Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-07 / 183. szám

2006. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG A gőzmozdonytól a jövő vasútjáig tart a játék a számítógép előtt A Railroad Tycoon első része mintegy tíz éve aratott fergeteges sikert a pc-s játékosok között. A pár éve megjelent második epi­zód felejthető darab volt, de ha­marosan itt a következő rész, a Sid Meier's Railroads. A játék elején egy vasúttársaság irányí­tását kell kézben tartanunk ab­ban a korban, mikor csupán las­sú gőzmozdonyok járták a vidé­ket. A mi feladatunk lesz a vasút­hálózat és az állomások fejleszté­se. Kereskedhetünk, épületekkel fejleszthetjük a vasútvonallal érintett településeket, hogy azok több bevételt hozzanak szá­munkra. Közben természetesen a konkurenciával is meg kell küzdenünk. Idővel a villanyvo­natok, majd később a hipermo­dern mozdonyok is megjelennek. Több mint harmincféle vonat áll majd rendelkezésünkre, melyek­ből eleinte csak egy vagy kettő lesz elérhető. Sőt egy segédprog­ram segítségével saját magunk is tervezhetünk mozdonyokat a já­tékhoz, melyben egy remek tér­képszerkesztő is helyet kap majd. Az előzetes alapján a játék grafikája szép lesz. Sikerére pe­dig szinte már pusztán Sid Meier, az első nagy sikerű rész megal­kotójának neve is garancia. «S. V. Már a görögöket is foglalkoztatták a fogas kérdések Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fogápolás fontosságát csak a huszadik században fedezték fel. Arra pedig még kevesebben gondolnak, hogy a fogas problé­mákra már évezredekkel ezelőtt is keresték a megoldásokat. Ki hit­te volna, hogy már az ókori görö­gök is pótolták a kihullott fogakat? A feltárt ógörög, etruszk és föníci­ai sírokban már dróttal rögzített fogpótíásokat találtak a régészek. Sőt, az etruszkok a még meglévő fogakhoz kész protéziseket rögzí­tettek. A római császárság fennál­lása alatt pedig a fogpótlás külön szakmává vált Az alacsony áüag- életkor miatt a középkorban már kevesen használtak ilyen kiegé­szítőket, ám a technika fejlődött. Ekkor elefánt- vagy vízilóagyar­ból, illetve marhacsontból farag­ták ki a pótfogakat. ■ H. É. A szorongás nem kötelező változás A kisgyerek először szakad el a szülőktől és az otthontól Az óvodakezdés nagy változást jelent, de ha az óvoda és a család együttműködik, nem lehet baj. Eleinte nem árt, ha az anyuka ott van a kicsivel A tanév közeledtével a leg­többen az első osztályo­sokra figyelnek. Pedig a hároméves gyerekek életé­ben is nagy változás törté­nik: óvodába indulnak. Venter Marianna Az óvodás évek kezdete talán még az iskolánál is nagyobb változást jelent. A kisgyermek először szakad el a szüleitől, az otthonától. Még ha csak na­pi néhány órára is. Először ke­rül a már jól ismert nagycsa­ládnál nagyobb közösségbe. Először kell az édesanyja se­gítsége és támogatása nélkül eligazodnia. Némelyik gyerek könnyen veszi ezt az akadályt, sokan vannak azonban, akik nem. Évtizedekkel ezelőtt az óvodai nevelés is inkább a po­rosz szellemben folyt, a kis­gyereket reggel elvitték egy idegen épületbe, ott az anyu­kája elbúcsúzott tőle, majd magára hagyta. A rémült gye­rek - hiába magyarázták el előtte neki, hogy mostantól óvodás és az anyukája délután érte jön - valóságos sokként élte meg a dolgot. Az első na­pok az óvodában sírással, ijedtséggel teltek, s ennek nyo­mai sok esetben végigkísérték az óvodás esztendőket. Ma már más a helyzet, az óvodában gyermekcentrikus, barátságos, szeretetteljes lég­körben folyik a pedagógiai munka. Az anyukák még az óvodába járás előtt többször el­viszik csemetéjüket az oviba, ahol körülnézhetnek, ismerked­hetnek az óvó nénivel, a többi gyerekkel. A beszoktatás is hosszabb folyamat, először az anyuka is ott van a kicsivel, majd fokozatosan egyre hosz- szabb időre hagyja magára, míg természetessé válik a gyerek számára, hogy napjait ott tölti. A gyerekek nem egyformák, van, amelyik nagyon hamar be­szokik az óvodába, jól érzi ma­gát a társakkal, az óvó nénivel. Akadnak olyan kisgyerekek is, akik nehezen szokják meg a változást, félénkebbek, vissza- húzódóbbak, náluk a folyamat tovább tart. Egy biztos, nem szabad sajnálni rá az időt és a türelmet, mert az elkapkodott beszoktatás rossz ízt hagyhat maga után a gyermekben. Mit tudjon az óvodába induló gyerek? Bár már vannak óvodák, ahol nem követelmény a szo­batisztaság, a legtöbb helyen elvárják, van, ahol feltétele az óvodába járásnak. A kör­nyezet- és életmódváltozás előidézheti a kicsinél, hogy átmenetileg megrendül a sta­bil szobatisztasága. Ám ezért sohasem szabad megszidni, megszégyeníteni. Az óvodába készülő gyerek tudjon - még ha kis segítséggel is - öltöz­ködni, cipőt húzni, önállóan enni. A cipőfűző megkötését nem mindenki tanulja meg hároméves korára, szerencsé­re manapság már vannak té­pőzáras cipők, és kapható gumírozott cipőfűző is, ami­vel bekötve lehet hagyni a ci­pőt, és úgy lehet belebújni. A szülő partner, nem pedig alárendelt Nevelési céljainkat a család­dal szoivsan együttműködve, a szülői nevelést kiegészítve kívánjuk elérni - mondta Hor­váth Erika, a szekszárdi 2. Számú Óvoda vezetője. A csa­lád és az óvoda között a leg­főbb összekötő kapocs maga a gyermek. Az óvodai beszok­tatás az óvoda és a szülői ház együttműködésének első pr& bája. Nemcsak a beszoktatás- ban, hanem a később felme­rülő bármely probléma eseté­ben az óvoda és a szülők kö­zösen keresik a megoldást. A szülő aktív résztvevőként is­merkedhet meg az óvodai élet legapróbb részleteivel is. így, bízunk benne, szorongás nél­kül bízza gyermekét az óvónő gondjaira. A gonosz Hookkal kell megküzdenie a mesebeli apának Peter Banning neves ügyvéd. Számos jogi problémát sike­resen oldott meg vállalatá­nak. Ám a feszített munka­tempó mellett alig marad ide­je a feleségére, Moirára és két szép gyermekére Jackre és Maggie-re. Az ígéretek csak ígéretek maradnak, és sohasem teljesülnek. Még Wendy mama köszöntésére is alig tud elutazni velük Londonba. Ez nem maradhat büntetlenül, így az éj leple alatt felbukkan a mesék vilá­gából Hook kapitány, és elra­bolja a gyerekeket Csak Pán Péter mentheti meg őket, aki hisz a tündérekben, tud ku­korékolni, repülni egy szép gondolat szárnyán, és képes még a csodákra. Régi elfele­dett barátja, a kis tündér Giling-Galang mutatja neki az utat Sehol szigetre, hogy megküzdjön Hook kapitány­nyal és ismét győzelemre ve­zesse az elveszett gyerekek seregét a kalózok ellen. FEJTÖRŐK Melyik ló lobog a szélben?(o/zsez) Négy gyereknek egy kalapja. Mi az? (lejzse) Mikor fekszel, ő akkor kél, egyszer egész, máskor csak fél. Nincsen tüze, mégis lámpás, a vándornak szinte áldás. Mi az? (p/oq) Melyik tű görbe? (n&q) Mikor az ég kékült, hol voltunk? (eueie) Melyik hóban olvad el a vas is? (ueqoqoq) Mindig mosdik, mégis fekete a tolla. Mi az? (pnoq) Lyukba teszem, táncoltatom. Mi az? (soin>t) Medve szereti, ember is megeszi, farkas, róka, nyúl hozzá sem nyúl. Mi az? (euieiu) Mi megy be leghamarabb a ház­ba? (so/ny) Kihúzom, benyomom, zörgeti ma­gát. Mi az? (spuietzse) Magasabb a toronynál, véko­nyabb a nádszálnál. Mi az? (őse) Ma is gyöngyszem a Kincskereső Kisködmön Móra Ferenc, mint majdnem minden ifjúsági művében, ebben a regényében is saját gyermek­korát idézi. Szép magyar nyelvé­vel, könnyes humorával a Kincs­kereső Kisködmön a magyar gyermekirodalom egyik gyöngy­szeme. Egy Gergő nevű kisfiúról szól a mese, akinek apja, az öreg szűcs gyönyörű kisködmönt varr, de a ködmön csak akkor ké­nyelmes, ha viselője emberül vi­selkedik. Ha rosszat tesz, azon­nal szorítani kezd. Ez a mesebeli kiskabát bearanyozza a szegény falusi gyerek életét, és álomvilág­ba viszi az olvasót, bemutatva a szegénységgel küszködő derék apát, a csendes, jóságos anyát és a körülöttük élőket. ■ L. L. Wsionmott mesehősök újabb kalandjai Kedves gyerekek, akár hiszitek, akár nem, én vagyok a meseíró. Igaz, a mesehősök nagyívben el­kerülnek. Addig keresgéltem a térképen, amíg meg nem talál­tam a föliratot: Világvégi falu. El­látogattam ide, s lássatok cso­dát, ott voltak a mesehőseim: Berzsián, Dideki, Hétfejű Tündér és még hosszan sorolhatnám. Ők tanácsolták, hogy írjak mesét a szélről, aki Amarilla. íme. £ gyszer volt, hol nem volt, a Világvégi falu lakóival tör­tént, hogy egyszer elmentek a négyszögletű kerek erdőbe sétál­ni. Amint mentek, mendegéltek, elkezdett fújni a szél, olyan szomorúan, olyan keservesen, hogy mindenkinek megszakadt a szíve. Bab Berci felkiáltott:- Ki fityörészik ilyen keserve­sen?- Ez nem fittyszó, hanem szél­zúgás, és a neve Amarilla. Boszor­kány anyja átváltoztatta őt, mert segített Király Kis Miklósnak, ahe­lyett, hogy elpusztította volna.- Segítsünk neki! - kiáltotta Sze­gény Dzsoni. - Amarilla, tudunk rajtad segíteni?-Igen, kedves barátaim, tudtok. Meg kell keressétek a boszianyu varázsfáját, amiben el van rejtve egy varázsige.- Honnan ismerjük meg?- Onnan, hogy az az egyetlen odús fa itt az erdőben. Nagy keresés után Bab Berci felkiáltott:- Itt van a fa! Megtaláltam!-Amarilla, hogy legyen tovább?- Vegyétek ki az odúból a pálcát, és keressetek a fa körül egy papírt A papírdarabkát Ámika találta meg, és hangosan olvasni kezdte:- Macska farok, béka láb, vál­toztasd vissza Amarillát- Ez az. Most ezt mondjátok el közösen is, miközben suhintotok a varázspálcával a levegőben. Kezdjétek!- Macska farok, béka láb, vál­toztasd vissza Amarillát!- Köszönöm, barátaim! Újra ember, vagyis boszi vagyok! így mentették meg Amarillát a mesehőseim. arátaim - szóltam - ez a mese olyan jól sikerült, hogy szerintem be kéne adnunk egy újságba. Méghozzá a Falu Naplóba. Szerintetek is?-Igen, Meseíró, szerintünk is!- Meseíró - kérdezte Bab Berci -, itt maradsz velünk?-Mi megígérjük, hogy soha töb­bé el nem hagyunk. Majd segí­tünk neked mesét írni. Ugye bará­taim?- Igen. Persze! - hangzott a vá­lasz.- Igen kedvenc mesehőseim, itt maradok veletek a faluban, és soha el nem hagylak benneteket. Azóta is ott élek velük csend­ben és békességben, ahol már nem kerülnek el a mesehősök. És ha kíváncsi vagy a többi ka­landjukra, vedd meg a Falu Nap­lót, abban elolvashatod! A mesét a szekszárdi Eckert Márta írta. Márta dijat nyert az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Lá­zár Ervin meseíró pályázatán. Az orángutánok és a csimpánzok a legokosabbak Azt eddig is tudták a kutatók, hogy a főemlősök között az em­berszabású majmok a legintel­ligensebbek, de ezt most intelligenciatesztekkel is bizo­nyították. A vizsgált fajok között is az orángutánok és a csimpánzok bizonyultak a leg­okosabbaknak. Viszont a kuta­tás meglepő eredményt is ho­zott, ugyanis a harmadik he­lyen a pókmajmok végeztek, akik teljesítményükkel meg­előzték a gorillákat. A bizonyí­tó tesztek során az állatoknak többek között a labirintusban való tájékozódási képességét vizsgálták, de volt olyan fel­adat, ahol színes fonalakat kel­lett kibogozniuk. bÉ. H.

Next

/
Thumbnails
Contents