magam is nyugtáztam, hogy a múlt évi rendezvény az előzőkhöz ké­pest nemcsak szerkezeti, ha­nem minőségi változást is ho­zott. Egyrészt tehát könnyű a feladatunk, hiszen azon az úton kell járnunk, amelyen tavaly el­indultunk. Másrészt viszont ne­héz a helyzetünk, hiszen a ma­gasra tett mércét illik még fel­jebb emelnünk. Törekvésünk­ben hajtóerőnek számít az, hogy a szüreti napokra már hó­napokkal előtte meghívják az ország túlfelén élő barátaikat, ismerőseiket a helybeliek. ■ i t

Next

/
Thumbnails
Contents